Sajnos a sokadik paleós- böjtölős- vissza a természetbe-forradalom után újra megjelentek a termekben az önjelölt sportemberek, és miután sokadszorra hígítják az amúgy is problémás állagú látogatóközönséget, hirtelen még megmondani is nekiálltak. Hogy ez a zajos, agresszív, kártékony kisebbség ne mérgezze tovább túlzott mértékben a gymek hangulatát, azt hiszem, itt az ideje ismét lefektetni a gyúrótermi etikett alapjait: határozottan, de tisztelettel és megértéssel.

Idefigyeljetek a bácsira, ti rohadt kis buzi koncsiták!

1. Ha már sokadszorra látom itt a ványadt, göthös kis testeteket, félve kérdem: tisztában vagytok egyáltalán azzal, hogy ti most hol vagytok? Léccike menjetek ki picit a bejárathoz még egyszer, és olvassátok el a feliratot. Látjátok ti azt ott, hogy crossfit-terem, súlyemelőklub, paleóközösség? Mert én nem. És azért nem, mert ez egy fitneszterem, testépítőknek. Bizonyára nagyon szépnek és vagánynak számítotok a hozzátok hasonló csicskák között, de ahogy én se megyek ellenreformálni egy kálvinista misére, úgy kérlek, ti se provokáljatok itt, mert megverlek Benneteket. Tessék szépen, szerényen tenni a dolgotokat, alázattal fejlődni, és úgy edzeni, mint minden normális ember. Ha annyira visszavágytok a természetbe, akkor csak tessék! Ez itt nem a természet, ez egy gyúróterem.
2. A futógépet nem adom, hiába ácsingóztok rá. Menjetek és csináljatok valami mást, de ez most az enyém. Tudtok bármi olyan szabályról, hogy csak tíz percet szabad használni a gépet? Helyes a válasz: NINCS ilyen szabály. Jegyezzétek meg: a terem mindenkié, és ha nekem éppen úgy tartja kedvem, akkor negyven percet fogok powerwalkingozni némi emelkedővel. Semmi, de semmi közötök ahhoz, hogy éppen mit csinálok, és nekem mi a jó. Gondolom, kis észlények, abba soha nem gondoltatok bele, hogy egy órányi kiadós gyaloglással ezerszer több kalóriát égetek, mint ti némi futkározással. Ha nem tetszik, tessék kimenni szépen az utcára, a pusztára, a vadonba, a szigetre, ott lehet annyit futkorászni, amennyi jólesik.
3. Kérlek, ne méregess még egyszer, ha én a "te" állomásodról szolgálom ki magam. Azért, mert te éppen a guggolóállványnál baszod a rezet már húsz perce, az nem jelenti automatikusan azt, hogy az a tiéd is lett. Ha úgy tartja kedvem, akkor én is odamegyek, és húzok párat, esetleg elviszek pár tárcsát. Érdekes, egyikre se láttam kiírva, hogy ez a huszonötös Ivanko-tárcsa ez bármelyik köcsöggyereké lenne. Ugye, milyen misztikus? Úgyse használtad volna, el se bírod. Vagy ha mégis, hát majd hozol máshonnan, túl fogod élni, kisbarátom. Ha úgy gondoltad, hogy azáltal, hogy te belépőt váltottál ide, azzal majd neked is ugyanolyan előjogaid lesznek, mint nekem, akkor tévedsz. Egyrészt gyengébb vagy, másrészt pedig a tulaj a haverom. Örülj, hogy nem rugdoslak félre.
4. A sovány az nem szép és a sovány az nem erős. Tudom, hogy most az idézőjeles "szálkás" a divat, de ettől még úgy leverem a pici, ötvenkilós, nyamvadt testedet, mint a szart. Nem véletlen, hogy már az ókori görögöknél is az izmos volt a férfiideál, hiszen beküldesz egy ilyen magadfajta kis földigilisztát az arénába gladiátornak, maximum ropogtatni lettél volna jó az oroszlánoknak. Tehát ha másért nem, akkor a kinézetemért és a koromért tisztelj, máskülönben könnyen lehet, hogy az ambulancia fog innen hazavinni egy kéthetes kitérővel, okos, kis dizájner-szemüveges arcodban egy olimpiai rúddal. Hidd el, nem éri meg a tiszteletlenség velem szemben!
5. Rajtam te ne viccelődjél. A bronzbarna bőr az egészség, a tetoválás pedig a jó ízlés és a művészetre való affinitás jele ősidők óta. A nőket, ha úgy tartja kedvem, egymásra stócolom, és végigmártogatom őket görbe kukimmal. A tucatdiplomádra meg a kis szar rabszolgamunkádra én a helyedben nem lennék olyan büszke. És ahogy elnézem, nem csak a kocsim nagyobb, mint a tiéd. És most pusztulj innét bicepszezgetni, a bácsik gyors köröket szeretnének nyomni.