Szevasz Tibi!
Küldök egy írást az alternatív magyartanárról.
Üdv,
HP
Az alternatív magyartanár
Talán csak keveseknek ismerős az alternatív, liberális magyartanár figurája, mégis úgy gondolom, megér egy posztot. Jelen esetben a liberális jelző kevésbé a politikai nézetekre, mint az oktatási módszerekre vonatkozik, ettől függetlenül természetesen egyik nem zárja ki a másikat, sőt. A liberális magyartanár elsődleges előfordulási helye a gimnázium, de általános iskolában is fellelhető. Női és férfi változata egyaránt ismert; közös bennük azonban, hogy mindketten 35 (de inkább 30) alattiak. Mi most a férfit vesszük górcső alá.
Külső jellemzőiben is találunk már valami átlagostól eltérőt. Emberünknek hosszú (vagy éppen nagyon rövid) haja van, szakadt Converse-cipőt vagy szandált visel farmerral, esetleg sokzsebes rövidgatyával; kötelező viselet még valamilyen vicces feliratú, esetleg alterbandás póló. Esetenként előforduló kiegészítő az extrém(ebb) szemüveg – dzsonlenonos vagy vastag cellkeretes fazon a legjellemzőbb. Kezében mindig egyetlen könyv figyel, az éppen aktuális kötelező. Meg a napló. A hiányzókat néha befirkantja, a lógást megérti (hiszen ő is csinálta), de nem szereti. Azért a következő órán, amikor a lógó betámolyog, szellemes-cinikus megjegyzéssel kérdőre vonj: „Na mi az, Tibi, nem vonzott be múltkor mágnesként a terembe Dosztojevszkij csodálatos világa? Pedig volt bőven kaland, izgalom, humor, akció! Na, jól van, ülj csak le, szóval ott tartottunk, hogy…”
A külcsín leírása után térjünk át a lényegre, az oktatási módszerekre. Mivel emberünk fiatal, ráadásul éppen elég rossz tapasztalatot gyűjtött be gimnáziumi és egyetemi évei alatt, elhatározta, hogy márpedig ezt ő nem hajlandó csinálni. Ő újít. Nála más lesz a légkör. Ő nem híve a hagyományos, tanárközpontú módszereknek. Ő együtt akar dolgozni a diákokkal. A katedráról leül az első padra, törökülésben, szemben az osztállyal, ezzel is megbontva a bírósági tárgyalóterem-feelinget.
Ennek megfelelően egy külső szemlélő nehezen fedezhetne fel akár csak nyomokban is magyarórát egy ilyen foglalkozáson: tanárunk órája jobban hasonlít egy füstös alternatív kávézó enyhén borgőzös, kiégett, hetedéves BTK-sokkal zsúfolt felolvasóestjére, mint magyar nyelv- és irodalomórára. A látszólagos anarchia mögött azonban precíz gépezet bújik meg. A szabadság nem szabadosság. Mert ugye tanárunknak pontos elképzelése van a témáról. Ő nem kikérdezi a könyvet, ő beszélget róla. A feladott kötelező könyv tartalmát, mondanivalóját, szimbolikáját, keletkezésének körülményeit úgy elemzik ki, hogy a negyvenfős osztály valamennyi, erre affinitást érző tagja random mód beböfögött gondolatfoszlányait tanárunk vezényletével gyúrják valami épeszűvé. Tankönyv nincs, azt csupa maradi, ókonzervatív, lexikamániás magoltató írta. Ennek megfelelően legfeljebb a Himnuszt és a Szózatot tanultatja meg kívülről, ezeken kívül „versfelelés” nincs. Ezek helyett viszont van végeláthatatlan lista kötelező és ajánlott könyvekről, sőt, igazán jófej tanár esetén filmekről is. A repertoár széles: a tantervben megjelölt, egyébként gyorsan és hatékonyan lezavarva elemzett kőszívű-típusú könyvektől a francia szimbolizmuson át a kortárs orosz irodalomig bármi szóba kerülhet.
Érdekes, hogy az órák mindezek ellenére nem fulladnak káoszba, sőt, követelmény az van. Kőkeményen. Akit nem érdekel, azt nem szívatja, viszont ha valakiről kiderül, hogy „humán szak” felé kacsingat, annak nincs kegyelem. Brutális, keményen húzott ponthatárú témazárók, tele esszékérdésekkel, részletekbe menően. Helyesírás, stílus, tárgyi tudás külön osztályozva. Minden óra elején felelés a tanár által stand-up comedy stílusban előadott életrajzokból, korszak-leírásokból, műelemzésekből.
Viszonya embertársaihoz ambivalens. A tanári kar természetesen ki akarja fúrni, mivel nehezen tolerálják alternatív módszereit és relatív népszerűségét. Fentebb említett, kemény számonkérési módszerei lelkiismeretessége és hivatástudata mellett ennek tudhatók be – nevesen, hogy meg akarja mutatni: nála azért színvonal van. Talán korábban már ki is csinálták egy másik gimiben, ezután finomított módszerein. Egyébként ha módszere megfelelő emberanyaggal társul, imponáló felvételi eredményeket produkálhat az osztály: ebben mindenképp igazolva látja tanítási metódusa helyességét.
Diákjai általában bírják – az érdeklődők a háta mögött egyszer-egyszer anyázzák, amiért túl keményen pontoz, de akit hidegen hagy a tárgy, az békében megvan, ennek megfelelően a tanárt is leszarja. Hamarosan úgyis átsunnyoghat az „alapmagyaros” csoportba, a tanár úgyis a „faktosokat” viszi tovább. Van viszont egy kaszt, akivel kölcsönösen háborúban állnak.
A széljobber diák. Amint egy ilyen gyerek szóba hozza Wass Albertet, zúdul a szitokáradat:
-Hagyjuk már azt a gagyit, amúgy is egy náci háborús bűnös volt, és teljesen alja, amit írt, tipikus árvalányhajas giccsmagyar!
-De tanár úr, én olvastam és nekem tetszett, mert olyan szépen írja le a tájakat meg minden…
-Lehet, de ha már ez tetszik, akkor inkább olvass Jókait, a tájleírásnak úgyis ő a mestere!
Kettőjük között a fentihez hasonló, a többi diákot halálra fárasztó, kultúrharc-párbeszédek tucatjai alakulhatnak ki az évek során. A tanát ezen vitáknál megpróbál eltekinteni ellenfele politikai nézeteitől (nem tud), a gyerek pedig meg van győződve róla, hogy a tanár büdöszsidókomcsi, és ettől kezdve szemét módon már csak azért is opponál, provokálja a tanárt.
A felvételi ponthatárok meghirdetése után az ő az első (és egyetlen) tanár, aki iwiw/facebook üzenőfalra, vagy a diákok előzetesen begyűjtött e-mailjeire kiküldi a kérdést, hogy: „Na nyomassátok, mi lett?”
Ugyanígy szinte csak vele történhet meg, hogy diákjaival egy koncerten/szórakozóhelyen/Szigeten összefutva iszik egy sört. Szerenádkor természetesen nála van a legnagyobb buli, jó előre bevásárol piából, kedvenc zenéin és könyvein végigkalauzolja erre fogékony diákjait a plakátokkal, biciklivel és vízipipával gazdagon díszített garzonban. Jó esetben évekkel érettségi után is emlegetni fogják.
/A Jóisten mentsen meg minden dacos tizenévest a politikailag elfogult, magukat minden órán térítő üzemmódba kapcsoló alternatív tanároktól - a Szerk :) /
Az utolsó 100 komment: