Dear Mom, Dad,
láttam ezt az új kampányt a Home Office-tól, hogy hazavárják a világban szétszóródott briteket, hát röhögnöm kell... szánalmas, de leginkább fölháborító. Idemásolom nektek ezt a pár pontot, és egyenként megcáfolom őket, ahogy azt egy rendes expattól illik (ezt a magyar kommentelőktől tanultam):
Melyik éttermet is ajánlottad a múltkor? Ja, azaz. Mindenképpen evidenciában tartom ezt is, beszélek velük. Drágának kikötése volt, hogy föltétlenül vízparti helyre szeretné szervezni a vacsorát. Lehetőleg Pestre vagy a környékére, messzebb azért gáz lenne elszállásolni a rokonokat, mert tudod, ez náluk elvárás.
Szia Tibi!
Az alábbi förmedvény az agyam tipizáló bugyrainak újabb fortyanása, remélem tetszeni fog :-)
Üdv
oldalazó gnóm (a kínais/metál 1-es)
A nagylány
Számomra furcsa, hogy ezt a minden ifjú társaságban minimum egy példányban megtalálható embertípust még senki nem vesézte ki a Modoroson - megkísérlem én. Könnyen elképzelhető, hogy aki magára ismer, felháborodik, ugyanis a nagylány egyik fő ismérve, hogy biztosra veszi, hogy őt senki nem értheti, pedig valójában olyan átlátható, mint a szita.
Szia Tibi!
Alant egy idézet, a közeg nyilván összerakható. Használd bátran!
De valójában bármelyik hasonló leírás mehetne, kiemelések tetszés szerint. Csak azt sajnálom, hogy a makktárs kifejezés nem szerepel, de amúgy hozza a szintet.
Attila
-Jancsi bácsi, most már tessék egy kicsit lepihenni, megfájdul a fejem. A kurva életbe már, hogy mindig az ilyen öreg agitprop-titkárok osztják az észt. És most ezt nem sértésből mondom, remélem, nincs harag - nagyfaterom is párttag volt, igaz, ki is lépett 76-ban, pedig az annak idején nem volt egy életbiztosítás. Akkor most elmondom a frankót, és tessék idefigyelni - eddig én hallgattam.
Kedves Tibi,
összedobtunk egy kis szösszenetet egy általunk közelről megismert világról, amelyből már hálistennek kinőttünk.
Küldjük sok szeretettel,
az anarchista marxisták.
-Hát gyerekek, de messze laktok... az útviszonyok, meg ez a közlekedés elképesztő itt felétek. Én mindig magabiztosan vezetek, de vidéken halálfélelmem van. Beláthatatlan kanyarok, traktorok, csettegők, Mari néni viszi a kaszát a biciklin, előzni nem merek - nem nekem való ez. Éjszaka nem látok semmit, töksötét minden, az utakat se takarítják télen... Azt hittem, már sose érünk le.
Sírva vigad a magyar. Ez van, sajnos ilyen egy búvalbaszott nemzet vagyunk mi. Létezik persze az a legendás mélyszláv bánat is, az az igazi keserűség - de hát azok mégis többnyire fiatal, győztes, szerencsésebb nemzetek. Ha össznemzeti érdekről van szó, azonnal összezárnak. Itt meg? Két magyar háromfelé húz. Dögöljön meg a szomszéd tehene is. Ez a mentalitás uralkodik errefelé sajnos már kerek egy évezrede.
-Nyugalom, a hosszú élet ritka!
-Nyelvében él a nemzet - de nyelvével még senki nem nemzett.
-Egy a lényeg: ragadjon a bélyeg!
Szia Tibi!
Mivel nagy kedvencem a Modoros blog, gondoltam megosztom veled az amatőr zenekarokról gyűjtött tapasztalataimat. Használd egészséggel!
Üdv.:
nagytoti
Amatőr koncertre járni egy életérzés. Van, aki öregkoráig jár kedvenc klubjaiba, és van, akinek nyűg ha az unokatesója félórás színpadi kalandját végig kell ásítoznia. Volt szerencsém számtalan lelkes önjelölt koncertjét végignézni, és tapasztalataimat nem is tartom meg magamnak.
John Lennonnak volt egy ígéretes dalkezdeménye, de még nem volt teljesen kerek. Paul McCartney eközben szintén összehozott pár bohókás sort, de önmagában az is kevés lett volna. Aztán ahogy a két dalrész egymásra talált, úgy született meg az A Day In The Life. Hácséval mi is egymás vázlatáról nem sejtve hoztuk össze az Antiszociális Ember rövid jellemzését és részletes monológját - persze lesznek átfedések és ellentmondások is. Nem baj.
Egy végtelenül barátságtalan lényről beszélünk ma, aki társas kapcsolatait a teljesíthető minimumra építette le lelki egyensúlyának biztosítása érdekében. Környezete aggódik érte: biztos depressziós, befordult, drogos, alkoholista, szomorú, beteg. Nem látják, hogy ő már felülemelkedett az olcsó, görcsös megfelelni akaráson, kényszeredett vigyorgáson, sztorizáson.
Helló!
Valamelyik nap olvasgattam a fórumot és az egyik hozzászólásban feldobta valaki a modoros multigyűlölő poszt ötletét - hát íme, remélem, hogy a Józsi, a modoros szervizes c. írásomhoz hasonlóan megüti a szintet :)
Köszönöm, üdv:
KFV, a Kóros Feltűnési Viszketegség blog szerzője.
- Szevasz Sztív! Hát te? Szintén segélyért? Mi van veled aranyapám, nem beszéltünk mióta is…?
Az internet aranykoránál is bevált Ásés-brigádos gondolatfolyam - sokadik közös művünk nosferatóval, egy webkettes Lennon-McCartney... kösz neki. Szokás szerint övé a macskaköröm. Vigyázat, hosszú!
Házgyár, teherautón kettesével szállított építőelemek, daruk, teherautók, melósok és keréknyomos sár mindenhol - mint az Edda 2. lemezborítóján. Nagyinak tanácsnál ismeretség, közbenjárás, csemegekosár, konyak, lakáskiutalás. Épülő lakás felkeresése, lépcsőházba pallón és tyúklétrán bejutási lehetőség. Mindenhol hideg beton, semmi szerelvény, a szobák sarkaiban melósok szarkupacai - a már átadott lakásokban, a padlószőnyegen is.
Hivatalos készre jelentés előtt két héttel saját felelősségre már be lehet költözni, de még nincs áram, csak (meleg)víz és gáz. Első lakás, hatalmas családi öröm, gyertyafényes vacsorák (úszómécsesekkel!).
Sziasztok Csajok!
Pénteken találkoztunk néhányan és megbeszéltünk nagy vonalakban (sőt elég részletesen) Kinga leánybúcsúját. Akik nem tudtak eljönni azokat most tájékoztatom néhány dologról.
-Ezt nem hiszem el, Bandeszom. Olvastad? Szeretett kormányunk leviszi 15 évre az iskolakötelezettség felső korhatárát. Beszarok, ilyen nincs. Minden orwelli jóslat bevégeztetett, itt van a Szép Új Világ. Újbeszél, falanszter, csokoládéadag. És bekajálják, érted?
Helló Tibi!
Tisztelettel jelentem, újra itt vagyok, ebben az írásban egy vidéki futballcsapat rövid történetét mesélem el. Előre figyelmeztetlek, hogy a Wikipédia-szócikkek stílusában fogant alkotás nem túlzottan vicces, és csak mérsékelten modoros, de sajnos igen jellemző.
Üdv: Csikai Gábor
U. I. Csak a Goldi!
Az I. rész után Brother Love folytatja. Nagyon-nagyon jó írás.
A modoros ebtartó meghatározásánál – figyelembe véve a modoros hívőről szóló dolgozatot ért kritikákat – ezúttal pontosabb elhatárolásokra, az alfajok precízebb körülírására törekedtünk. /Kezdő bloggerek gyakori megbocsátható hibája hallgatni a kritikus hangokra - _a Szerk_./ A kutatás módszere egyfelől a mindennapi megfigyelés volt, elsősorban a legjellemzőbb tevékenység az ún. sétáltatás, illetve szúrópróbaszerű ellenőrzések az ebek utaztatása, orvosi kezelése, kozmetikai ellátása, stb. közben, továbbá figyelembe vettük a médiában megjelenő cikkeket, riportokat és egyéb publikációkat is. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az egyes alfajok – ellentétben az ebekkel – teljesen tiszta előfordulása viszonylag ritka, a jellegzetes és kevésbé jellemző jegyek keveredése, annak aránya, mértéke nagy szórást mutat, így a leírásunkban közzétett alfajok ideáltipikus megjelenési formát, egyfajta genis proximumot mutatnak be.
Styxx ismét egy kerek sztorit küldött. Szürreális, képzelt riport egy multis meetingről. Vagy nem is annyira szürreális? Nem kell megijedni a kettős narrációtól. Az elbeszélő és Szilvi belső monológjai közel olyan gördülékenyek, mint mondjuk a Madárkában Al és Madárka történetmesélése. És a biznisz hunglish sem vészes.
Forrás: Szilvi elmaradt memója.
Dávid: - Sziasztok, akkor csapjunk a lovak közé. Szilvit megkérem, hogy szorgos kis hangyaként vegyen fel egy memót a meetingről. Mindenki itt van? Aki nincs, az jelentkezzen!– hihi.
A cikk megírását MacIka szponzorálta.
A cikk megírása közben egyetlen állatnak sem esett bántódása, még MacIkának és a posztírónak sem. A posztíró posztírás közben Slippers by Girlfriend papucsot, Negligee du Maman pizsamaalsót, és T-Camicia pólót viselt, limitált szériában.
Vérnyúl és Fufu (a két divatblogger az állatkertből)
-Ki a következő? Ó, és itt van Baláska, Baláska a Fehéréktől, hát de régen láttalak, hogy megemberesedtél, ez igen! Látszik, hogy jól tartanak. Mi van veled, mesélj!
-Igen, Tanárnő - még harmadikban kezdtem el rendszeresen thai-boxolni, és azóta is lejárogatok a terembe a srácokkal, de már csak alkalomadtán. Inkább evezni szeretek a Dunán - a haverom apja csónakmester, és bármelyik tárolt hajóról szívesen lelopja a sablont, tetszik tudni.