Kedves Tibi,
saját és ismerős szülőkről mintázva megírtam a Netfüggő szülő jellemrajzát, ha alkalmasnak találod, tedd ki. Amennyiben poszt lesz belőle, kérlek, említsd meg, hogy az írást nem csak a saját példák, hanem ez a fergetegesen vicces és végtelenül megható rövidfilm is ihlette, amelyben szerintem sokan ráismernek saját vagy szüleik első lépéseire az internet világában.
Üdv
Rékuc
A szellemi szabadfogalkozású végtelenül kreatív és tehetséges - egyben a társadalom áldozata, számkivetetettje is. Örök ígéret marad, és ezzel tisztában is van. Lehet ő zenész, író, költő, festő, szobrász, népművész, bármi. Mindegy.
Styxx barátom rég volt már, de közben egyre jobb posztokat küld - minden elképzelhető műfajban. A mai párbeszéd alapját ismét neki köszönhetjük, talán sikerült valamennyire az öngyilkos merénylő és a nyelvtannáci után egy újabb jellegzetes csoportot megviccelni a kiegyensúlyozottság kedvéért.
-Szevasz, aranypöcsűkém. Add már oda a jó anyádat nekem. A Ancsát. Pusszancs. Na drága Csőrikém, figyelj már ide. Kinéztem a Hermesben egy nagyon penge vaslétrát meg az mellett egy új búvárszivattyút a telekre, ezt a Gábor két fuvar között nem-e tudná nekem kivinni valamikor?
Gergely már a saját blogján is leadta a mai poszt egy korai verzióját, de küldött nekünk egy kibővített írást a mindig jófej rockerekről. A gyűjtemény nem mentes a modorosságoktól (ringyó, delikvens, bekockult) - feltételezem, ezeket szándékosan gyűjtötte egy csokrétába a kedves posztíró :-))
A Modoros blogon már korábban is szerepeltek a rakendroll nemes képviselői, de ha emlékezetem nem csal, a legjelentősebb összejövetelek, a már-már szertartásnak számító koncertek, és ezek közönsége eleddig rejtve maradt a szélesebb nyilvánosság elől.
Kedves Modortibi!
Olvastam még egy régebbi tipológiátokat a modoros hobbifocistáról, ehhez tennék hozzá egy kicsit másfajta megközelítéssel. Az én tapasztalataim szerint a fő típusok a következők:
Üdv:
szeberényi
Hartay "hácsé" Csaba, kedvenc kortárs költőm a legsokoldalúbb honlappal és Komolcsák Dáviddal visszatér. Az átlagról ír nekünk. És szerencsére mi nem vagyunk átlagosak, és egyre többen vagyunk. És hamarosan mi leszünk talán a többség!
Hiányoltam már a témát - és eleddig csak én próbálkoztam meg egy hasonlóval. Lássuk be, lehettem volna alaposabb is. Most Néma Bob helyettem is folytatja.
Az IT-vezető és ikonikus hősünk, a Kérges sikereit követve Pierre Woodman visszatér hozzánk- a többit elmondja Ő.
Szervusz Tibor!
Én már régen tudom, hogy notórius készpénz-nemhasználó vagyok, viszont ilyen minőségemben gyakran összehoz a sors egy csomó nem tudatos bankkártya-használóval, akik, mitagadás, némileg megkeserítik az életemet. Így aztán úgy döntöttem, hogy kiírom magamból a két típus jellemzését. Azt hiszem, hogy az első viselkedésforma bőven felfogható modorosságnak is, de büszkén vállalom.
-Nagyfaterom borzasztóan kemény ember volt. Igazi szikár, szíjas, büszke parasztembert képzelj el. Ott a vasárnapi ebéd alatt egy pisszenés nem sok, annyit sem lehetett hallani. Úgy lapátoltak anyámék, mint a kisangyalok - meg se mertek nyikkanni. Szegény nagyanyám... ha nem volt elég forró vagy elég sós a leves, akkor a főztje már repült is tányérostul ki az ablakon... Ilyenkor csak csendben, a fejét lehajtva pityergett, miközben leguggolva próbálta összesöpörni a szilánkokat. Havonta többször járt hozzájuk az üveges, tartottak az öregtől rendesen a faluban. Gyorsan eljárt a keze, meg a bicskát is ügyesen forgatta, azt beszélik.
Richárd első napja az egyetemen, ahol a nyáron meghúzott ponthatárt éppen sikerült túllépnie az erős szóbeli felvételinek köszönhetően. A jeles alkalomra Levi's 501-es farmert, deszkás Converse cipőt és piros logós, szintén Levi's izompólót visel - mindezt napok óta külön erre az alkalomra tartogatta. Nem, nem leszünk tarisznyás-poncsós-sarus bölcsészek, mi mások leszünk, jólöltözöttek, zselés hajúak. Kezében tüntetőleg négybehajtott Magyar Fórum. Hadd lássa mindenki, hogy nem vagyunk annyira szabadelvűek.
Idén nem megyünk el, vagy mégis? Józsival megkérdeztünk titeket pénteken, és a párórás címlapos jelenlétnek is köszönhetően több mint 1400 visszajelzés érkezett - ez a magyar internetezők között akár reprezentatívnak is számíthat. Köszönjük szépen.
Mai, szórakoztató cikkünk a biztató nevű trójai mail vendégszerzőnk keze munkáját dicséri egy örök hálás témában.
A szülők
A szülőket sok kategóriába oszthatjuk, például aszerint is, hogy alacsonyak vagy magasak, netán kövérek vagy soványak, esetleg barnák vagy szőkék. De egy teljesen új perspektívából is szemlélhetjük őket. Íme:
-Én csalódtam az összesben, nem megyek én már idén választani. Egyik se jobb a deákné vásznánál. Eddig mindig bepaliztak, de most nem, elég volt. Marad a Kétfarkú Kutya Párt vagy a Magyar Sörpárt, Pató Pál Párt, esetleg a Magyar Pinapárt, azok legalább jófejek meg viccesek, van konkrét üzenetük is - ott mindenki egyetért.
Hogy is kezdődött? És hogy is folytatódott?
Saját szerzeményem, A kommentelő után folytassuk Márk írásával az aktív olvasókról.
-Én vagyok a Dolgozó Ember, a ti Adózótok, eltartótok. Az én adómból épült itt minden: Nemzeti Gödör, Nemzeti Színház, Chuck Norris híd, faszom. A Kombínót, négyes metrót is én állom, nektek. A mozdonyvezetőt, a buszvezetőt, a villamosvezetőt, a tanárt, a közszolgát, a minisztert mind-mind én fizetem. Kurvára unom, hogy nyolc embert eltartok egymagam. Az Állambácsi meg ott húz le, ott sarcol meg, ahol tud. Nem lehet csinálni semmit ebben az országban. Dobbantani fogok. Oda, ahol nem a lakosság 10%-a tartja el a többit. Piacelvű, felelős politizálást akarok, nem pazarló, szociális államot és kizsigerelést.
A vadászokról már volt szó, pl. A Korrekt Embernél is megszólalt egy korrekt vadász. A mai - ebben a témában első - összefoglalót egy névtelen olvasónk jegyzi, én tekintettel a vadászokra VBK-nak neveztem el.
TradeMark beszámolója után pedig folytassuk csurosandraséval.
A szalagavató
Bakta Lóránt Szakközépiskola és Gimnázium, 12. c. osztály
Minden ember életében eljön a szalagavató pillanata. Mindenki erről álmodik, a megtörténtéig. Utána tilos róla beszélni. Most mégis váltsunk róla pár szót!
Styxx - szerintem - eddigi legjobb posztját van szerencsém ma felkonferálni: böjtölés helyett mi már locsolkodunk. Ráadásul jó régen és jó messze.
A strandolós poszt egyik kultikus figurájával sokan foglalkoztunk (legutóbb a horgászosnál), de a kis dagi többet érdemel. Nosferato barátunk közbeékelődő gondolatait idézőjelek között keressétek.