-Hát gyerekek, el vagyok szontyolodva meg keskenyedve. Erről szólt a rendszerváltás, ezért akartunk többpártrendszert? Pedig micsoda izgalmas formációk voltak a palettán 90-ben, 94-ben is. MSZDP, Vállalkozók Pártja, Köztársaság Párt, Agrárpárt, ilyenek. Nem, nem a Sólyom törvényéről beszélek.
A Kádár-rendszerben is vasszigorúnak, vonalasnak számító, de talán ezért is elismert lakótelepi sporttagozatos iskola tornaterme melletti folyosón a vitrinekben számtalan érem, kupa - a falon az Úttörőolimpiáról származó oklevelek sokasága, fekete-fehér képeken pedig Brezsnyev és Kádár elvtársakat köszöntik virággal az iskola legszebb kisdobosai. Az ötödik cé fiai az öltözőben éppen a lányokhoz próbálnak a kulcslyukon keresztül átkukucskálni, de azt rágóval, zsebkendővel már szakszerűen, kirobbanthatatlanul betömték odaátról.
Egyik olvasónkkal, Józsival (ez nem AZ a Józsi) ijesztően egy rugóra jár az agyunk: szinte egyszerre készültünk el mindketten a felsőoktatás kritikusait megörökítő írással. Itt van az övé:
Divat lett szidni a magyar felsőoktatást, tízmillió oktatási miniszter országa lettünk. Mindenki ért hozzá, mindenkinek van róla magvas véleménye, mindenki tudja a megváltása kulcsát. És a focipárhuzam nem ér itt véget: "többet kellene edzeni" vs. "többet kellene követelni a diákoktól"; ill. Aranycsapat vs. a „legtöbb egy főre eső Nobel-díjasunk”.
Pecséttörő-Szoció Pata barátunk hatalmas sikert kiváltó "belsős" posztja, a Panelek népe után bennünk is megfogalmazódott A Kocsma, ám nem párbeszédszerűen, és nem kifejezetten a lakótelepekre húzva. Peri kedves törzsolvasó Tanár urunk bekezdéseit idézetként kiemeltem.
Kezdjük Prophet feljelentésével - tőle a Zsaru magazin 2009/42-es számából kaptam egy szkennelt cikket, amit tekintettel a szerzői jogokra, különösen a médium sajátosságára inkább nem teszek itt közzé. Érjétek be pár idézettel:
És igen, itt van a hetedik vegyes - gasztro-különkiadással!
András a borosok, whiskey-sek után végre a sörivóktól is talált valamit a Sörgerillán - "kicsit" találva érzem magam itt, de hát a modorosság az modorosság (=evidencia-közhely).
-Na szép jó reggelt mindenkinek!
-Jó reggelt.
-Ki tudja, hogy miért van itt? Kezeket fel. Csak te, Helgus? Na, mondsza erre bátran.
-Mert megnyerte a cég outsourcingban a Schnellprint nyomtatóinak is a szápportját.
Az A. által beküldött csodálatos posztok (Háromnevű ember, Horgász...) közül az utolsóhoz, és szerintem a legzseniálisabbhoz érkeztünk. A.-t csak biztatni tudom, hogy írjon és küldjön még; szerintem nem csak a magam nevében mondom ezt.
Könnyen megfigyelhető, hogy Magyarországon majdnem minden munkahelyen van legalább egy "Balu" nevezetű dolgozó, aki már gimnázium vagy szakmunkásképző óta úgy hívatja magát. Mindegyik balu egy kicsit kövér, vagy dagadt, ahogy tetszik. Ez a klub alapvető kritériuma - de olyan is van, hogy amikor baluvá lett, még dagadt volt; de azóta valahogy mégis lefogyott, és mára már csak a tokája van meg - mert ha az egyszer már volt, általában meg is marad. (Egyébként érdekes, hogy ha valakinek tokája van, az úgyis kövérnek tűnik, lehet akármilyen nyaktól lefelé. Mindegy.)
És olyan okosnak, osztályfüggetlennek és szabadnak hiszed magad
De akárhogy is nézem, mind csak kibaszott prolik vagytok...
/John Lennon - Working Class Hero/
Sziasztok!
A Control Freak (Irányításmániás) után feleségem megesküdött, hogy bosszút áll. Nem ijedtem meg, jogász, képes olyasmiket is leírni, hogy olvasásra alkalmas fényű olvasólámpa. Ha elkezdene valamit megfogalmazni, valószínűleg soha nem érne a végére, megakadályozná abbéli törekvése, hogy mindenki értse. Próbáltam rajta segíteni, bosszút állni magamon, de valahogy nem tudtam igazi hévvel torkomnak esni. Bánt engem eleget a világ.
Tobábbi jó blogolást,
Buffout
És már megint hiánypótló beszámolót kaptok egy oltárian vicces és belterjes szubkultúráról. A szerző - Judea - maga is ehhez a réteghez tartozik (nahát), és mivel feldühödött gamerek fakardos hordáinak spontán látogatásától tart, ezért csak álnevét vállalja fel.
Ez egy igen behatárolt és speciális terület. A szerepjáték egy réteg-szórakozási forma, így ilyennel foglalkozni önmagában modoros tevékenység. Elöljáróban egy rövid leírás annak, aki nem ismeri a témát. A szerepjáték egy társasas játékforma, ahol egy mesélő előre kitalált/leírt történetet mesél, melynek főszereplője a többi játékos. Szabályrendszerek alapján kockadobások segítségével döntik el a véletlenszerű eseményeket.
Styxx könnyed, vasárnapi posztja következik - ahogy nála mindig, ezt a posztot is erőteljesen belengi a politikai és a szexuális túlfűtöttség. Méltó köszöntése a tavasznak!
LAKÓTELEPI MILFVADÁSZOK*
1 fő 20- és 1 fő 45+; a posztot az Országos Blog és Chat Testület (OBCT)
Ifjúságvédelmi Bizottsága
a 18+ korhatáros kategóriába sorolta
*MILF: [angol eredetű] szleng kifejezés: A „Mother(s) I('d) like to fuck” mondat rövidítése. Magyarul, nem szó szerinti fordításban (ha a T. Olvasó alapszinten beszél angolul, akkor azzal is könnyen boldogul.): olyan nő, aki már anya, de a férfiak így is szexuálisan vonzónak találják.
Sir David Attenborough és dr. Csányi Vilmos
Tél fut az éjen át, nyílik a hóvirág - és a Modorosblog, olvasóival karöltve próbálja továbbra is lekövetni az aktuális történéseket.
Ha már nosferato kolléga ilyen népszerű szerző lett itt nálunk, nem maradhat ki a B-oldal másik prominens egyénisége, Interstellar Overdrive úr sem - aki a zene mellett a hazai labdarúgást is érezhetően szemmel tartja. Most köcsögségből a saját, depesmódos írásomat linkeltem be odaátról, és a tervek szerint lesz még a jövőben több is ;-))
A téli alapozás után
Bár az európai és a világ futballjában már csak Magyarországon van téli alapozás, mégis szeretjük, hiszen ilyenkor csupa-csupa gyöngyszemmel lehetünk gazdagabbak a próbajátékosok, a felkészülési mérkőzések és az edzői fogadalmak háromszögében. Ilyenkor szinte minden csapatnál rendezettek a viszonyok, mindenki elvégezte a tervezett munkát, minőségi (erősítést jelentő) idegenlégiósok érkeztek, az akadémiák pedig nyugat-európai mintára működnek. Mi bajunk lehet? Jön a tavaszi szezon, tele várakozással, új befektetőkkel, új célokkal és régi közhelyekkel.
Sokan kértétek, Józsi megígérte, én megírom :)
Többször szóba került már, hogy a becenevek használata modoros-e, minek becézünk egyáltalán bárkit kéretlenül, miért ragaszkodik a viselője valami tök más névhez. Ezzel és a Szlengkönyvvel kapcsolatban is említette Balázs Géza, hogy a becézgetésekkel azért egyfajta szeretet, kedvesség is megszólal. Ez bármilyen viccesen is hangzik, nagy igazság van benne. Én még annyit tennék hozzá, hogy a másokra folyton beceneveket aggatók talán kicsit személyesebbé, egyénibbé is próbálják tenni a köztük levő kapcsolatot - persze sokakat fel is bőszíthetnek vele egyúttal.
Akkor vegyük sorra az általam ismert, itthoni főbb becenév-kategóriákat:
A mai utazós írás A magyar turista méltó folytatása, Horikától - az oly' gyakran hiányolt és követelt klasszikus, nyelvi modorosságokkal.
1. A társasutak visszatérő élcelődési formája a buszsofőrök feltételezett ittasságán vagy vezetési képességén való poénkodás. Pl.
"Te Pista, aztán vezettél már ekkora buszt?"
"És hogy nem alszol el éjjel vezetés közben" - "Ki mondta, hogy nem alszom?"
"Nem tudom melyikünk fog vezetni: én mingyár elaszom, Józsi meg részeg!"
Modorosságunkat többféleképpen kiélhetjük, és el nem kerülhetjük. Ha azt mondod, szarsz a borra, akkor proletársznob vagy, ha érzed benne a frissen vágott fű illatát, és a föld ízét, akkor kultúrsznob. Utóbbinak nehezebb lenni, mert utána kell nézni, ha aznap szabin vannak ízlelőbimbóid, hogy mit hazudj, hogy beilleszkedj, és megvalósítsd a szociálpszichológia és konkrétan az Asch-kísérlet által pompásan felfestett emberi viselkedést.
-Ancsa, hogy s mint? Sziamia - ezer éve nem láttalak, be kell a seggnek szarni!
-Zolesz, el se hiszem! Szöveged a régi, hallom. Meccsoda bajszocska, megemberesedtél szépen, meg kell hagyni - látszik, jól tartanak. Konzit csinálod még?
-Persze, jövő héten lesz megint egy vizsgafellépésem, de még megy. Szeretem is csinálni - persze hogy ebből hogy lehet lesz megélni, nem tudom. Sehogy. Na de mesélj, hát úgy eltűntetek, amióta a család így magába szippantott Titeket! Most hányadikat várod, a másodikat, vagy..?
A., újabban kedvenc olvasói posztjaim alkotója (Háromnevű ember, Pecás) ismét egy eddig kitárgyalatlan embertípust pécézett ki magának, akit a megszokott nyers stílusban tesz helyre.
A fotós (férfi):
Egyszerűen a legtaszítóbb típusok egyike, maga a tapintatlanság szobra. Persze nyilván nem minden fotós ilyen, mint ahogy nem minden taxis lehúzós tolvaj, és nem minden rendőr korrupt vagy esetleg szadista.
Ciao Ágesz, :-)
A korábbi kérdésedre válaszolva, hogy hiteles-e a férfiak szemében a nagy "igényesség", amivel a hölgyek az elsö alkalommal készülődnek - hát nem az!
Szomorúan és meglepődve olvastuk a gasztrobloggerekről szóló posztotokat. Alapvetően nem érdekel, hogy ki mit gondol a blogomról - amit magamnak és az ismerőseimnek írok -, úgyhogy nem is foglalkozom az ilyen véleményekkel, mert ezzel csak a gyalázkodók alá adnám a lovat.