Avagy a Facebook Addiction Disorder, ahogy a szerző, Orsi írta az alcímben. Látom, az Arckönyv kimeríthetetlen téma, és még a sokadik kapcsolódó írás után sem unjátok :)

Ahogy Bálint napon az alkalomra szóló posztban ígértem, végre letölthető az aktuális UNIT Magazinból a szép színesen illusztrált cikk (letöltés innen: jpeg).

Gyűjtők, olvasók keressék eredetiben a szokásos lelőhelyeken.

A busójárást Józsinak, a modoros-csajos szövegeket pedig HRitának köszönöm ezúton is!

Kedves Tibor,

Bátorkodom figyelmedbe ajánlani egy számomra elviselhetetlenül modoros dolgot, ez pedig a modoros generációs duma. Persze már így 30 évesen is mindenki kibaszott öreg, meg sokkal értékesebb ember, mint aki 10 évvel később született, de ami most jön, még a szokásos modoroskodáshoz képest is fájdalmas, azon túl, hogy a valósághoz sem sok köze van. Ezt a szöveget fwd-olt mailben kaptam egy ismerősömtől, ki is töröltem a picsába, de a lényeget szívem egyik csücske, a modorosblog számára még megmentettem. Nem is változtatok rajta semmit, ez úgy, ahogy van, tömör gyönyör!

Gondolom, neked is felejthetetlen perceket okozott ennek az izének az olvasása, hiszen ha jól tudom, te is bölcs öregember korban leledzel, amiről a mai fiatalok azt se tudják, mennyi az annyi! Remélem, levelem jó egészségben talál, üdvözlettel:

Ernoke.

-Gyuri, köszöntünk a tévénézők nevében, és hadd gratuláljunk elsőként a Ferencvárosban való bemutatkozásodhoz! Marijan Vlak mester húsz percnyi lehetőséget adott, volt két helyzeted, hogy érzed, hogy ment a játék?

-Köszönöm szépen, hát a Mester azzal az utasítással küldött be, hogy a vendégek magas védőit semlegesítve a balszélt próbáljam megjátszani, és lehetőleg gólt szerezni. Ahogy mondtad, sikerült is kétszer helyzetbe kerülnöm, de a gól még várat magára - remélem, nem sokáig.

Kedves Hallgatók!

Olyan szinten sok egyetemi-főiskolai modorosságot küldtök, hogy ezekből már több tematikus posztot is össze lehet állítani. Hát akkor jöjjön az első ilyen.

Kezdjük egy emaillel Zalahusi Üzleti kommunikáció tanárjától:

Misbelief barátunk, a Tévhitek radikális szerteoszlatója már élvezettel taglalta a webkettő túlértékelt mivoltát - de mi most mégis adunk 1-2 tanácsot, mivel lehet a blogokat - köztük a Modorost is - még hatékonyabban követni.

Napi 4-6 ezer RSS-lekérésünk van már így is - aki még nem használ RSS-feedet, annak leginkább a Google Readert tudom ajánlani. Nem kell folyton a főoldalt frissítgetni, itt a saját felhasználói fiókodba magától beérkezik minden új posztról - sőt, akár hozzászólásról is - az értesítő.

És bár most már - a pontosabb jelentések elkövetését elősegítendő - nem lehet a teljes posztokat elolvasni a feedben, az első 1-2 bekezdés alapján el tudjátok dönteni, hogy akartok-e kattintani vagy sem. Ha tetszett (és kommentálni lusták vagytok), ezt a tetszik/like gombbal a tudomásunkra juttathatjátok, és másokkal közvetlenül meg is oszthatjátok a cikket. És akkor mi még boldogabbak leszünk.

Következő hatalmas tippünk az a Facebook oldal. Valaki csak simán örül, hogy tartozhat valahova - de itt is van pár plusz, amit a sima blogon nem találsz.

Aki körülményesnek tartja az RSS-olvasót használni és egész nap a fácsebukkon lóg, az itt mindenképpen értesülni fog az új posztokról (még ha néha megkésve is) - ráadásul esténként szokott lenni a másnap reggeli írásról beharangozó.

Más esetekben hetekkel, hónapokkal előre megszellőztetek 1-2 témát, amire a tagoktól királyságos hozzászólások érkeznek - Irénke, a jómódú nagynéni alakja és lakása is így válhatott véglegessé. Irénkének köszönhetem amúgy az első lezsidózásomat is itt a blogon :))

Egyszóval: iratkozz fel RSS-re, csatlakozz a csoporthoz, és lájkolj sokat. Köszöntem!

Hartay "hácsé" Csabi visszatér sokunk örömére, és ezúttal a vidéki szakikról ír egy jót. Ja, és még valami. Van saját blogja is, ahol beolvas mindenkinek, háhá. Olvassátok odaát is.

Mai nagyon komoly olvasói posztunkat egy nem is akármilyen művészkollégától, a hazai és a nemzetközi (nem merem leírni, hogy "világzenei") színtéren is elismert Kerekes Band Fehér Viktorától kaptuk.

Az iskolai (hang)technikus:

Bár hivatalosan technikusi posztot lát el, valójában az iskola mindenese. Egyhangú munkáját csupán az iskolarádiósok zavarják meg néha az ostoba kérdéseikkel. Az iskolai ünnepségeken általában "egy-beállításos" filmeket készít, vagyis lerakja a kamerát, elindítja, majd elmegy cigarettázni. Ezek a felvételek a legritkább esetben jutnak el a tanulókhoz. Az iskolás rendezvényeket (ballagás, szalagavató) gyakran fűszerezi meg gerjedéssel, mikrofonsípolással, mely különösen szépen csilingel a 30 éves BEAG hangfalakon. A menzán általában magában eszik, legfeljebb a portás vagy a gondnok ül mellé. Tanárok közül maximum a tesitanár. Jellegzetes ruházata a kötött pulóver, kopott farmernadrág, ami már ülepben bő. Munkahelyén elvétve "sport" feliratú papucsot hord.

-Hát gyerekek, el vagyok szontyolodva meg keskenyedve. Erről szólt a rendszerváltás, ezért akartunk többpártrendszert? Pedig micsoda izgalmas formációk voltak a palettán 90-ben, 94-ben is. MSZDP, Vállalkozók Pártja, Köztársaság Párt, Agrárpárt, ilyenek. Nem, nem a Sólyom törvényéről beszélek.

 A Kádár-rendszerben is vasszigorúnak, vonalasnak számító, de talán ezért is elismert lakótelepi sporttagozatos iskola tornaterme melletti folyosón a vitrinekben számtalan érem, kupa - a falon az Úttörőolimpiáról származó oklevelek sokasága, fekete-fehér képeken pedig Brezsnyev és Kádár elvtársakat köszöntik virággal az iskola legszebb kisdobosai. Az ötödik cé fiai az öltözőben éppen a lányokhoz próbálnak a kulcslyukon  keresztül átkukucskálni, de azt rágóval, zsebkendővel már szakszerűen, kirobbanthatatlanul betömték odaátról.

Egyik olvasónkkal, Józsival (ez nem AZ a Józsi) ijesztően egy rugóra jár az agyunk: szinte egyszerre készültünk el mindketten a felsőoktatás kritikusait megörökítő írással. Itt van az övé:

Divat lett szidni a magyar felsőoktatást, tízmillió oktatási miniszter országa lettünk. Mindenki ért hozzá, mindenkinek van róla magvas véleménye, mindenki tudja a megváltása kulcsát. És a focipárhuzam nem ér itt véget: "többet kellene edzeni" vs. "többet kellene követelni a diákoktól"; ill. Aranycsapat vs. a „legtöbb egy főre eső Nobel-díjasunk”.

Pecséttörő-Szoció Pata barátunk hatalmas sikert kiváltó "belsős" posztja, a Panelek népe után bennünk is megfogalmazódott A Kocsma, ám nem párbeszédszerűen, és nem kifejezetten a lakótelepekre húzva. Peri kedves törzsolvasó Tanár urunk bekezdéseit idézetként kiemeltem. 

Kezdjük Prophet feljelentésével - tőle a Zsaru magazin 2009/42-es számából kaptam egy szkennelt cikket, amit tekintettel a szerzői jogokra, különösen a médium sajátosságára inkább nem teszek itt közzé. Érjétek be pár idézettel:

És igen, itt van a hetedik vegyes - gasztro-különkiadással!

András a borosok, whiskey-sek után végre a sörivóktól is talált valamit a Sörgerillán - "kicsit" találva érzem magam itt, de hát a modorosság az modorosság (=evidencia-közhely).

-Na szép jó reggelt mindenkinek!

-Jó reggelt.

-Ki tudja, hogy miért van itt? Kezeket fel. Csak te, Helgus? Na, mondsza erre bátran.

-Mert megnyerte a cég outsourcingban a Schnellprint nyomtatóinak is a szápportját.

Az A. által beküldött csodálatos posztok (Háromnevű ember, Horgász...) közül az utolsóhoz, és szerintem a legzseniálisabbhoz érkeztünk. A.-t csak biztatni tudom, hogy  írjon és küldjön még; szerintem nem csak a magam nevében mondom ezt.

Könnyen megfigyelhető, hogy Magyarországon majdnem minden munkahelyen van legalább egy "Balu" nevezetű dolgozó, aki már gimnázium vagy szakmunkásképző óta úgy hívatja magát. Mindegyik balu egy kicsit kövér, vagy dagadt, ahogy tetszik. Ez a klub alapvető kritériuma - de olyan is van, hogy amikor baluvá lett, még dagadt volt; de azóta valahogy mégis lefogyott, és mára már csak a tokája van meg - mert ha az egyszer már volt, általában meg is marad. (Egyébként érdekes, hogy ha valakinek tokája van, az úgyis kövérnek tűnik, lehet akármilyen nyaktól lefelé. Mindegy.)

És olyan okosnak, osztályfüggetlennek és szabadnak hiszed magad
De akárhogy is nézem, mind csak kibaszott prolik vagytok...

/John Lennon - Working Class Hero/

Sziasztok! 

A Control Freak (Irányításmániás) után feleségem megesküdött, hogy bosszút áll. Nem ijedtem meg, jogász, képes olyasmiket is leírni, hogy olvasásra alkalmas fényű olvasólámpa. Ha elkezdene valamit megfogalmazni, valószínűleg soha nem érne a végére, megakadályozná abbéli törekvése, hogy mindenki értse. Próbáltam rajta segíteni, bosszút állni magamon, de valahogy nem tudtam igazi hévvel torkomnak esni. Bánt engem eleget a világ. 

Tobábbi jó blogolást,

Buffout

És már megint hiánypótló beszámolót kaptok egy oltárian vicces és belterjes szubkultúráról. A szerző - Judea - maga is ehhez a réteghez tartozik (nahát), és mivel feldühödött gamerek fakardos hordáinak spontán látogatásától tart, ezért csak álnevét vállalja fel.

Ez egy igen behatárolt és speciális terület. A szerepjáték egy réteg-szórakozási forma, így ilyennel foglalkozni önmagában modoros tevékenység. Elöljáróban egy rövid leírás annak, aki nem ismeri a témát. A szerepjáték egy társasas játékforma, ahol egy mesélő előre kitalált/leírt történetet mesél, melynek főszereplője a többi játékos. Szabályrendszerek alapján kockadobások segítségével döntik el a véletlenszerű eseményeket.

Styxx könnyed, vasárnapi posztja következik - ahogy nála mindig, ezt a posztot is erőteljesen belengi a politikai és a szexuális túlfűtöttség. Méltó köszöntése a tavasznak!

LAKÓTELEPI MILFVADÁSZOK*

1 fő 20- és 1 fő 45+; a posztot az Országos Blog és Chat Testület (OBCT)

Ifjúságvédelmi Bizottsága

a 18+ korhatáros kategóriába sorolta

 

*MILF: [angol eredetű] szleng kifejezés: A „Mother(s) I('d) like to fuck” mondat rövidítése. Magyarul, nem szó szerinti fordításban (ha a T. Olvasó alapszinten beszél angolul, akkor azzal is könnyen boldogul.): olyan nő, aki már anya, de a férfiak így is szexuálisan vonzónak találják.

Sir David Attenborough és dr. Csányi Vilmos