Arra kérlek titeket kedves ismerőseim, hogy legalább ma próbáljátok meg félretenni magatokban a nagymagyart, hiszen trianoni gyásznap ide vagy oda, ma egy világviszonylatban is nagyformátumú EMBER távozott közülünk. Igen így, csupa nagybetűvel.
Arra kérlek titeket kedves ismerőseim, hogy legalább ma próbáljátok meg félretenni magatokban a nagymagyart, hiszen trianoni gyásznap ide vagy oda, ma egy világviszonylatban is nagyformátumú EMBER távozott közülünk. Igen így, csupa nagybetűvel.
Mert vezetőnek, irányítónak születni kell - nem lehet mindenki annyira rátermett.
A ma tárgyalt emberfajta alapvetően egy semmirevaló, fontoskodó, nyomulós alak. Semmihez nem ért igazán - csapatban is csak folyamatos észosztással, haszontalan különfeladatok elvállalásával, önjelölt főnökösködéssel hívja fel magára a figyelmet.
Szia Tibi!
Tavaly is akkor írtam meg A modoros otthont, amikor betegség miatt kényszerpihenőn voltam. Most pedig eltörtem a lábam, úgyhogy újra jelentkezem egy poszttal a betegágyból. :)
Üdv.
MoDorka
Akkor még igazi ellenzék volt. Megvolt bennük az a jó értelemben vett csibészség, az összekacsintás. Az emberek megtanultak a sorok között olvasni, mindenki tudta, miről van szó. Pult alól szereztük az összes indexre tett művet, Istenem... a diMarchi Karcsiék nyomdagépén készültek a kis tacepaók, le is foglalták neki szegénynek - ha nem a faterja a kerületi párttitkár, akkor még ma is ülne talán.
Manapság pedig leginkább gurulós bőröndös. Sok-sok évtizeddel ezelőtt még igazi bőröndöket cipelt - ezt váltották fel utána a praktikusabb, jugoszláv sporttáskák, majd a rutinos repülőtérre járóktól átszivárgó, lágyan guruló, nagykerekű bőröndök.
Szeptember elejétől ők lepik el az egyetemi városokat, kerületeket az utcán dübörögve görgő táskáikkal - folyton vándorolva az úton, mindenhol csak meghúzódva, de sehol le nem telepedve. Persze évközben is itt vannak: ők az idősebb generáció, a már felsőfokú tanulmányok után Budapestre került (kényszerült) dolgozó vidéki értelmiségi fiatal.
Üdv Tibor
Ismerjük az alábbí típust. Itt él köztünk. Vetít, színez, hozzátesz, kitalál. A legképtelenebb kifogásokkal él. Talán unatkozik, ki tudja. Neki a lét így ahogy van szürke és sivár.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- (mi ez a modoros elválasztóvonal?)
És már megint Népszavazás, 2001 után ismét. Ahol megszűnsz Ember lenni, ahol csak egy azonosító leszel adatokkal, egy rekord a hatalmas adatbázisban. Ahol csak egy sor jut neked, ahol számok, előre meghatározott feltételek, választható jelzők szerepelnek majd csak. Nem lesz "okos", "kedves", "szép", "szomorú", "mosolygós" vagy éppen "csúnya". Kíméletlenül beosztanak az alkategóriákba, hogy a masszában egy könnyedén kezelhető, névtelen elemmé, engedelmes birkává válj.
Vegyünk egy félig-meddig realitásközeli felmérést - majd nézzük meg, hogy tálalják a számokat egyes sajtótermékek!
Pártpreferenciák a biztos pártválasztók körében, CCXIX. év Vendémiaire:
Fidesz-KDNP: 52%
MSZP: 20%
Jobbik: 20%
LMP: 6%
Más párt: 2% (remélem, utánaszámoltál, hogy megvan-e a 100% ;)
-Csá gangszta, mi a pálya?
-Csákó! ..azt a csajt nézzed a hét ából... ás, ugye?
-Ja, a Bumszer Olgi. De megbasznám, kár, hogy még nem vagyok teljesen ivarérett. Milyen óráink lesznek ma? Muterom pakolt ma.
-A ruhát is ő készíti még, mi?
-Hagyjál már, köcsög! Na muta.
-Első óra irodalom Zsuzsással.
-Rohadalom, de utálom.
-Második biosz Tecással.
Hali Tibi!
Imádom a blogodat, gondoltam színesítem egy kicsit a palettát. Remélem megfelel a színvonala. Bocs, ha kissé hosszú lett. /ez a felvezetés gondolom, direkt volt - Tibi/
Üdv:
purga
Modoros punk
Lehet akár általános iskolás (kétszer bukott), középiskolás, vagy szakmunkás (nehéz sorsú, hátrányos helyzetű). A lényeg, hogy ő mindig lázad. Ez már a ruházatukban is tükröződik:
Elgondolkodtató, hogy Magyarországon, 2011-ben még mindig számtalan családot látok, ahol nem lenne gond kifizetni havi egyszer-kétszer 5000 Ft-ot egy takarítónőnek - és ők mégis inkább pótolhatatlan szabadidejüket áldozzák be és/vagy rendetlenségben élnek.
Hogy ez bizalmi, intim feladat, majd te megcsinálod, te tudod a legjobban, meg egy csomó pénzedbe kerül? Hát... minden relatív, de ezeket valójában a saját kisemberséged és rossz beidegződéseid mondatják veled. Azt hiszem, ez részben a szocializmusban sulykolt: "mindenki egyenlő és senki nem cseléd" ideológia csökevénye. Pedig munkahelyteremtő lehetne. Azt is látom, hogy sokan a takarítás után már pont a főzésre nem szánnak időt, és a takarítónő árának többszörösét költik vacak kajára. Meg olyat is látok, hogy a nő takarításra fordítja azt az időt, amit a saját csinosítására fordíthatna, a férfi meg 5 év múlva keres magának egy csinosabbat.
Kedves Kurtz ezredes!
A Belga Királyság jogi képviselőjeként felszólítalak arra, hogy a mai post nemlétre és népirtásra vonatkozó részeit, továbbá azokat a kommenteket, amik a Belga Királyság jóhírnevét sérthetik, azonnal távolítsd el.
A Belga Királyság a szerződésben meghatározott területen működik és működött, az angolszász nagyhatalmak által meghatározott használati díjat fizetve. Minden ezzel ellentétes állítás hamis. Amennyiben a fentieknek nem teszel eleget, megbízóm utasítása alapján kénytelen leszek jogi úton érvényt szerezni jogos igényünknek.
Bízva a békés megoldásban, üdvözlettel:
Dr. Vámos Iván ügyvéd
Horn és Társai Ügyvédi Iroda
1077 Budapest, Klauzál u 44/A.
Sent from my iPhone
Fizessenek a gazdagok? Társadalmi szolidaritás? Megbukott a matolcsyzmus? Majd mi elmondjuk, valójában hogy van ez.
A 16%-os, egykulcsos adóval már idén is havi 52 ezer forintom maradt a borítékban; a szuperbruttó kivezetésével pedig további 25 ezernyi többletbevételem fog keletkezni 2012-re - feltéve, hogy nem kapok addig fizetésemelést, a kormány pedig kitart ambiciózus terve mellett. Sokan óhatatlanul rosszabbul járnak persze és igazságtalanságot emlegetnek majd. Szerintem viszont pont, hogy igazságos - az eddig unalomig ismételt érvekkel szemben le is írom saját nézőpontból, miért.
Végre újra hácsé. Nála jobban úgyse tudná megírni ezt senki.
Voltam a vidékrombolási minisztériumban. Nem lesz a támogatásból semmi. Megint egymás közt osszák’ majd szét. Sógor-koma-jóbarát. Mindenhol ez megy. Mutyizás. És akkor fizessek adót rendesen, de nem kell nekik a minőségi tej, hús. Védik a magyar gazdákat? Kik? A szekusok, esetleg, ha felbérelem őket. A gatyám rámegy. Nem érdemes itt semmit se csinálni. Az ember becsületes, és lebüntetik róla a gatyáját is, ha nem tölt ki egy rubrikát valami fecnin. Röhej.
Miért kell mindent tönkretenni, ami jó?
Fiatalkorunk, tinédzserkorunk és huszas éveink legszebb, féléves nyarai... Mennyi buli, sör, vodkaredbull, nőzés és nevetés... kétszázforintos koncertek: Bikini, KFT, Toy Dolls, PUF, Deák Bill, Hiperkarma, 30Y - biciklitároló, beléptetés, táskavizsgálat, táskamegőrző, jobbnál jobb sörök, grillpult. Kiválasztottaknak a város legféltettebben őrzött, vasajtó mögötti titka: az exkluzív Szeparé. Ahova nem mehet be a köznép csak úgy, ahol nem a plebsz bulizik, hanem a VIP-ek, a Tagok.
Kocsiddal mi a pálya? Azt is fogadjunk, hogy hitelre vetted, mi? Ááá, hát igen. Abból lehet, hogy még időben ki kellett volna szállni, nem? Tudod, az autóval úgy vagyok, hogy akinek nem munkavégzésre kell a kocsi, az nem normális, ha képes eladósodni érte. Mi? Ne bassz, onnan, a házatok elől? Tényleg beszarok, és az ember azt hinné, hogy az még egy biztonságosabb környék, hát senki nem lehet biztonságban. Nem volt riasztó, mi? Ja, csak az a szar? De hülye vagy, ezen nem szabad spórolni. Ha valamin, akkor a riasztón meg az immobilájzeren sose nem szabad spórolni. Egy haveromnak 10 másodperc alatt lovasították meg fényes nappal a Szabadság térről. Pedig az se egy cigánytelep, érted. Egyszerűen nem vigyázott eléggé. Nem lehet eléggé éber az ember, azért így ez elég nagy felelőtlenség, de tanulópénznek jó volt, max. fizeted még tíz évig a semmit, hehhe. És jegyezd meg, hogy a biztonságra nem lehet eleget költeni. Garázst kell bérelni, rendes riasztót, GPS-es követőt venni. Szerencsére nekem céges van, annak meg úgyis mindegy. Amúgy városba minek autó...
Figyelem! Ez egy tényleg undorító poszt undorító emberekről, erős idegzetű és gyomrú (undorító) embereknek. Amennyiben éppen ettél, nem bírod az ilyesmit, és nincs ott senki, aki majd fogja a hajadat hányás közben, akkor inkább kattints ide.
Ha mégis felkészültél, saját felelősségre görgess le. Én szóltam!
Nézd meg, már megint kik járnak jól: akik amúgy is a legjobban keresők közé tartoznak… persze havi 300-500 bruttóval könnyen lehet ugrálni, nem értem, hogy miért megint ezeknek segítünk. Először odaadunk nekik milliárdokat az alsóbb rétegek pénzéből, most meg itt van a kedvezményes végtörlesztés a mi (a netre írogatók mind betétesek ugyanis) pénzünkből. Kinek van ennyi megtakarítása szerinted? Meg kik fogják tudni kifizetni a forintra konvertált hiteleket? Természetesen a felső 10%. Persze, ők úgyis rászorultak már… ez a 180 is egy nesze semmi, fogd meg jól - igenis a felvételkori árfolyamon kell forintosítani mindent, a kockázatot és a veszteséget pedig viseljék szépen a bankok! De nehogy már megint azokat támogassuk, akik max. egy karibi utazásról mondanak le…
Ne! Téged ennyire megvezettek ezek az összeesküvés-elméletesek? Ezt nem mondod komolyan... Youtube-műveltségnek hívjuk mi ezt a haverokkal - és azok tényleg nem hülye gyerekek: fizikusok, kémikusok, matematikusok, szóval ők tényleg tudják, hogy hogy működik a világ valójában. Semmi hagymázas csodavárás, áltudomány meg félműveltség.
2011. szeptember 8, derűs-szeles csütörtöki késő délután. Újra itt az önjelölt, közlési kényszeres hobbi(?)írók itthon egyedüli Oscar-gálája! Mindenki oda igyekszik, az egész város. Tömeg, özönlés, tódulás. A Petőfi (Horthy Miklós) híd budai hídfőjénél csupa bloggergyanús arc - hű, de sokan leszünk! -, akik aztán persze a legtöbben vagy a kollégiumukba, vagy a ZP-be fordulnak le az utolsó pillanatban. De azért az A38 előtt is egyre többen gyülekeznek, hogy bebocsátást nyerjenek a Goldenblog idei zártkörű díjátadójára. Minket persze már annyira nem izgat a dolog, mi már egyszer megnyertük, a többi csak jutalomjáték. El kéne már hozni a díjakat is, jut eszembe.