A facebookos, a gasztrós - és persze a boros téma mindig örök. Bandisternkern viszont itt is újat tudott mutatni: nemrég egy fiktív borklub összefoglalóját hozta nekünk össze, szép keretbe ágyazva.

A modoros borivó 

Sziasztok, üdvözlök mindenkit a szokásos havi borklub-összejövetelünkön. Mai gasztrokulturális kalandozásunk terepe egy kis balatonfelvidéki pincészet lesz, ahol a mindenki által jól ismert Lakatos-Felföldy Mihály, Miska bácsi készíti nagy szeretettel és hozzáértéssel a szép kézműves borokat. Miska bátyám ma este nem tudott eljönni közénk, mert már elindult szüretelni, hajnalhasadástól kinn kell lennie a szőlőben, de általam küld nektek bort, búzát, békességet, és főleg jó ivású borokat! 

 

Első tételünk a teknőalji dűlőből származó rizlingszilváni-gewürztraminer-ezerjó-szürkebarát cuvée. Ha megillatoljátok, érezni lehet benne a tavaszi virágok illatát, megkóstolva pedig kirobbanó citrusosság keveredik a szátokban egy kis zöldpaprikás-zöldfűszeres ízhatással, zárásként pedig animális hatásokat fedezhettek fel, széna és a vizes bőr aromájának átszűrődésével. Kellemes, beszélgetős bor – egészségetekre!

Második tételünk egy fajtabor, chardonnay, melynek elkészítése során Miska bátyánk inkább a terroir-jellegre próbált koncentrálni, így idomítva a világfajtát a helyi jellegzetességekhez. A bor illatában elsősorban az elmúlt nyáréjszakák és a frissen almozott tehénistállók illatelemei vegyülnek, azonban ha a pohár falára húzódó olajos karimát megnézitek, akkor már látható, hogy nagy borról van szó. A készítés során Miska bátyánk a biodinamikus gazdálkodás alapelvei alapján dolgozott, tehát figyelembe vette a tőkék természetes terhelhetőségét, a hold ciklusait, illetve a közeli adótorony alacsony frekvenciás sugárzásának, valamint a reggelente a présház ajtaja mellett talált kutyaszar állagának jellegzetességeit is, ennek megfelelően kezelte a szőlőt és határozta meg a szüret idejét. A bor tizenhat hónapot töltött új tölgyfahordóban, amelynek háromnegyedes pörkölése kifejezetten jót tett a mandulás ízek kiteljesedésének. A barrique hatására harmonikus egységgé áll össze a savas talajból fakadó mineralitás, a biodinamikus gazdálkodásból fakadó természetes üdeség és a hosszú érlelés miatt kialakult magas alkohol. Ez a bor már ételért kiált: fűszeres csirkét vagy vaslapon pirított kendermagos tyúk pecsenyéjét ajánlom hozzá.

Záró tételünk a pincészet zászlósbora, az EjaculatioPraecox cuvée. Ez a bor titkos recept alapján készült, ám annyit lehet tudni róla, hogy a savgerincet biztosító cabernet sauvignon, a testet adó merlot, a robusztusságért felelős ősmagyar turán és a színt adó portugieser (ugye mind tudjuk, hogy az uniós szabályozás miatt már nem használhatjuk az oportó nevet) is szerepel benne. Illatában a dohány, a csokoládé és barna humusz vegyül, a pohár oldalára rárajzolt templomablak pedig azt sugallja, hogy az extrakttartalom kemény, testes bort a majd nekünk. Ízében először a bogyós gyümölcsök jellege dominál, érezhető az árokparton szedett vadmálna íze, de ha picit figyeltek, akkor érezhető a feketeszeder aromája is. A tanninok lágyan simulnak az ember nyelvére, nem erőszakos a bor, mely a hároméves, limuzin tölgyből készült hordós érlelésnek, valamint a kis mennyiségben, mértékkel használt chipsnek köszönhető. Az enyhén vaníliás, pörköltmogyorós ízek már a lecsengésnél jelentkeznek, az alkohol sem túlzottan tolakodó. Igazi nagy bor, feltétlenül szarvasgombás ételekhez fogyasszátok, elsősorban vadakhoz, de becsúszhat egy alaposan pácolt marhahátszín mellé is.

Remélem, ezúttal már senki nem fog minket olyan megoldhatatlan nyelvészeti feladatok elé állítani, hogy mégis, hogy írnád le azt más szavakkal, hogy...