Na ez már tényleg kellett, mint galambnak a tiszta búza. Elképzelhetetlen mennyiségű egy-kétmondatos modorosságot, cikket, képet, meghívót küldtök - de hát a napi 3-4 facebookos bejegyzésnél több nem nagyon fér el ott.
Így kaptok hát egy (illetve még jó pár) meganetszemét-posztot - ti küldtétek, olvassátok ti :-))
Volt pár olyan, ami a személyiségi jogok és méltóság miatt inkább nem fog kikerülni - megnéztem, jó volt, köszi.
Igazából ennek a B-Oldal "klisé"rovatában lenne a helye, de nem volt kedvem a beküldő - Notram - még bővíthető, és nyelvi modorosságokban bővelkedő anyagán munkálkodni, úgyhogy jó lesz ez itt is. Aztán Oszferátóék max. írnak még hasonlót.
Vidék: (...) Az ország Budapesten kívüli része. (...) (Magyar Értelmező Kéziszótár)
Ahogyan a modoros dagadt sem dagadt, úgy a komplexusos vidéki sem vidéki. Nagyvárosi, kisvárosi, kistérségi. A Vidék az az ő elképzelése szerint biztos csak valami elmaradott dolog lehet: falu, tanyaközpont, tanya. Földesút, pálinkásüveg-templom, laposközért, biciklitároló, tanácselnök. De hogy a mi harmincezres/százötvenezres városunk vidék volna? Ami több hétig-hónapig volt Magyarország, vagy valami éppen kikiáltott szakadár állam fővárosa, ahol érsekség van, székesegyház? Vidéki? Azt mondod, paraszt vagyok? Ezeknek a pestieknek minden vidék, ami nem Budapest?
Ha beköltözöm a HÁZBA, akkor magamat fogom adni. Nem a pénz motivál, hanem az, hogy új embereket ismerjek meg és kipróbáljam magam. Illetve hogy új emberek ismerjenek meg, és próbáljanak ki. Szeretném, ha a szüleim büszkék lennének rám, és a benzinkúton is mindenki drukkol nekem. Ha kijövök (mert mondjuk mi van, ha nem jutok ki), akkor terveim vannak. Vagy az orvosirafogok jelentkezni, vagy leteszem végre az alapfokú angol nyelvvizsgát. Vagy leginkább a médiáBA szeretnék elhelyezkedni. Szerintem jó a komunikációs készségem, és elég inteligens vagyok hozzá.
Egy írást küldenék a modoros joghallgatókról - ha tetszik, kérlek posztold!
Üdv, Tiziano
Mindennapos szociológiai túra egy budapesti jogi egyetemre járni. Mivel ezek a felsőoktatási intézmények sokféle embertípust szippantanak magukba, gyönyörűen reprezentálják a társadalom különböző kasztjait, amelyek aztán itt is ugyanolyan szépen elkülönülő csoportok maradnak, mint a való életben. Vegyünk sorra egy-két jellegzetes típust!
Az Egyesült Hollandriai Királyság labdarúgó-válogatottja újkori történetében először jutott be a Pannóniábanmegrendezett futballvilágbajnokság elődöntőjébe, bár ez jogelődeinknek: Flandriának (még Belgium részeként) és Hollandiának többször is sikerült az elmúlt évtizedekben.
-Hallod, teljesen kivagyok. Nap mint nap hívogatnak ilyen telemarketinges csicskák kiváló ajánlatokkal, meg hogy ide meg oda fektessem be a pénzemet - ha volna mit... lerázom őket persze folyton azonnal, ahogy az adatvédelmet meg az esetleges jogi következményeket hozom szóba. Kértem én ezt a közleményt? De ez nem elég. Nagyon durva. Vendéglátásunk, ügyfélcentrikusságunk a bányászbéka bizonyos hátsója alatt. Már erről jut eszembe, szavad ne feledd.
Jó estét kívánok, szevasztok, Puskás Ödön Csaba, azaz PÖCS vagyok. Tényleg így hívnak, ilyen hülye nevet nem talál ki csak úgy az ember, mert fiktív névnek elég gyenge lenne, és nem is lenne olyan vicces.
Viszont így, hogy tényleg ez a nevem... hát így sem vicces, nekem elhihetitek.
Az egyházellenes ember maga a racionalista lázadó, aki évezredes béklyókat ráz le magáról, öröknek tűnő dogmákat tesz nevetség tárgyává. Természetesen "Egyház" alatt csakis a Római Katolikus Egyházat és a Vatikánt értjük - ateizmusa és vallástagadása legfeljebb még úgy-ahogy (kisebb mértékben) egyes - főleg történelmi - keresztény felekezetekre terjedhet ki, a többi irányzat kevésbé zavarja. Azért tartsuk valamennyire mégis tiszteletben embertársainkat!
Senki nem tapsol annyira a pedofilbotrányoknak, mint ő. Bárcsak ő is ilyen gyalázatos visszaélések áldozatává vált volna kiskorában, vagy legalább ismert volna valakit... de nem. Akkor is undorító, hogy mik történhettek... meg a keresztes háborúk, amikor Krisztus nevében gyilkoltak, meg megáldották a gyilkos kardokat, seregeket?! Hódító hadjáratok, inkvizíció? Ezeket kövesse ő? Ezeknek adja a második százalékot? Inkább nyelje be az állam!
Az évente látott szigetes haver, a szigetes társaság: megszokás, a rutin, a biztos pont.
Koponya, Hozé, Zsolyesz meg Bandesz is szétszóródtak a világban, megházasodtak és/vagy hajnaltól estig tartó, hétvégéken is aktív munkavégzésbe menekülnek - ám az "Egy hét együttlét" marad a mai napig változatlan, annuális rituálé.
Uraim, Sziget? Alap. Még jó, hogy. Le van beszélve, asszonypajti elengedett. Hazajövök egy hétre. Én is. Meg én is, repjegy lefoglalva. Magyarország, rettegj - jövök!
A stílus maga az Ember - bántóan igaz ősmodorosság.
Sokszor feltesszük magunknak a kérdést, hogy ha rendszeresen valami - szerintünk - helytelent látunk ugyanabban a formában valakinél, akkor az csak a sima tudatlanság, a nemtörődömség, esetleg a tudatos stílusteremtés egy eszköze-e.
Elsőként ajánlom mindenkinek A hét bloggere legújabb cikkét - hiszen közel két év után végre a Modorosra esett a blog.hu eddig betörhetetlennek hitt szerkesztőségének megtisztelő választása.
Jómagad nem érzed néha, hogy beleszaladsz egy-egy manírcsapdába?
Dehogynem! Büszkén vállalom például, hogy nincs tévém és nem hallgatok rádiót - ezek hangoztatása kifejezetten modoros az olvasók szerint, ráadásul a mulatós zene is nagy kedvencem.
Aztán volt egy vendégposztom a B-oldalonTop 5 "ezt kár volt lelassítani"-sláger címmel. Van ott minden a Beatlestől kezdve Delhusa Gjonig - lehet szakmázni is, hogy "az nem is lett lassabb, csak...", meg hogy "erős túlzás, hogy az egyik legjobb...".
És persze TradeMark nosztalgikus faluposztja a Báttyáról, a megrögzött vidéki agglegényről, aki tök jól érzi úgy magát, ahogy van.
Végül pedig a Hotel Végtelen rádiós műsorból egy kis Modoros-részlet, amit hamarosan remélhetőleg több fog követni:
Régi kedvencünk, hácsé küldte a mait is - egyúttal arra kérünk szépen mindenkit, hogy az oldalán található dobozban adjon le rá egy-egy szavazatot. Köszönjük.
Liger Károly neve már fogalom a szakmában. A szeretetről és a boldogság eléréséről szóló könyvei százezres példányszámban fogytak el a könyvesboltok polcairól. A lélek kutatása számára nem csak szakma, hanem hobbi is. Ahogyan ő fogalmaz: „mindenkiben ott lakozik a saját öröm feltárásának lehetősége.” Liger Károly beavat bennünket abba, hogyan lelt rá saját boldogságára, s az ezt tápláló folytonos öntevékenységre.
-Tököm kivan már ezzel a Balázzsal. Mindenhol ez a majom néz le rám olyan talányos-rejtélyes fejjel. Hirdetőoszlop, a Heti Válasz címlapjai. Meg hogy már igazi férfi, harminc lettem meg harminc plusz kettő mínusz egy, szarkalábak vannak a szemünk sarkában - járjuk az országot, isszuk a jó kis beszélgetős borunkat, okoskodunk, érünk...
Professor Pizka, a Ráérünk blog szerzője és bravúros hozzáadottérték-kommentelőnk szerepel ma újra nálunk (emlékszünk még a Szexjogászra meg az Atommeghajtásúra). Köszönjük neki.
Azok még tudtak tanítani. Életük volt a tanítás. Felvették őket az orvosira, de inkább biosztanárnak mentek. Fölényes szakmai tudásuk volt. Minden órájuk élmény volt. Kemények voltak. Következetesek. Emberségesek. Atyaiak. Anyaiak.
Vezo228-nak köszönjük szépen a távolsági buszok Hermészét - egy vicces, ám találó poszt így péntekre.
Nem, ő nem buszsofőr.
Ő gépkocsivezető, aki a hetes kocsiállásról viszi a járatot a nagyváros és a még nagyobb város viszonylatában - vagy csak egy öreg, csuklós Ikarusszal cirkál a városban, helyi járaton.
A sztereotípiákat, viktátorozást, szőlőbányászozást meghagyjuk a szakblogoknak és polfórumoknak - mi más oldalról közelítjük meg a kérdést. A klasszikus, rendszerváltáskori fideszesről talán tényleg nem is tudjuk, hol tart mostanában ideológia vagy pártpreferencia szintjén - de természetesen ezt bármelyik rendszerváltó párt hívéről elmondhatjuk ugyanígy. A szélkakasozás és társai csak az irigységről szólnak - ugyanaz a kategória, mint amikor a két fél "észérvek" ütköztetésével vitázik politikai kérdésekről, ahelyett, hogy bevallanák őszintén: "nem érdekel, mit csinált rosszul az enyém, egyszerűen utálom a tieiteket".
Ismét a család rovat bővül egy elemmel: Mamaottmarad tett hozzá a családi modorosságokhoz, amelyek a szülői értekezlettől a netezésig szépen ki lettek már forgatva. Ezúttal a Telkeshez közel álló szereplők a szereplői a vendégségnek.
Évenkénti családi ünnep. Még mondják, hogy mi magyarok nem tudunk ünnepelni, meg hová lettek a hagyományok? Nálunk ez mindig így néz ki. Egy hónapon belül szinte mindenkinek van valamilyen évfordulója - ha nem volt, áttettük. Mindenkinek alkalmas nyáridőben összejön a szűk família. Testvérek, gyerekeik, unokák, unokatestvérek. Vejek, sógorok, sógornők. Szeretet, érdekazonosság, jóindulat.
A modoros dagadt nem dagadt. Erős csontozatú, és az izom különben is nehezebb, mint a zsír, azért nyom 112 kilót. A modoros dagadtra folyadékban és interneten is hat a kiszorított folyadék súlyának megfelelő felhajtóerő, ezért társkereső oldalon csak 98-at nyom. Ugyanolyan értékei vannak, mint annak, akinek nincsenek súlyproblémái, de könnyebb kitalálni a komplexusait. Szerencsére a 40-es bérszámfejtő nők megalkották a "mackós" kifejezést, és a 165 alatti "petite" lánykommandó bizonyos része védelmi bástyaként tekint rá, és szereti. Azonban ugyanezek a lányok mondják rá azt is, hogy aranyos, így végül egálban van.