Hát nem így mentek a dolgok, mint manapság, hallod.
Anyámék nekünk nem toltak a seggünk alá új lakást meg kocsit meg semmit se. Az Ildivel a Tabánban ismerkedtünk meg 72-ben, 16 évesek voltunk, hallod. Nem volt ám internet meg Facebook meg SMS-ezgetés, ott bizony oda kellett menni a nőkhöz. A nyámnyila lekvármatyiknak bizony a végére csak a ronda nők maradtak. Micsoda csajozásokat nyomtunk a többi krapekkal, te... tudod, nagyon jók voltak a nők akkoriban. Még nem híztak el 14 éves korukra, mint ezek. Nézd meg! Sminkre, fodrászra, pedikűrre, műkörmösre, szoláriumra telik, de arra, hogy felemeljék a hájas valagukat és mozogjanak egy kicsit, arra már nem! Körbenézek, csupa elhízott, buta kis tizenéves nőket látok mindenhol - pedig a magyar nők tényleg világhíresek voltak... tudod, akkor nem ezek az anorexiás műnők voltak divatban, hogy hidrogén, szemöldöktetkó meg szilikon meg botox... azok még igazi, természetes, nagybetűs NŐK voltak barna hajjal, és melltartót is csak az hordott, akinek tényleg szüksége volt rá! Nem Szandika meg társai voltak az ideálok, hanem Cserháti Zsuzsa, Katona Klári meg Szűcs Judith, ilyenekre voltunk ráállva!