Elgondolkodtató, hogy Magyarországon, 2011-ben még mindig számtalan családot látok, ahol nem lenne gond kifizetni havi egyszer-kétszer 5000 Ft-ot egy takarítónőnek - és ők mégis inkább pótolhatatlan szabadidejüket áldozzák be és/vagy rendetlenségben élnek.
Hogy ez bizalmi, intim feladat, majd te megcsinálod, te tudod a legjobban, meg egy csomó pénzedbe kerül? Hát... minden relatív, de ezeket valójában a saját kisemberséged és rossz beidegződéseid mondatják veled. Azt hiszem, ez részben a szocializmusban sulykolt: "mindenki egyenlő és senki nem cseléd" ideológia csökevénye. Pedig munkahelyteremtő lehetne. Azt is látom, hogy sokan a takarítás után már pont a főzésre nem szánnak időt, és a takarítónő árának többszörösét költik vacak kajára. Meg olyat is látok, hogy a nő takarításra fordítja azt az időt, amit a saját csinosítására fordíthatna, a férfi meg 5 év múlva keres magának egy csinosabbat.