Vendégség, celofán, zöld, kála - ollóval megpödrött szalag - a ház urának pedig valami pia, gyerekeknek édesség. Kitárgyaltuk már ezt is jó párszor, nem nagyon szeretjük az ilyesmit átélni. De ha már muszáj, akkor élvezzük ki! Miért is ne? A dögunalmas kanapék, űrhajós ülőgarnitúrák, puffok, rökamiék, vitrinek, telefonkártya-, pénz- és borgyűjtemény-nézegetésen kívül csodás lehetőségek tárházát rejtegeti minden lakás: egy család élete, legintimebb titkai ott hevernek kéznyújtásnyira. Még csak le se kell értük hajolni!
/Ja, és ma pont nyolcéves a kis blogunk... csak úgy mondom./
Ha menni kell, menni kell. Ha pedig menni kell, akkor legalább fordítsuk ezt is - mint mindent - a saját hasznunkra! Sokan képzelt barátot fogadnak, mások berúgnak, beszívnak - mi inkább megfigyelünk.
És egy kicsit élvezkedünk.