Ismeretlen szerzőtől... a "badge"-et pedig köszönöm :))
A modoros online tanácsadó
A modoros online tanácsadó a webipari kasztrendszer egyik legjobban beazonosítható és legkarakteresebb eleme.
A modoros online tanácadó a Facebook legnagyobb hazai felhasználója, MINDENT lájkol, hogy orcája ott mosolyogjon minden FB Connect-modulon ismerősei számára. Nem is sejti, hogy ismerősei és kollégái csak miatta installáltak egy adblockert; az FB Connectet blokkolandó minden oldalon.
-Az meg ki is? Bocs, nem nézek tévét, nincs tévém.
-Na tessék, már te is kezded. Ez a modorosságok netovábbja, bemutatlak a Tibinek. Ott szokott filozofálgatni a Nyugatin a Borbarátban. "Nincs tévém" - persze, persze. Komolyan, manapság mintha a sznob-wannabe, Daubner cukrászdás-symbolos bandánál sikké vált volna a tévénélküliség. Mert ugye ma már mindenki megengedheti magának a lapostévét, így az már csakis valami ördögtől való, proli dolog lehet.
Láttam, hogy született már alkotás „a modoros pókeres” témában, de az online alfajról méltatlan módon még nem (találtam). Ha megüti a szintet, akkor „haccójon” a közösbe, ha nem, akkor meg a levesbe. Csatoltam.
Hát, hogy ti még így bírjátok! Őszinte tiszteletem. Le a kalappal! Megevett a fene. De ez most legalább egészséges. Valaki másnál kutyám született, én meg megint hülye voltam.
Egyébként sok sok kafaságot még, már ha ezt így lehet.
Mi történt tavaly óta? Elképesztő dolgok (modor). Egy éve mennyire lelkendeztünk, hogy elértük a havi 182 ezer oldalletöltést - ami az akkori rekord volt. Ezzel szemben a Modoros terjedése immáron megállíthatatlannak tűnik: az utóbbi két hónapban mindkétszer bőven 400 ezer fölötti kattintást kapott a blog 100 ezer egyéni látogatóval, ami megint csak az olvasók hűségét jelzi. Ha nincs címlap, de van jó poszt: akkor meg napi 8-10 ezer PI. Brutális.
-Á, a Robika bazmeg, felejtsd el. Alig látjuk már. Nagyot csalódtunk benne, ez már nagyon nem ő. Pedig évekig csak vele bandáztam mindenhol, de hát semmi nem tarthat örökké. Muterom főztjét kajázta, tőlem kért kölcsön mindig, mert csak havi kétezret kapott otthonról még az iskola alatt. Volt, hogy adtam neki 1-2 májkonzervet, hogy legyen mit ennie. Soha nem volt dellája semmire. Lejött egy fillér nélkül sörözni mondván, hogy "ma nem iszom", aztán persze a végén vittük neki a grátisz köröket, a harmadik kínálásra mindig elfogadta. Nem bírtuk nézni az üresen nyeldeklő fejét, tudod. Nem irigyeltük tőle soha, nem vártunk érte hálát se. A telefonon is folyton csak megcsörgetett, aztán várta a rediált. Évekig jajszó nélkül visszahívtuk folyton.
-Jól megadták végre Kaposváron ezeknek a vadállatoknak, szegény Öcsi bácsi meg a Bozsik Cucu is csak forog a sírjában, amit ezek itt szurkolás címén művelnek. Igazi szégyent hoznak a Honvéd névre. Láttad a Hiradóba', Ferikém?
-Hógyne láttam volna, Jancsi bácsi. Nem mondom, aki keresi a bajt, az megérdemli, de hát családosok...
(Az írás és a nick alapján azt hittem először, hogy lány írta, de ezek szerint talán mégsem. Ez egy "Ketten a világ ellen"-szerzőpáros inkább :)) A kört talán túlságosan leszűkíti, de éppen ezért vannak benne találó megállapítások. - Tibi)
Szia Tibi!
Barátnőmmel régóta forgunk a téma körül és sokszor mókázunk a szinglik modorosságán, úgyhogy írtam egy rövid olvasói szösszenetet róla. Lehet, hogy már érintettétek a témát, régi olvasótok vagyok, de talán ez egy kicsit más aspektusból közelíti meg a leányzókat.
Bátorkodtam A modoros playmate III. részét elkészíteni. Tudom, hogy van átfedés az előző két résszel, de talán sikerült kiegészíteni néhány durva fordulattal. És mindezt a butalapok stílusában.
Faszom a blogmotorba, erre fizettek százmilliókat?
Hol a kommentem?
.
tolókomment
.
mindjárt megjelenik
.
faszom
.
na végre! az előbbieket kéretik törülni, hihhi 8))
Hogy megelőzzük a hasonló szemetelést, mi is tehetünk még 1-2 dolgot, hogy kicsit komolyabbnak tűnjünk az amúgy toleráns és sokrétű olvasóközönség előtt.
Igen - előfordul, hogy nem látjuk rögtön a hozzászólásunkat - ez van, de ezen még nem kell felháborodni vagy bepánikolni. Ha közben nem szakadt meg az internetkapcsolatunk, akkor hamarosan mindenképpen megjelenik.
Tippek & trükkök:
Ha nagyon félünk, hogy soha nem látjuk viszont értékes szövegünket - elküldés előtt jelöljük ki a kommentet, és a CTRL+C billentyűzetkombináció segítségével mentsük el.
Használjuk az Utolsó kommentek aloldalt - sokszor itt előbb jelennek meg a vélemények, mint a poszt alatt.
Frissítésnek szintén az Utolsó kommenteket és/vagy az F5-ös billentyűt alkalmazzuk, ne floodoljunk különféle írásjelekkel (.) vagy tőszavakkal (na) (mivammá).
Természetesen készséggel elhiszem, hogy elveszhetnek kommentek - bár nekem még nem sikerült így járnom. Ezt viszont nem a szemeteléssel fogjuk jóvátenni.
Köszönjük szépen - reméljük, segítettünk egy kicsit.
-Hellóka (türelmetlen várakozás, kényszeredett mozdulatok). Te (bip-bip), mekkora egy fos már ez a kávéautomata... (khhhhhrsssssssssss) basszuskulcs. Ezért az undorító löttyért húsz forint, beszarok. Jaja, amúgy ingyenes, csak most nem hoztam éppen a bögrémet. De ilyen egy szarrágó céget, mint ez a Bitumex, hallod? Ennyire nem tellik nekik, hogy egy-két műanyagpoharat kiosszanak fejenként? Naponta? Szégyen ez, apám.
-Gyurikám, igaz erőművet hoztatok itt össze ezzel a Penciummal. Gyönyörű a hétgigás vinyó is - erre aztán lehetlesz pakolni rendesen, tényleg nagyon fasza minden. Gratulálok. Internetet nem terveztek?
-Nem. Nincs, és nem is lesz. Minek? Ami kell, úgyis megszerzem a haveroktól - járatom az 576 Kbyte-ot, abban meg így is tízszer annyi szemét van, mint amennyire valójában szükségem lenne. Amúgy meg? Most nem elég, hogy a gyerekek így egész éjszaka nyomatják a Duke Nukemet, csinálják ugyanezt onlájn meg mircezzenek? Nem hiányzik ez nekem - egy újabb fix havi kiadás, no meg a vírusok.
Bár a látogatottság töretlen növekedésével gyakran együtt jár a posztokat valódi értékkel kibővítő hozzászólások ritkulása - a törzsgárda mindig bebizonyítja, hogy nem kopott le, és tényleg érti, mit olvasott. Sőt, esetleg még jobbat is tud írni.
Scsaba1 óriáskommentje után kedvenc saját írásom, A Vendég legjobb hozzászólásaiból válogattam: bármikor kacajra fakasztanak ezek a mondatok. A tanulság: írjatok még hasonlóan jókat, és kikerülhettek a Modorosblog Nagyszínpadára!
-Ez kész, ez már a vicc kategória - kár, hogy sírni volna kedvem. A dilettánskormány már megint Lukasenkó és Kádár szellemét idézte meg.
Államosítás! Már akkor tudtam, hogy valami nincs rendben, amikor a választások másnapján kiömlött a vörösiszap. Sokan mondhatnák, hogy "a sors furcsa fintora", de egyre inkább kezdem azt hinni, hogy ez bizony nem volt véletlen. Pont másnap! Pont vörös! És az egésznek a tetejébe jön az államosítás. Pontosan, mint hatvan éve... kijönnek a műhelyedbe, van öt perced eltakarodni, még a kávéfőződet se viheted magaddal. Jól ki van ez találva - gyorsan kiderült, kik voltak Bixu elvtárs legjobb tanítványai. Mi lesz a következő, ki lesz a következő? A Cora, a Média Márk', a sörgyárak, a rendőrség?
-Szia, Gyuri vagyok, a hirdetésre jelentkeznék. Hadd kérdezzünk már két kérdést: mit jelent nektek a majális? Itt közben a kolléga már el is indult. Egyébként milyen ügyből zaklat? Igényeltem én ezt a közleményt, Uram? Szente Csaba, ne szórakozzál, mert a Zsolti föl lesz hívva. El lesz intézve a valagad. Hogy a rohadás öljön meg. Nagyon sok a veszedelem immár, oda kéne figyelnie a sok embernek. Egy mindenkiért, mindenki egyért.
A világháború-rajongás orvostudományának belgyógyásza, ezen a stáción mindenki átesik, és idővel vagy bír továbblépni, vagy megmarad itt egy életen át. Bizonyára felesleges külön kiemelni, de mind közük ők a legkevesebb fantáziával megáldott katonabarátok. A Wehrmachtért rajongani olyan, mint őszinte lelkesedéssel ojjézni Michael Schumacher 7. világbajnokságára. Egyszerűen snassz, bár legyünk őszinték, a németeket egyszerűen nem lehet nem szeretni ilyen téren. A darabos, kockás stílust körüllengi egyfajta tagadhatatlan báj, amiért az életben egyszer mindenki érzett legalább egy kis szimpátiát irántuk. Alapvetően kétféle németrajongó létezik e téren. A nagyobb tábort a haditechnika fanatikusai alkotják, feltétel nélküli szeretettel elárasztva bármilyen germán gyártású szerkezetet. Legsúlyosabb rétegük már általánosban is tank tömeg/teljesítmény aránnyal játszott autóskártya helyett, de általában mindenkinek megy fejből a 88-as hatásos lőtávolsága meg a Me-109-es emelkedőképessége. Rajongásuk Olümpusza – a rakétatechnika mellett – a korai sugárhajtás, így az a megállapítás, hogy ugyanez a szövetségeseknek is rendelkezésére állt ugyanebben az időben nagyjából azzal ér fel, mintha a Kába Kőbe ütvefúróval vésnénk bele, hogy „Isten nincs!”.