A "bocs, hogy élek"-ember

2011/06/09. - írta: Modor Tibi

Empátia, jólelkűség, figyelmesség - vagy inkább csak beteges megfelelési kényszer, önbizalomhiány? Csak ne ártsunk senkinek, mindig próbáljunk a másik fejével gondolkodni - csak aztán cselekedjünk. De nehogy zavarjunk...

Alapvető udvariasságokból hiperkorrektség! Ha rágyújt, látványoson eltávolodik az asztaltársaságtól, figyelembe veszi az éppen uralkodó szélirányt. Vezetésnél udvarias: a 10 km/h-val megközelített gyalogosátkelőnél járókelő embertársát a piktogramokról ismerős összeszorított ujjas, felfelé fordított tenyérrel engedi át. Parkoláskor gondol a közlekedés többi résztvevőjére, vásárláskor a később a csomagtartóhoz tolt bevásárlókocsi berakodásához optimális irányválasztásra. Dugó esetén örömmel, mosolyogva enged be egynél is többet az alacsonyabbrendű betorkolló útról érkezők közül. A lekezelő köszönetet hosszú, kétszemes kacsintással kísért bólintással és mosollyal nyugtázza. Eleve: ő is ahol lehet, köszön. Pillanatnyi vészvillogóval, intéssel. Az ebédlőben emelve helyezi vissza a széket maga után, hogy ne csikorogjon és mindenki elférjen. Az asztalról letörli a pöttyöket, morzsákat - tálcáján a tányéron semmi maradék, az evőeszközöket párhuzamosan, szépen egymás mellé helyezi, a szalvétát összehajtogatva, a személyzet számára könnyen hozzáférhetővé teszi.

Csak nehogy bárkinek kellemetlenséget okozzon. Szégyelli magát, amiért az alkalmazottat munkára kényszerítette. És ő valóban sajnálja, tényleg elnézést kér. Felszolgálónak csakis "ne haragudj"-jal szólhat, kéréseit körülményesen, bizonytalanul, többszörösen feltételes módban fogalmazza meg. És hogy vele kapcsolatban mégis inkább a pozitív benyomás domináljon, ahogy lehet, jattol - sokat. Étteremben, kocsmában, pultnál, taxiban, szerelőnek, fodrásznál. Reklamálni nem mer. Beleköpnek a sörbe, ráfinganak a kajára, megjegyzik maguknak meg különben is - mit gondolnak majd. Így a poharakat is visszaviszi, mielőtt kimenne a kocsmából, elköszön. Igen, ő volt az - a Rendes Vendég.

Kínosan megnyerő képet próbál festeni saját magáról: úgy tisztálkodik, öltözködik, hogy majd mások mit gondolnak róla. A lakásában is folyton rend van - ki tudja, mikor állít be egy váratlan vendég - aztán nehogy azt higgyék, hogy ő valami tesznye, szétszórt, koszos féreg. A fodrászhoz frissen mosott hajjal megy, de új mosást kér. A zuhanyzós lányosházakhoz is már lefür'dve megy, hogy ott még egyszer zuhanyozhasson. Ha bejárónője van (nincs), kitakarít és elmosogat, hogy ne várja túl nagy összevisszaság a takarítónőt.

Retteg a nyilvános szerepléstől, kisebb és nagyobb közönségtől. Stresszhelyzetben megállíthatatlanul vörösödik, zavartan heherészik, tikkel, hülye mozdulatokat végez. A közönség nem csak székeken ülő hallgatóságot jelenti, hanem bárki idegent. Ha társaságban belekezd a mondanivalójába és hirtelen elhalkulva mindenki rá figyel, már szarul érzi magát. Sorbanállásnál már idegesen fogalmazgatja magában a rendelést-kérdést. Rákerül a sor, elbassza. Elmotyogja, nem értik. Vörösödik, foltokban - elismétli dadogva, kisebb hibákkal. Zavarában a nyakát csipkedi, fülét tekergeti. Már a nyaka-füle is izzik az önsanyargatástól. Megkapja, már könnyezik a szeme. A kasszánál ha lehet, előre, fillérre kiszámolja a pénzt, csak nehogy bárkit zavarjon. Csak ne guruljanak szét az érmék, csak ne kelljen remegő kézzel kotorászni a bukszában!

A kosárban-kocsiban az árut bámulatos logisztikai érzékkel rendezi el jó előre - méret, súly és törékenység szerint ésszerűen csoportosítva, gondolva a pénztáros kisasszonyra is. Kártyával fizetéskor idegesen topog, nézelődik körbe - az a rohadt gép milyen lassú már, az a rohadt rendszer! - már az összeg megjelenése előtt ujja a zöld gombon, azonnali nyomás - huh, évekig tart a visszajelzés -, aláírásra kész testtartás, ideges kezek, aláír valahogy - vörös fejjel eloldalog végre. Mindenki biztos őt nézi, ő tartja fel őket. Képes inkább többször is beállni a sorba több ablaknál, mintsem, hogy miatta várakozzanak mások. 

Nem képes másokkal rendes szemkontaktust létesíteni: mozgolódik, félrenéz, félrebeszél, földre néz, motyog, vonogatja a vállát, vakarózik, a haját-szemüvegét-borostáját baszkurálja, a heréit markolássza.

Ez pedig jobb már nem lesz: a helyiségben besötétít, haját megnöveszti, napszemüveget vesz, szakállat növeszt (=élő álarc). Ha pedig nő: marad az első három. Folyton kiújuló, kedves kis aranyos arcpírja esetleg asszociatív vágyat ébreszt majd néhány férfiállatban - és csak válogatnia kell, az meg bátor lesz és beszél majd helyette. 

149 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mdave88 2011.06.09. 13:50:53

Elnézést kérek mindenkitől, hogy szennyezem a fórumot a hozzászólásommal, de úgy érzem én is totál ilyen vagyok! :)

Mégegyszer elnézést kérek.

2011.06.09. 13:53:37

Na ettől a tipustól mentsen meg az isten: ha véletlenül ilyen váltó társad akad.

Kérdezem: szabadnap? Hát én nem járok sehová, én nem igényeltem, a két hónap alatt 1x mentem be a városba, az elég is volt.

A háztartási pénzt megspórolja és a megtakarítással elszámol, azt eszi amit az ápoltjai, még véletlenől sem főzne magának, mert mit szólnak. Vendéget nem hív, látogatót nem fogad, ne is telefonáljál neki, mert erre neki nincs ideje.

A városban semmit nem tud, hogy hol van, hibába dolgozik 1 éve ugyan ott, nem tudja megmondani, hogy hol a legközelebbi U-Bahn, és egyáltalán őt a háztól házig kis busz fuvarozza, és inkább ott alszik a cég szállásán 1 napot, mint sem vonattal haza menne. Ha jön ki szintén kis busszal utazik 24 órát.

A demens beteget egésznap kisérgeti és az összes kényszerképzetére azonnal választ keres.

Ha végre szabadásgon vagy, akkor felhív skypon hogy hol van krumlihámozó kés (amit valószínű a krumplihéjjal dobtam ki szokás szeritn), ahelyett hogy venne egy újat.

A német családnak kinyalja a fenekét, de rajtad bár mikor keresztül lép, bármiben egyeztek meg, az simán felrúgja, az ő itthoni programjai mindig sürgősek és halaszthatatlanok, mindegy mit csinálsz, de ha neki dolga van, azonnal váltást kér - mert mindig van valakijének temetése. De ha jól érzi magát, akkor közli, hogy gyere később, mert é még maradna egy kicsit.

Fearzone 2011.06.09. 14:05:34

@Frengi: Alapvetően az ilyen emberek kétszínűek. Soha nem fogod megtudni, hogy mi az amit utál, szeret, elvisel mert mindenre ugyanúgy reagál.

Dzsoni Kráncs 2011.06.09. 14:18:53

Az első rész inkább az udvarias,jólnevelt ember leírása,inkább ilyen legyek,mint bunkó.
A pénztárnál viszont azért kell állandóan sietni,mert az átlag faszparaszt még csak nem is hallott olyanról,hogy személyes tér és a seggedbe bújik,imádom még,amikor bankkártyás fizetésnél érdeklődve nézi a mögöttem álló fasz az eseményeket.Az átlagembernek hatalmas kihívás az "itt tessék várakozni" tábla értelmezése is postán vagy gyógyszertárban,inkább odahajol,hogy hallja végbélkúpot kér-e a másik vagy Potemix-kapszulát.
Én a cím alapján inkább a:"lehetne-e""meg tetszik engedni""olyan problémám lenne,hogy"típusú szófordulatokat alkalmazó emberre asszociáltam.

Styxx 2011.06.09. 14:20:24

@Modor Tibi:
Akkor én a kivételt erősítő szabály vagyok, mint a hárommillió paraszt egyike. (Sajnos) kicsit(?) trehány, ha beszólnak, általában visszaszólok, ilyen kicsavart én "JBQA"-anyámat stílusban. Ha valaki a forgalomban kocsival taplóskodik, akkor látványosan megtapsolom, mobillal lefényképezem, vagy legalábbis úgy teszek, mintha. Ha a feleségem panaszkodik, hogy nem köszönt neki vissza az oviban az igazgatónő, akkor a kislányomnak teátrálisan elmagyarázom ,hogyan is kell köszönnie illemtudóan, majd az igazgatónő arcán még csorog az angyali mosoly, amikor mi már pár lépéssel tól, de még hallástávolságon belül vagyunk, akkor mondom a lányomnak: hátha az igazgatónéni is legközelebb visszaköszön anyunak. Érzem a hátamba fúródó gyilkos főpedagógusi tekintetett. Szóval egy sértődékeny, pikírt geci vagyok, sok embernek el tudom kúrni a hangulatát.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.06.09. 14:23:01

@Fearzone: Nekem valahogy a kétszínűség mást takar. Ott az illető mutat valamit magából, de közben teljesen mást gondol.
Itt viszont emberünk teljesen passzív. Amit látsz, az egy felfüggesztett posztóvászon a lelke előtt. Ami meg "szín" lenne benne, azt a gátlásai nem engedik megmutatni. Szal megfelelő környezetben, megfelelő türelemmel tán elő lehetne hozni belőle, és akkor nyilvánvaló lenne, hogy csak egy színe van. Plusz egy téglafal a külvilágnak.

Köldökszösz (csodalampa) 2011.06.09. 14:24:36

@Dzsoni Kráncs: Hangosan megjegyezni, hogy "A kosár nyomja az aranyaeremet", illetve megkérdezni, hogy akar-e helyetted fizetni.

A sorban mögötted álló kúpászkodása a belőle áradó szagokkal egyenesen arányos. Minél büdösebb, annál jobban rád akar mászni.

Kicsi Kacsa 2011.06.09. 14:30:59

@Köldökszösz (csodalampa): hehe, ez jó, majd alkalmazom, ha kell :)

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2011.06.09. 14:39:20

a legtöbben azért ismernek magukra valamennyire, mert az internet gyűjtőhelye a szociális defektusokkal küzdőknek :-)

@Dzsoni Kráncs: Én egyszer kértem a néninek műfogsorpucoló tablettát, akkor hátrébb ment. Amúgy ennek a visszahúzódós típusnak az elnyomós, haragudni fognak rám, ha agresszív leszek változata vagyok. Ezért aztán nem is jellemző rám az agresszió. Amikor viszont igen, akkor kontroll nélkül tör ki.

2011.06.09. 14:43:52

@Professor Pizka: kellően kérdő és egyben fitymáló grimasztól az ilyenek összezavarodnak és visszább húzódnak:)

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.06.09. 14:52:37

hát én úgy vagyok vele, ha valakivel kedves vagyok, az általában azt jelenti, le se szarom. Aki érdekes, azzal vagyok önmagam (jó, az önmagam meg egy bunkó, de ez van, vagy a semmitmondó jópofizás)

Szval tibikém, kapd baszdmeg össze magad, ilyen szarokkal itt kijönni nekem ebéd után fél háromkor...

stagolee 2011.06.09. 15:00:33

@Modor Tibi:

Erősen kétlem.
A kérdés inkább csak az, hogy hogyan lehet az empátiát, jószívűséget, és úgy általában a kulturált viselkedést az önbizalom hiányaként vagy megfeleléskényszerként értelmezni?
Ennyire elfajultak volna már a dolgok?

b smart 2011.06.09. 15:01:03

@Űrlény Lajos: Igen, szerintem sem szorongás váltja ki az alkalmazkodóbb embertársak fenti viselkedését.

Sand Lover 2011.06.09. 15:11:22

@Dzsoni Kráncs: Itt hangosan felröhögtem, mert egyfolytában ilyen emberek kerülnek mögém. De ezek nem a „bocsánat, hogy élek” típus, ha rájuk szól az ember hogy álljanak már odébb, még ők vannak megsértődve.

virágelvtárs 2011.06.09. 15:13:34

Ácsi.
Tényleg összezavart itt a poszt még nálam okosabbakat is.
Szóval. Van az, aki jobbá teszi a világot a megnyerő és civilizált lényével, mint én, van, akivel meg jobb, ha sosem találkozol, mert a dugáson és a sörön kívül másról nem nagyon tud beszélni, mint én.
Na ez a különbség a posztban leírtak és a leírtak között.

stagolee 2011.06.09. 15:13:58

@vészmadár (pica pica):

Te meg ne itt fényezd magad, mars a Malackarajra, ott már hiányolnak néhányan.Igaz, nem sokan...

Nadiposzi (törölt) 2011.06.09. 16:01:12

@Professor Pizka:
"a legtöbben azért ismernek magukra valamennyire, mert az internet gyűjtőhelye a szociális defektusokkal küzdőknek :-)"
A súlyosabb arcok blogot is írnak...:)

manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2011.06.09. 16:04:10

a posztban leírt a tipikus, túlnépesedett urbánus néptömeg ideális tagja lenne. igyekszik úgy élni, mint az olajcsepp a motorban. siklik, csusszan, gördül, senki nem talál fogást rajta, viszont kiválóan halad tőle a motor. nem véletlen ilyen a túlnépesedett japánban élő lakosok 95%-a. (a maradék 5 gaijin)
sajnos itthon a túlnépesedés és a nagy népsűrűség miatt inkább úgy viselkednek az emberek, mint a homokszem, vagy mint a fémszilánk.

noirp 2011.06.09. 16:06:46

Possza meg a jegesmedve, de kiszámoltátok... bocs, hogy ilyen csúnyán beszélek.

Épp _ma_ szólt rám az egyik kolléga, hogy "bocs, de ez a rengeteg 'bocs' a szövegedben már sok". Miután mondtam neki, h "bocs, Péter, de kioldódzott az egyik cipőfűződ" és a kérdésre, hogy ezért miért kell bocsánatot kérni, nem tudtam logice válaszolni.

@lárvalányhaj: tökéletes leírás.
Hasonló állatfaj a csapatbéna, aki minden, de tényleg minden olyan munkahelyi műveletnél, ahol emberrel kell interakcióba_ lépni, azon rágódik (utólag persze) hogy jajjistenem, nem lesz ebből valami baj?
Máshogy szólva, egy teásbögrével--vagy egy Excel-táblával vagy egy lombikkal vagy egy könyvelőszoftverrel-- fesztelenebbül tárgyal, mint bárki emberfiával.
Prezentálni pedig ugyanúgy retteg, mint a társasági béna.

Judea · http://roleplay.blog.hu 2011.06.09. 16:12:20

Én hangulatfüggő vagyok, ha olyanom van hiperkorrekt vagyok, ha nem sültparaszt. A maradék időben meg átlagos.

noirp 2011.06.09. 16:19:02

Ja, és majdnem elfelejtettem az ősrégi falfirkát: "Bocs, hogy élek, ígérem, még egyszer nem fordul elő."

2011.06.09. 16:26:13

@Kurtz ezredes: Ez is valami? Én sokkal ilyenebb vagyok. Kivéve, ha nem. Öljetek meg, nem érdemlem meg az életet.

2011.06.09. 16:40:33

@noirp: ez a mindenért bocs, szerintem olyan tipikusan magyar. Nem vettem volna észre, de egyszer a német munkaadóm leüvöltötte a fejemet, hogy miért mindig entschuldigung, meg verzeihung. És igaza van, tényleg miért?
Miért nem mondom azt hogy menjen arréb, vagy megengedi, vagy kérem, miért modom mindere, hogy bocsánat, amikor nem követtem el semmit.

Leszoktam róla. Attól még hogy bocsánatot kérsz ha fellöksz valakit nem lettél udvariasabb.

Wilika · http://wilika.hu 2011.06.09. 16:43:27

@Fearzone: picit most magamra veszem. Az a baj, hogy legtobbszor en sem tudom mi tetszik, mi nem... egy dolog, hogy engem zavar da az a azerencsetlen, akivel egymas melle rendeltuk magunkat.... na az kesz van tole.

Motorpenis 2011.06.09. 16:57:40

@Brother Love: Csobbanós wc-nél mondjuk én is előtte papírral tompítok, szerintem ez tök normális. Ki szeretné, ha altestét beterítenék a bakteriálisok?

Mitya Ivanov 2011.06.09. 17:16:52

elég sok minden rám jellemző ebből az írásból, de nem hiszem, hogy ez olyan szörnyű lenne. Pl én is kocsmázás után visszatolom a helyükre a székeket, meg egy kupacba rakom a poharakat, de nem azért mertbocshogyélek ember vagyok, hanem mert így szoktam meg. Meg az is nagyon igaz, hogy rettegek a nyilvános szerepléstől: igen, előre eltervezem, hogy mit fogok mondani, aztán tuti, hogy nem az történik, és valami kizökkent és borul az egész terv. Idegesit ha minden szempár rámszegeződik, és akkor menthetetlenül besztresszelek, hebegek-habogok, kész katasztrófa. Társaságban általában csak halgató vagyok, azaz megfigyelő, aki annyira koncentrál arra, hogy kövesse a beszélgetés fonalát, hogy amiatt veszti el, mert ha valaki mondott valamit, akkor azt szinte elismétlem magamban, hogy biztos megjegyezzem. PErsze a következő mondatról így már lemaradok és elvesztem a fonalat. Emiatt társaságban szinte sosem szólalok meg, nem csatlakozom a beszélgetéshez.
Nem szeretek idegen nyelven megszólalni, mert hátha elrontok valamit, és akkor kiröhögnek, vagy ha nem vagyok 100%-ban biztos abban, hogy egy idegen nyelven mit hogyan kell mondani, akkor inkább nem is mondom.

VAgy ez tényleg szörnyű?

RÉszegen természetesen minden másképp van- egy ideig....

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2011.06.09. 17:36:32

@Mitya Ivanov:
Ja részegen. Volt egy levéltáros ismerősöm (nem a törzskommentelő) igazi modoros bocs hogy élek típus, már a névelőnél hevesen bólogatott, ha beszéltél hozzá. Na ebből a csávóból az ital kihozta az állatot. Fojtogatott, ütött, a haverjait. Egyszer például konkrétan le akart szúrni, a haverom kapta el a pengét.

Fearzone 2011.06.09. 17:41:41

@Wilika: Apró különbség te ne tudod mit akarsz, a másik pedig nem akarja, hogy tudd mit akar.

Mitya Ivanov: Ittasan én is tökéletesen beszélek angolul...szerintem :)

Bandibacsi34 2011.06.09. 17:43:18

Udv!
Ajanlom mindenkinek a Fekete Vipera karacsonyat.

migueldiez 2011.06.09. 18:07:25

Szeretnék egy, az erről az embertípusról szóló többször felbukkant és elhamarkodott véleményt egy kicsit árnyalni.

Szóval van ez az Arany Szabálynak nevezett dolog dolog. Ami, vagy inkább az inverze, azt mondja ki, hogy ne tedd azt a másikkal, amit nem szeretnél, ha veled tennének. (Többé-kevésbé, majd az okos emberek kijavítanak.)

Tehát, egy példa segítségével, ha én, egy levegős le vagy felfelé tartó mozgólépcsőn a JOBB oldalra állok, az alapvetően nem azért van, mert utolsó, szolgalelkű, gerinctelen sunyigeci vagyok. Hanem mert tudom, hogy ha én például sietek és az emberek cikk-cakkban állnak a szellős mozgólépcsőn - holott jobb oldalra is állhatnának, mert nem tömött a mozgólépcső - és ezzel akadályozzák az én átjutásomat, az nekem SZAR.
Tehát - és ez csak egy minimális odafigyelést és energiabefektetést igényel - úgy állok, hogy más is át tudjon jutni, mer tudom, milyen rossz az, amikor engem akadályoznak. Sőt, sokszor ez a racionális és logikus lépés, ha nagyon sokan sietnek le és fel a lépcsőn. Vagy például; utálom, ha a nyakamba lihegnek az pénzkiadó automatánál - nem állok és se más nyakára. Ilyenek.

Mondjuk ennek a gondolkodásmódnak egy ordas nagy hátránya van, hogy ez ugye oda-vissza működik, tehát emiatt túl nagy, vagy talán - modoros leszek - a mai Magyarországon, vagy Budapesten aránytalanul nagy elvárásaim vannak másokkal szemben. Ez egy áldás és átok, na.

CernaGeza 2011.06.09. 18:18:04

Szerintem a társasági bénázástól eltekintve ez egy tök normális ember lenne. A post azt figurázza benne hogy normális, nem akar senki nyakára lépni. Miért is kéne? Be kéne rúgni a széket a helyére, átmenni a gyalogoson a zebrán?
Oké hogy a mostani sikerember ilyen tűrhő, de nekem egyáltalán nem tetszik.

Styxx 2011.06.09. 18:23:58

@Szocio Pata (kikvogymukblog):
ááá, én azért elképzelem a törzskommentelő Levéltárost, amint részegen fojtogat, üt, téged le akar szúrni!:-)

Disznó Úr 2011.06.09. 19:16:29

Szerintem ez a poszt arra jó példa, hogy a mai "sikeres" ember szemében az udvariasság egyenlő a gyengeséggel, sőt ostobasággal. Egyébként teljesen indokolatlan összemosni a másokra is tekintettel lévő embert az önértékelési zavaros szociopatával.

A kettő csak annak a szemében ugyanaz, aki ősbunkó és egoista. Megjegyzem, valóban ezeknek áll a világ. Ezek előznek a leállósávban és közben meg vannak róla győződve, hogy mindenki hülye, aki betartja a szabályokat és ezért, ezek miatt ilyen állati jó itt és most létezni.

Celtic 2011.06.09. 19:26:19

@noirp: Bocs, de Te nem szoktad megkoszonni, ha valakinek megcsinalod, amit kert? En igen, bar probalom magam lenevelni rola...(Najo, a masik oldal neha van olyan tisztesseges, hogy aszongya, "dehogy, en koszonom", bar mar talalkoztam a "szivesen" kifejezessel is)

blur7 2011.06.09. 19:29:33

@Celtic: Bocsánatot kérek, ha rálépnek a lábamra.

Styxx 2011.06.09. 19:37:02

@Disznó Úr: @Celtic:
Sajnos vannak magukat menőnek érző taplók, ebben Disznó úrnak igaza van. talán van némi pozitív fejlődés, a kilencvenes évek elején-közepén, a bálnamercijükkel a villamossínen parkoló gengsztervállalkozók fénykora már hál' istennek tovatűnt- UP-nek volt anno egy jó bálnamercis cikke.
Celticnek meg igaza van abban, hogy a "megköszönöm - szívesen" formátum tényleg civilizált, korrekt módja egymás megbecsülésének.

Viszont bizonyos földrajzi területeken, például Délvidéken a túlzott udvariaskodás "finomkodó pesti beszéd" égőnek, mesterkéltnek számít. A tetszikezés ott nagyon nem megy.
"El tetszett esni?"
"Dehogy tetszett, csak elcsúsztam ezen a kurva lépcsőn."
És ez olykor konfliktusforrás. Ha átjön Magyarországra és vajdasági magyar, gyakran nyersnek, bunkónak tűnik, holott csak másként szocializálódott. Míg egy magyarországit meg lehet, hogy kinevetnek, belekötnek.
Az ilyen szitukat valahogy oldani kell, a legszerencsésebb, ha sikerül elpoénkodni. Mert aki egész életében tetszikezett, nyilván nem tud átállni egy hétvégére a durvább, szókimondóbb stílusra, és ugyanúgy egy vajmagyar se tahóskodni akar a pincérrel, ha mondjuk így rendel: -Adjál már egy kólát. - mert ott a legtöbb helyen ez simán bevett, udvarias formátumnak számít.

A Tyne folyó déli partja 2011.06.09. 19:42:12

@Ernoke: a mozgássérült otthonban volt egy ilyen nő. ha zuhanyzás volt soros, akkor úgy kellett betrükközni alá, ki nem állhatta, nem akart fürödni soha. de öltöztessük fel szép ruhába, smink, fülbevaló, parfüm. mosakodni meg minek...

A Tyne folyó déli partja 2011.06.09. 19:58:19

tesóméknál az "igényesség" (szerintük, azaz a barátnő szerint): a hálóba nem megyünk be a lakásban használt papuccsal, egyszer már rajtunk volt nadrágot nem veszünk fel még egyszer.
de összesöpörni, felmosni sose, (akkor tán nem kéne külön papucs a szobába) a levett nadrág legjobb helye meg igényeséknél a kanapéra leszórva van.
azt meg már meg se említem, hogy igényeséknél simán belefér a koszos edényt három napig a mosogatóban hagyni (esetleg szintén a kanapén), a szemetet sose kivinni, valamint a lakást olyan állapotában tartani folyamatosan, mint ha egy tájfun söpört volna végig.
nem is értem, miért nem bánom, hogy elköltöztek...

2011.06.09. 20:00:06

Én nem szeretek senkinek a terhére lenni, pontos vagyok, nem várakoztatok meg senkit. Ha mégis kérek valakitől valamit, igyekszem a lehető legkevesebb kénylemetlenséget okozni, előre engedek másokat, a pénztárnál nem az összeg hallatán kezdem el keresni a pénztárcámat, udvarisan kérek információt,az önkiszolgálóban visszaviszem a kévés bögrét, nem szemetelek, nem dobom el a csikket, igyekszem távlabb menni, ha éppen füstölök.
ettől még nem érzem úgy hogy önértékelési zavaraim lennének, sőt, mivel nincsenek, megengedem magamnak azt a luxust, hogy kedves legyek másokkal, másoknak van úgyis elég bajuk. (Szemben velem akinek az élet csupa fény és mosoly)

Ritkán jövök zavarba, ha valaki megadja az alaphangot, akkor tudom én is ott folytatni, ha muszáj, de élről nem kezdek el anyázni, akkor sem ha igazam van.

Nem adom meg azt az örömöt másoknak hogy lássák, na most kijöttem a sodromból, általában meg kapják a revasot máshonnan, mert az idegbeteg barmok nem tudnak racionálisan godnolkozni, és tévesztenek.

Picérrel, bolti eladóval nem áll le az ember vitatkoni, nem vagyunk egy szinten.

A legynagyobb szivatást úgy fogom fel, mintha nekem az kitüntetés lenne, és élvezem, amit látom, hogy a gutaütés körnéykezi, mert asztal csapkodásra számított, e helyett és mosolyogva köszönöm meg a kedvességét - másodjára tuti nem próbálkozik.

Az meg hogy én mit gondolok magamban, nem tartozik másra.

A Tyne folyó déli partja 2011.06.09. 20:10:05

@Köldökszösz (csodalampa): én ilyenkor direkt nem mozdulok meg. esetleg, ha a fenekembe nyomja a kocsiját, visszalököm.

A Tyne folyó déli partja 2011.06.09. 20:26:12

@noirp: tényleg, nekem is volt egy ilyen kollégám, folyamatos sorry, sorry. amúgy a kedvencem volt:)

Romboljuk le a modern világot... (törölt) · http://www.youtube.com/watch?v=9vq63q45qfk 2011.06.09. 20:33:39

@Szocio Pata (kikvogymukblog): Kösz hogy eszembe juttattad a kisgatyából kikandikáló ráncos herezsák látványát. Pazar. Le is rajzolom.

A Tyne folyó déli partja 2011.06.09. 20:37:31

@Frengi: speciel a fent említett, folyton bocsánatot kérő kolléga angol volt.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2011.06.09. 20:53:58

Na jól van, csak felbátorodtak páran a nap végére. Nem véletlen, hogy csak ma négyen is törölték magukat a facebookos csoportból - nem kis lelki teher Modoros-olvasónak lenni :)

Fearzone 2011.06.09. 21:01:48

@Animacs (a Tyne folyó déli partja): Ezt a finoman farral visszatolást szoktam én is alkalmazni. :)

A pszichopatológia jegyzetem kezdődött anno azzal, hogy a jegyzetben feltüntetett betegségek tünetei bárki életében előfordulhatnak akár jellemzőek is lehetnek rá, ez még nem jelenti azt, hogy beteg.
Ilyen a modoros is olvasod, olvasod...hú ez jellemző rám..és ez is...és ilyen is előfordult...ezt én is utálom...azután mindig jön 2-3 olyan mondat ami üti az egész rendszert. :)

Styxx 2011.06.09. 22:40:14

@Modor Tibi:
Biztos a Csernus leugatta a fejüket:
Modorost lájkolod? Akkor te nem vagy férfi/nő!

csodalámpa 2011.06.09. 23:06:18

@Dzsoni Kráncs: közértben egyszerű, távolságtartás céljából a kosarat v bevásárlókocsit derékba beküldöm :) patikábna ez már bajosabb, de jellemzően sporttáskával és kb. 10 kg-nyi cuccal járok (teljesen jó bkv jármű felszállási lehetőségei elé begyökerező egyedekkel szemben is) ha valaki túlságosan a seggembe mászik, csak lazán csuklóból megküldöm a sporttáskát hátra és egyből van életterem :)

csodalámpa 2011.06.09. 23:16:34

@Köldökszösz (csodalampa): így van, ámbár én ilyeneket mindig erős lendületből edukálom, eddig csak a munkahelyi menzán akadt olyan, aki nem vágta le elsőre, de őt is elég könnyen és hatékonyan le lehetett építeni (igen, miután harmadszorra is majdnem csonkolta a tüdőmet a tálcájával, sajnálatos módon megaláztam sok office-szuka előtt a középkorú, talán még nem változókorban(=gyk.: kopaszodó, hanyagolható (társkereső oldalakon) sörpocival lévő úriembert (???), kövér-bajusz, buké, meg amit még hozzáképzelsz....

csodalámpa 2011.06.09. 23:26:36

@Animacs (a Tyne folyó déli partja): eskü, hogy az a kényszerképzetem volt eddig, hogy a nyanyák csak és kizárólag engem szeretnek derékba törni a nekem taszajtott bevásárlókocsikkal....
"sorban áll kedves?"
nem csak ír sztepptáncot gyakorlok éppen itt...

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.06.10. 01:03:48

Nyilván ha a modoros blogban megjelenik egy modorosságról egy cikk, az eleve eltúlzott sztereotípia, úgyhogy ne gondolja senki, hogy amit most írok, azzal konkrétan a cikkben leírt sztereotip embert tartom normálisnak. Viszont alapvetően az lenne a jó, ha néhány dolog kivételével, és talán nem ilyen mértékben, mint a cikkben leírva, de ilyen lenne szinte mindenki. És még csak nem is kell ilyennek születni, mert mindenki vissza tudja magát fogni a békés együttélés érdekében, a probléma ott van, hogy ennek az ellenkezője a trendi, a szarjunk mindenkire, gázoljunk át mindenkin, legyünk elszállva magunktól, legyünk baromira öntudatosak. Persze, persze, én azt nagyon jól tudom, hogy így lehet sikert elérni, csak erre meg azt mondom, hogy még mindig őskorban élnénk, ha mindig minden ember így gondolkodott van, igenis szükség van sokszor a lemondásra, hogy együttműködve az emberek építeni tudjanak.

Jesus Joker 2011.06.10. 04:28:22

A poszt tkp. az öcsémről szól.

lárvalányhaj 2011.06.10. 09:35:46

Vegyük észre, hogy ez a poszt nem elsősorban a tapintatos emberekről szól, hanem azokról, akik a saját érdeküket is hagyják elsikkadni azért, hogy nehogy véletlenül zavarni találják mások köreit, abban a reményben, hogy akkor mások hátha jobban elfogadják őket. Sajnos részben a saját tapasztalatomból tudom, hogy ez egy csapdahelyzet -- ugyan én nem jutottam el addig, mint a posztban szereplő arc, de elég jó úton haladtam ebbe az irányba. Az a baj, hogy az ilyen viselkedést a többség a gyengeség jelének értelmezi, és ha nem mutat az ember kellő erőt és határozottságot, úton-útfélen meg fogják alázni.

Az utóbbi időben tudatosan próbálom ezt leépíteni: szándékosan olyan dolgokat csinálok, amivel kiváltom a környezetem rosszallását, azért, hogy hozzászoktassam magam a negatív reakciókhoz, vagy ahhoz, hogy megbámulnak az emberek vagy összenéznek a hátam mögött. Addig fogom ezt csinálni, amíg teljesen közömbössé nem válok az ilyen helyzetek iránt.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2011.06.10. 10:59:55

@lárvalányhaj: :)) a poszt - ahogy itt előttünk páran találóan kifejtették - azt sugallja, hogy aki odafigyel a másikra és udvarias, az köcsög és utálni kell. Ez a lényege, de hát ilyen világot élünk!

Mitya Ivanov 2011.06.10. 11:09:01

@Styxx: ezt mondjuk jó hogy írod.
Pár éve kavartam egy vajdasági csajjal, nem azt mondom, hogy durva volt mint a lópokróc, de átjött ide "nyaralni" és szinte nem ismerte a legyenszívest, kérnék szépen-t, a tetszikezéstől meg falra mászott. Bemutattam anyáméknak és majdnem botrányos volt.

2011.06.10. 11:11:51

@Modor Tibi: Szerintem ez nem elég általános megfogalmazás. A lényeg a következő:

MINDENKI köcsög, és utálni kell.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2011.06.10. 11:42:22

Az udvariasságot és előzékenységet elő lehet adni úgy is, hogy az ne a gyengeséget sugallja. Határozottan kérni és megköszönni, dolgainkat úgy rendezni, hogy másnak többletmunkát ne jelentsen nem kerül semmibe.

A sorban, kártyás fizetésnél nyakamba lihegőket egy határozott "Kérem lépjen hátra!" felszólítással rendezem, ha a kocsit nekem löki, akkor kicsit jobbra billentett fejjel, kérdőn felfelé húzott szemöldökkel csendes derűt sugallva sajnálom le ("Ez most valami próbálkozás volt? :) ".

Pincér, eladó munkáját megköszönöm, sávot váltót (ha kéri és nem követeli) beengedem, ha engem engednek be valahova, nem eresztek magam elé még hármat a következő kereszteződésnél (jajj, mit szólna a mögöttem jövő? :) )

Ez a legtöbb helyzetben elég, ha meg nem, egy pillanat alatt foszlik le a jólneveltség álarca, és aki a csendes, már-már shaolini udvariassággal vegyes jelentéktelenséget zsigerből eredőnek hitte, az hirtelen nagyot csalódik!

lárvalányhaj 2011.06.10. 11:59:24

@Modor Tibi:

Vajon az, ha valaki nem mer reklamálni az étteremben, az udvariasság és a másokra való odafigyelés jele? Vagy ha valaki nem tud a nyilvánosság előtt beszélni, mert zavarba jön?

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2011.06.10. 12:09:57

@lárvalányhaj: remélem, ezt a mások helyett (?) sértődött kommentelők is olvassák! :)

Styxx 2011.06.10. 12:19:59

@Mitya Ivanov:
Ááá, át tudom érezni. Rűadásul a végén lehet, hog yneked volt a legkellemetlenebb. Kevesen gondolják, hogy erre fel kell készíteni a másik közeget, és persze a vendéget is.
Nekem az egyetem alatt volt egy csajom, amikor még a vajmagyar allűrök még inkább jellemeztek, és tök jó arc volt az egész család, de jókat rötyögtek, amikor mondjuk az anyjától így kértem egy pohár vizet: "légyszi adjál már egy pohár vizet" és szóltak, hogy azért másutt ezt ne így toljam, mert féreértik és turbóbunkónak tartanának.

noirp 2011.06.10. 13:26:16

@Celtic: :) :) dede, meg szoktam köszönni, hogy szívességet tehettem :) :)
@Styxx: @Disznó Úr: a türhő (jó szó) napjainkban nem föltétlen türhő, hanem "nyerő típusba tartozó", noch dazu "menedzsertípus"--ez utóbbi a legszebb, türhőnk egyáltalán nem biztos, hogy jó szervező és jó vezető, csak egyszerűen türhő és hegyes a könyöke.
De úgy látszik, sok mindenkinek imponál, merthogy "erős személyiség, nem hagy magával cicázni, elveszi, ami neki jár". (A nagy lófaszt különben)
Tudom, "ez egy ilyen világ" bár tartok tőle, h régebben is hasonló volt, legföljebb a türhőt nem nyerő típusúnak mondták, hanem "aki fölmarkolta! hát ez mán osztán kölyök magáért!"-nak.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2011.06.10. 15:31:59

Hű, most jut eszembe, asszem még nem is lájkoltalak fácsén titeket! Na, Tibi, szeretnél a Zskatos Winstonnnal, meg Sixx indexes Obersturmbahnführerrel egy gyufásdobozban díszelegni? :D

Akkor ha már kezditek rendbe szedni a blog értelmezését a kevésbé jó szövegértőknek, hozzáfűzöm az enyimet erről a konkrét posztról:
Eltúlzott. Valóban azt a fajta embert mutatja be, aki házhoz megy a pofonért, odatartja magát, hogy jól belétaposhassanak, kb. ezért is gondolom, hogy a "tartsd oda a másik orcádat is"-t hirdető kereszténység miért nem életképes mai világunkban. Illetve, ezért veszélyes túlmagasztalni, és azt kívánni, hogy mindenki ilyen érdekeit érvényesíteni képtelen pipogya alak legyen, mert csak próbáljátok ki. 1 napig legyetek ilyenek mindenkivel, gyorsan rá fogtok jönni, hogy ez a világ bizony egy cseszett nagy dzsungel, farkasokkal, akik kérés nélkül felzabálnak, ha hagyod nekik. Mint pl. a lecsúszott cigusnak is érzékeltetni kell, hogy ha kekeckedik, úgy fejbevered, h attól kódul, azt akkor tutira békén hagy.
Node, az ellentábornak. Igenis vannak jó pontok a posztban, de nem kéne a skála végére elmenni. Mert valóban értékválság van, és kellene, hogy az emberek tisztában legyenek a másik személyiségének, tulajdonának határával, a vonallal, amin SEMMI ESETRE sem szabadna átlépniük. Ha ez, illetve a mentalitás, hogy csak azt veszem ki/el az életből, amire az én nevem van rányomdázva, meghagyva a többieknek, ami az övék, remek kis világban élhetnénk, mindenki tiszta bódog lenne, és a gyerkőcök se esnének át valami irdatlan nagy tudathasadáson, látva, mennyire nem működik a nagyvilágban az, amire anyu-apu nevelte őket. Szal ezt támogatnám.

Addig meg fejbeverem azt, aki jogosulatlanul mászik az arcomba, ki akarja sajátítani azt, ami az enyém, miközben keresgélem a kosárkákat a nevemmel.
Mert nyugodt lelkiismerettel ebben a világban így tudok normális, valóban lélegző és tevékeny egzisztenciaként létezni.

A Tyne folyó déli partja 2011.06.10. 20:15:59

@csodalámpa: na, a sorban állásról jutott eszembe, hogy egyesek tényleg úgy állnak be, hogy nem lehet róluk eldönteni, hogy most a sorban vannak-e, vagy sem. (én ilyenkor be szoktam eléjük állni, ha sorban van, álljon be rendesen).

amúgy, nem kocsibenyomós, hanem még pofátlanabb nénikével jártam egyszer úgy (még csak olyan 15 voltam, nem volt merszem szólni), hogy álltam a sorban a pénztárnál, a nénike meg befurakodott elém, és közölte, hogy én biztosan ráérek, ő nem, ezért ő most akkor elém áll.

Donna Anna · http://operahumor.blog.hu/ 2011.06.10. 22:36:03

A pénztárfóbia nálam is megvan, mindig kártyával fizetek, de engem jobban idegesít az, hogy nem tudom elég gyorsan elrakni az árut (kosárral vásárolok, ha egyedül vagyok), valamint a pénztáros "Startkártyája van? Pontokat gyűjti? Gyereknek való beragasztós hülyematrica kell?" kérdése, amire műmosollyal "kösz, nem" mondás, "legközelebb felteszek egy kitűzőt, hogy "NEM GYŰJTÖK SEMMIT, BASZOD", gondolás.

Viszont, hacsak nem színházban vagy egyéb kultúrhelyen vagyok, leszarok mindenkit. Zajosan baszom be az ajtót, zajosan tolom vissza a széket, úgy parkolok, ahogy éppen kijön, a legkisebb bosszantó dologra hangosan káromkodok, és ha valaki erre fel bámul, beintek neki. Színházban ellenben sms-ező, köhögő, leesett zörgőscukrot telefonnal kereső taplókat megfojtani akarás, előttem ülő magam emberrel együtt. Darab végén utolsó hangokba beletapsolókra elég hangosan, hogy meghallják "hülye paraszt" mondás.

2011.06.10. 22:46:52

"Retteg a nyilvános szerepléstől, kisebb és nagyobb közönségtől. Stresszhelyzetben megállíthatatlanul vörösödik, zavartan heherészik, tikkel, hülye mozdulatokat végez. A közönség nem csak székeken ülő hallgatóságot jelenti, hanem bárki idegent. Ha társaságban belekezd a mondanivalójába és hirtelen elhalkulva mindenki rá figyel, már szarul érzi magát. Sorbanállásnál már idegesen fogalmazgatja magában a rendelést-kérdést. Rákerül a sor, elbassza. Elmotyogja, nem értik. Vörösödik, foltokban - elismétli dadogva, kisebb hibákkal. Zavarában a nyakát csipkedi, fülét tekergeti. Már a nyaka-füle is izzik az önsanyargatástól. Megkapja, már könnyezik a szeme. A kasszánál ha lehet, előre, fillérre kiszámolja a pénzt, csak nehogy bárkit zavarjon. Csak ne guruljanak szét az érmék, csak ne kelljen remegő kézzel kotorászni a bukszában!"

Amit itt Tibi leírt, az a szociális fóbia nevű betegség ábrázolása, ami sajnos pokollá tudja tenni az ebben szenvedő ember életét. Nem modor vagy rossz szokás, hanem diagnosztizálható és gyógyítható _betegség_, de sajnos ezt kevesen tudják.

moesko 2011.06.10. 22:50:39

az eleje rám is nagyon igaz, de szégyellni nem vagyok hajlandó miatta magam: ))

kiegészíteném még azzal, hogy szívességet nem tudok kezelni, ha nem viszonozhatom valahogy, akkor szörnyen érzem magam. így szoktam, amikor csak lehet, ha kell, ha nem. valószínűleg ez az emberek többségének legalább annyira idegesítő, mint az, aki kihasznál. ajándék esetén pláne így érzek, oké, anyám vehet valamit szülinapomra, de szinte bármi mást szemlesütve-pironkodva-nemkelletvolnázva fogadok.

mostanában tanulgatom amúgy, hogy mit és hogyan is kellene. ratyi kiszolgálás vagy átverés esetén pl sokszor tűntem el úgy, hogy nem mertem szólni, nyilván rájöttem azért, hogy ezt nem érdemes így csinálni. balhézásig nem akarok eljutni persze, udvariasan megkérdezem hogy mégismivan, ha első kérdezésre rendbehozzák a dolgot, akkor elfelejtem, ha akkor sem igazi a szolgáltatás, akkor lelépek, és nem megyek vissza a helyre. de ha mondjuk étteremben megkérdezi a pincér, hogy ízlett-e, és amúgy normális volt a kaja, meg minden rendben volt, akkor tutira azt mondom, hogy nagyon finom volt, akkor is, ha egyébként a felét otthagytam, mert félrenyúltam az étlapon. lehet, hogy amúgy csak túl fiatal vagyok, de azt tapasztalom, hogy az esetek többségében az udvarias, érhető beszéd, normális köszönés, nem értelmetlen kérdezősködés stb korrekt reakciót vált ki. vannak persze bunkók, olyankor is igyekszem mosolygósan kezelni a helyzetet, aztán csendben felsőbbrendűnek könyvelem el magam: ))))))))))))))

a szereplés az már más tészta, alapvetően engem is a víz ver ki, ha mások előtt kell valamit csinálni, de ilyenkor a fehér köd segít. nem tudom mi ez, néha magától jön, néha én hívom, de ha kihívás van, akkor teljesen elborítja az agyamat, a pulzusom felmegy, fejben párszor elhangzik hogy erre azért csak képes vagyok, ha meg nem, akkor is mi történhet, és tessék fejjel a falnak menni. általában bejön. és miután magabiztosnak tűnve megoldottam amit kellett, megintcsak pironkodva sütöm le a szememet, ha valaki meg mer dicsérni. és abban a pillanatban tényleg nem is hiszem el a dicséretet, akkor sem, ha jogos és egyébként tisztában vagyok azzal, hogy azt az x dolgot meg tudom csinálni.

így visszaolvasva én is úgy gondolom, hogy ideje lenne már valami konzekvens személyiséget növeszteni valahonnan: )

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.06.10. 23:43:26

@lárvalányhaj:
Nincsen teljesen igazad. Mert bennem pl. az ilyen ember azt váltja ki, hogy én is próbálok vele ugyanolyan korrekt lenni, mint ő velem. Tény, hogy az embernek van egy ilyen ösztöne, hogy az ilyen embert megalázza, hiszen az emberben ott van egy belső vágy, hogy a gyengébbet bántsa, és ez ilyenkor aktiválódhat, de értelmes embereknek tudniuk kell ezen úrrá lenni.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.06.10. 23:58:19

@lárvalányhaj:
Szerintem a nyilvános beszéd az járulékos dolog a cikkben leírt embertípusnál. De az étterem dologról annyit, hogy ha ez az embertípus mégis reklamál, akkor annak sokkal nagyobb súlya van, mint azoknál az embereknél, akik minden apró kellemetlenséget szóvá tesznek.

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):
És mi van a helyközi, távolsági buszokkal? Ott nincs egy fix sor, mert több irányból jutnak el az emberek az ajtóig, és sokan úgy érzik jól helyezkedve előrébb tolakodhatnak. Akkor is megteszed?

Ja és még ahhoz, amit lárvalányhaj leírt, hogy a gyengeséget mutatja az ilyen ember, és meg akarják alázni, na én meg pont az olyan embert tekintem gerinctelennek, aki az ilyeneket megalázza. Erről az jut eszembe, mikor gyermekpszichológusok azt a gyereket akarják kezelni, akit szívatnak az osztálytársai, holott én is voltam gyerek, és tudom, hogy célszerűbb lenne az 1-2 nagyszájú hangadót rendbe tenni, mert ha a leggyengébbet megtanítják keménynek lenni, akkor a 2. leggyengébb lenne az áldozat.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2011.06.11. 12:48:42

Még annyit tennék hozzá, hogy erre a típusra jellemző lehet adott pillanatban a konfliktuskerülés, visszavonulás - az igazság agresszív bajnokait abba a hitbe ringatják, hogy ennyi volt.

A megfontolt, félszeg, visszahúzódó ember viszont lehet annyira sunyi, hogy a kellő pillanat elérkeztével - ez akár évekkel később is bekövetkezhet - szörnyű bosszút áll.

Hosszú távon mindenképp megéri.

A Tyne folyó déli partja 2011.06.11. 13:52:47

@Zabalint: te, a pénztárnál állás közben a bevásárlókocsit fenekembe nyomónak mi köze is van a buszra felszálláshoz?

lárvalányhaj 2011.06.11. 14:38:24

@Zabalint:

Alapvetően igazad van abban, amit írsz, de a gyakorlatban egyszerűbb az egyénnek megváltoznia, mint az, hogy megváltoztassuk az egész társadalmat.

"mikor gyermekpszichológusok azt a gyereket akarják kezelni, akit szívatnak az osztálytársai"

Itt jellemzően mindkét oldalon van probléma; aki szopóágra kerül, az általában azért kerül oda, mert komoly beilleszkedési nehézségei vannak (tehát nem csak egyszerűen fizikailag gyengébb), és ez később másutt is problémákat okozhat az életében.
Persze ettől még az agresszorokat is meg kell büntetni.

Másrészt, nagy különbség van aközött, hogy valaki tapintatból és empátiából figyel-e oda a többi emberre, és aközött, hogy az illető azért figyel oda minden lélegzetvételére, mert be van szarva attól, hogy mások útjába kerül, és azok bántani fogják.

lárvalányhaj 2011.06.11. 15:03:49

@Modor Tibi:

Van a zárkózott, konfliktuskerülő embernek egy olyan típusa, aki magáról nem szívesen ad ki információkat, másokról viszont minden infót összegyűjt, és villámgyorsan kiismeri őket. Ha valaki keresztbe tesz neki, akkor türelmesen vár a megfelelő pillanatig, amikor kíméletlenül visszavág, természetesen oda ütve, ahol az a legjobban fáj.

Celtic 2011.06.11. 15:19:30

@moesko: Szivesseg-rol: ha valaki tolem ker, mindig azt mondom, hogy "csak legyunk baratok, egyszer majd talan kerek toled valamit, bar lehet, hoyg az a nap sose jon el" es kozben sejtelmesen simogatom a pofazacskom ket reszebe dugott papirzsebkendot vagy narancshejat...

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.06.11. 15:25:50

@Animacs (a Tyne folyó déli partja):
Csak mert az is egy sor, amiben állni kell.

@lárvalányhaj:
"Alapvetően igazad van abban, amit írsz, de a gyakorlatban egyszerűbb az egyénnek megváltoznia, mint az, hogy megváltoztassuk az egész társadalmat."

De a társadalom olyan, amilyenné tesszük. Bizonyos tulajdonságokat a trendek hoznak felszínre az emberekből. Ha fennhangon hirdetik, hogy legyél erőszakos, akaratos, stb. akkor sokkal többen fognak így viselkedni.

"aki szopóágra kerül, az általában azért kerül oda, mert komoly beilleszkedési nehézségei vannak (tehát nem csak egyszerűen fizikailag gyengébb), és ez később másutt is problémákat okozhat az életében.

Én eleve nem is fizikai gyengeségről beszéltem. Hanem éppen arról, hogy semmi értelme nincsen a leggyengébbet(nem fizikai értelemben) kezelni, mert ha összekapja magát, úgyis lesz más helyette, akit csesztetnek, mert leggyengébb az mindig lesz.

"Persze ettől még az agresszorokat is meg kell büntetni."

Szerintem meg elég megakadályozni, hogy legyen 1-2 hangadó agresszor. Persze jól hangzik a szöveg, hogy fel kell készíteni mindenkit az életre, mert az is olyan, de az élet pont azért olyan, mert úgy gondoljuk elengedhetetlen kelléke, hogy valaki valakit szopat.

"Másrészt, nagy különbség van aközött, hogy valaki tapintatból és empátiából figyel-e oda a többi emberre, és aközött, hogy az illető azért figyel oda minden lélegzetvételére, mert be van szarva attól, hogy mások útjába kerül, és azok bántani fogják. "

Ezt meg nem fogod tudni eldönteni minden esetben, ráadásul a kettő lehet együtt is.

A Tyne folyó déli partja 2011.06.11. 15:38:00

@Zabalint: egy kissé más kategória, nem gondolod?

pincze 2011.06.11. 15:39:20

Ha sapka van a fején az a baj , ha nincs az baj , aki nem tud beilleszkedni . Szerintem igazából verbálisan nehezen tudják kifejezni és megvédeni magukat az ilyen emberek .

lárvalányhaj 2011.06.11. 16:24:50

@Zabalint: @pincze:

Nem az az alapvető gond, hogy nem tudják magukat megvédeni ezek a gyerekek, hanem ahhoz nincsenek meg a készségeik, hogy elfogadtassák magukat a társaikkal (szociális értelemben), és bekerülhessenek a csoportba. Ha bekerülnének, akkor eleve nem is lenne kérdés, hogy meg tudják-e magukat védeni.
Sokféle oka lehet ennek, pl. nem veszik észre a jeleket, ha a másik gyerek nyit feléjük, vagy nem veszik észre, ha terhére vannak a másiknak, vagy nem ismerik föl a közösség íratlan szabályait.

Az a baj, hogy ezek a problémák minden közösségben elő fognak jönni, és később is nehézséget fognak okozni (pl. munkahelyen).

pincze 2011.06.11. 16:36:45

@lárvalányhaj: Igazad van ,nem is veszik jól a jeleket , ők nem tartoznak egy csoporthoz sem , a vesztesek csoportjához sem ,érzik rajtuk a vesztes szag . Ha a szülők is vakok , akkor még nagyobb a gond , hogyan tanuljanak meg ellavírozni.
De azért sok múlik azon is , hogy náluk soha nincs a zsebben a kész válasz és ezt nehéz bármivel pótolni , csak hebegés-habogás jön ki a szájukon .

stagolee 2011.06.11. 19:09:44

@Modor Tibi:

Tibi, te idővel egyre furcsább leszel.
Ez szándékos, vagy csak úgy magától jön?
Mi történt?

Mc_Fly 2011.06.11. 20:27:55

@Modor Tibi: Hajjaj, nekem két ilyen "pending" bosszúállásom is van, sőt,ha idevesszük az általános iskolai sérelmeket, akkor három, bár utóbbi időközben országos karatebajnok lett, szóval az elég felejtős történet:D

Ahogy drága barátom szokta mondani: ezek az igazság agresszív bajnokai azok, akik először lennének kinyírva, ha egyszer valaki felfüggesztené fél órára a BTK-t.

lárvalányhaj 2011.06.11. 21:03:19

@Zabalint:

Még annyit tennék hozzá a dologhoz, hogy nemcsak akkor tudja az ember elkerülni az áldozattá válást, hogyha agresszív baromként kezd el viselkedni.

@pincze:

Már régóta mondogatom, hogy az iskolában a társas viselkedés alapszabályait (konfliktuskezelés, csoportmunka stb.) is kellene tanítani. Nem egyszerűen összeterelni a gyerekeket, hanem explicite elmagyarázni nekik dolgokat, helyzetgyakorlatokkal stb. körítve. Az én szociális készségeim is hagynak maguk után kívánnivalót, így én is a saját káromon tanultam meg sok mindent.
Egyébként nem csak a nördöknek lenne szükségük "továbbképzésre", hanem a szívatóbajnok agresszív barmoknak is.

Ami a frappáns visszaszólást illeti, sajnos az ilyen kitaszítottak olyan helyzetben vannak, hogy még ha eszükbe is jutna a frappáns beszólás, azzal sem érnének el semmit, max. azt, hogy ezúttal többen és nagyobb lelkesedéssel vernék őket össze. Ha a közösség ellened fordult, akkor csinálhatsz bármit... :-/

@Mc_Fly:

Aki sok embert haragít magára, az előbb-utóbb csúnyán meg fogja szívni. Ha máskor nem, a következő inkarnációjában, de inkább az aktuálisban.

Paulybird 2011.06.12. 02:03:32

Én az életben egy csicska vagyok. De itt, a posztok alatt, olyan lehetek, mint amilyen mindig is akartam lenni. Ti kis fasszopó pondró csíííícskáák. Én, ha valaki itt rosszat szól, felrúgom, baszdmeg, kioktatom, megnevelem, szétedukálom a kis fasszopó gecit, nem számít, hogy kigyúrt kancigány, nyugger öregnéni, öltönyös topmenedzser, vagy csak egy nyikhaj kis geci, én basszadmeg mindet helyrerakom, mindet. Mármint így csak kommentben, mert amúgy nem merném megszólítani.

sdani 2011.06.12. 05:14:11

@Paulybird: Na, hallod, az ilyenekbol itt a modoroson tele van a padlas.... bar gondolom minden forumnak megvan a torzs helyrerako brigadja.

zaturek 2011.06.12. 21:16:58

@Prophet: és ne feledkezzünk meg Gusztávról és az ő komplexusairól sem:

www.youtube.com/watch?v=ARF9dqvsE0U

Szerintem jó illusztráció ehhez a poszthoz ez is.

Én egyébként már vagy 2 éve rendszeres olvasója vagyok ennek a blognak, de még egyszer sem szóltam hozzá, mert féltem, hogy megzavarom a beszélgetést. :)
Valaki azt írta fentebb, hogy alapvetően róla szól ez a poszt, kivéve, ha részeg - na az egészen más tészta, olyankor kigyön az elfojtott feszkó. Én az a fajta rendes, kedves ember vagyok, aki részegen is kedves és rendes, szokták is mondani a hölgyek másnap, hogy "aaannyira aranyos voltál". Ilyenkor valami csendes bánat költözik a szívembe.

Intizar 2011.06.12. 23:15:22

Testvéreim az Úrban. Ez nem modorosság, hanem pszichés kórkép. Ennyi erővel a tüdővészt is leírhatnátok mulattató modorosságnak. Annak legalább tényleg volt valamelyes divatja és irodalma. Nekem ez most olyan volt, mint nyomorékon röhögni.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.06.13. 00:11:56

@lárvalányhaj:
Szerintem tévedés, amit írsz. Ugyanis ugyanaz a személy lehet a szívatás célpontja egy első társaságban, egy másikban meg nem. Gyerekkoromban rengeteg ilyet láttam, hogy egy gyerek egyik helyen áldozat, másik helyen menő volt. Ez eredhet a társaságok egymástól különböző értékrendjéből is, de lehet pusztán véletlen is, hiszen ha van pár agresszív hangadó, akkor megvan az igény, hogy valakit, vagyis akárkit kipécézzenek.

A másik, hogy gyerekkoromban is(mert ez a téma nem csak a gyerekekről szól, csak ott keményebben jön elő!) voltam olyan társaságban, ahol senkit nem szívattak, pedig sok olyan gyerek volt ott, aki máshol célponttá vált. Egyszerűen hiányoztak a negatív hangadó személyek. Természetesen ilyenkor is lehetnek outsiderek.

"Még annyit tennék hozzá a dologhoz, hogy nemcsak akkor tudja az ember elkerülni az áldozattá válást, hogyha agresszív baromként kezd el viselkedni."

De én nem ezt mondtam! Én azt mondtam, hogy ha egyik gyereket megtanítják hogyan ne váljon áldozattá, akkor találnak a hangadók egy másik áldozatot(és mindig fognak találni valakit). Ráadásul a hangadók részéről többnyire eleve elvárás az, hogy ha nem akar valaki áldozattá válni, akkor ő is szívassa az aktuális áldozatot. Tehát nem old meg semmit, ha az áldozatot "megerősítik".

Homesheephome 2011.06.13. 19:24:01

Tulajdonképpen helyenként az UDVARIAS ember leírását olvassuk, az más kérdés, hogy manapság, aki nem gányolja össze a tálcáját, meg az asztaltól felkelve visszateszi a széket, a nemdohányzók pofájába nem fújja a füstöt, és néha beenged maga elé más autóst, az per definitionem balek.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2011.06.13. 20:51:14

@Homesheephome: egy bekezdésben igen, de ugye nem követendő példa ez: "Stresszhelyzetben megállíthatatlanul vörösödik, zavartan heherészik, tikkel, hülye mozdulatokat végez."

Na mindegy, kirakok inkább valami újat, megrekedt egy ponton a társalgás :)

jacks_colon (törölt) 2011.06.15. 08:26:34

Van azért ennek az embertípusnak egy másik megközelítése is :). Mi van akkor, ha valaki olyannyira egyensúlyban van önmagával, hogy ezt a mások felé irányuló kedvességgel hozza a világ tudtára? Ez lehet például annak a következménye, hogy ... hmm.. sikeres?
Nagyon sokat számít az, hogy az adott társadalom milyen sztereotípiákat kapcsol a sikeres emberekhez. Magyarországon biztos, hogy ha valaki sikeresnek akarja magát eladni, annak része lesz a paraszt viselkedés. Ez például Angliában egészen máshogy működik. Ha átengedek valakit a zebrán, türelmetlenkedés nélkül, azzal nem azt mutatom magamról, hogy "bocs, hogy élek", hanem azt, hogy én ezt megtehetem. Mert a sikeres ember nyugodt. Van energiája másokra is odafigyelni. Persze azért segít ebben a dologban, ha mindezt egy aston martin volánja mögött teszem, de nem feltétlenül van összefüggés.
Na persze a kedvességtől és a figyelmességtől még nem lesz senki sikeres, az a munkától van (kellene, hogy legyen). De miért ne viselkedhetnének az emberek így egymással?

blur7 2011.06.15. 10:26:26

@jacks_colon: Pár napja valaki majdnem elütött a zebrán itt Magyarországon. Szerintem sikeres. :( De én sem panaszkodhatok, mivel túléltem sérülés nélkül. Tehát sikeres vagyok. :)

sorica123 (törölt) 2011.06.16. 22:51:55

Ez szegénykém egy szocfobos ember, a felét nagyjából szoktam produkálni, ha szar passzban vagyok - jelentem, nagyon rossz! Alapjáraton csak pár babonám van, főleg kajával és szobor alapanyaggal kapcsolatosak. Illetve a széket gyakran emelve rakom vissza, mert némelyik padlóburkolaton rettenetes hangja van. Meg talán hasonló dolog, hogy nem szoktam hangosan hallgatni a zenét a koliban, mert elég spéci zenéim vannak, aztán nem akarom betesztelni a lakótársat:)
Amúgy itt írta vki, hogy ez egy kezelhető tünetegyüttes, csak sokan félnek a pszichoterápiától, mert 'diliház'. Nem a nagyokba kell menni, van olyan, ahol kétszer meggondolják, hogy adjanak-e gyógyszert, és nem maszek, tehát ha van társadalombiztosításod, akkor nem kerül külön pénzbe.
Amúgy jó kérdés az ilyen zizegős, betojva közlekedő archoz, hogy mitől ijedt meg ennyire? Mert nekem olyan ez a típus, mintha állandóan attól rettegne, hogy nyakoncsapja valaki, ha csak úgy _van_.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.06.16. 23:27:46

@jacks_colon:
Ne próbáld bemagyarázni Angliát bezzeg országnak! Az az ország egyedül pénztárcában jobb nálunk, de a négyzetméterre jutó atomtaplók számában világelső.

lárvalányhaj 2011.06.16. 23:37:49

@sorica123:

Szembe kell nézni a problémával, be kell vallani saját magunknak, h valami nem stimmel, és megoldást keresni.
De az emberek nagy része nem jut el idáig, hanem megpróbálja racionalizálni a dolgot, és még ő van fölháborodva, hogy a világ nem értékeli az "udvariasságát". (Most nem rólad beszélek, hanem azokról, akik nekiálltak hisztizni, hogy "most mi ezzel a baj", meg hogy "tulajdonképpen mindenkinek ilyennek kellene lennie".)

sorica123 (törölt) 2011.06.16. 23:41:02

@lárvalányhaj: ez az, hogy ez nem egyszerűen udvariasság, hanem egy neurózis. És nem azért rossz az ilyen embernek, mert a világ van tele farkasokkal, hanem, mert ő korlátozza be magát a végletekig - valamiért.
Az, hogy valaki udvarias, vagy odafigyel másokra, vagy nem nagyképű, az teljesen más.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.06.18. 13:27:56

Régebben rám is igaz volt a cikk nagy része, kivéve a kényszeresen higiéniás részt és a vakarózást. Egy ilyen ember jól jön a világnak, de kiszúr magával, mindenki kihasználja, megtapossa, nem viszonozzák a korrektségét. Emlegették itt Japánt. Ott azért működik ez a hozzáállás, mert legalább a 95%-a ilyen a társadalomnak. Fordított felállásban jól megszívná az 5%.

Az ember és a társadalom gyarló. Önzőnek kell lenni. Saját rovásunkra udvariaskodni nem önzetlenség, hanem felesleges lúzerség. A "bocs, hogy élek" taktika arra a tévhitre épül, miszerint a konfliktusok elkerülhetők, ha végletekig korlátozzuk magukat. Ezzel csak apróbb konfliktusokat lehet elkerülni és bevárni, míg begyűlik egy óriásira való.

Aki ebben a cipőben jár, annak azt tanácsolom, hogy igenis bunkónak kell lenni. Keresni kell a konfliktust. Nem kell mindjárt anyázni és összeverekedni mindenkivel, de érdemes pl. apró dolgokkal bosszantani az embereket, kicsit beszólogatni, kiforgatni a szót, kóstolgatni a másik idegeit, főleg ismerkedéskor. Ha egy kicsit túlzottra sikeredik, lehet humorral oldani, még akkor is, ha csak valami lazán odavágó favicc, vagy egyértelműen béna terelés. A konfliktus a maga módján nem rossz dolog, mindenkiből előcsal rejtett vonásokat, sőt, sokan ilyenkor dühükben túl sok kártyájukat kiterítik, ha gyenge pontjukon találjuk őket. Érdemes kockáztatni.

Merni kell reklamálni, akkor is, ha kellemetlen, inkább pszichológiai kísérletnek kell venni. Meg kell szólalni idegen nyelven. A magyarok többsége úgyse nyelvzseni. Ha hibás, akkor hibás, ha annyira zavaró, majd kijavítják, visszakérdeznek, senki nem halt még bele. Sőt, ha külföldi bunkózik még feljebb is lehet állni, ők is hibáznak a saját nyelvükön, tájszólásuk van, helytelenül mondanak ezt-azt, botlik a nyelvük. Nagyon fontos, hogy a szemkontaktust nem szabad kerülni, ennél nagyobb hiba nincs. A gyengeség jelének tudják be, egyesek akkora tiszteletlenségként értékelhetik, mint egy szembeköpést. Inkább akkor a vakarózás, de arról sem árt leszokni.

A nyilvános szereplést gyakorolni kell. Nem a tükör, hanem először kisebb közönség előtt, aztán lehet növelni a tétet, ahogy gyűlik a tapasztalat és gyakorlat. Közösségben sem tanácsos csak hallgatni, be kell szólni néhányszor, különben nem sok értelme van az egésznek. Hallgatni lehet a tv-t és a rádiót is.

Mindezeket természetesen fokozatosan. Nem egyik napról a másikra átcsapni az ellenkező végletbe, különben csak még nagyobb kudarc lesz a vége. Elég egyszerre egy rossz szokáson dolgozni és folyamatosan javítani.

Alapvető élelmiszer 2011.06.21. 08:18:38

@Devourius: "Ott azért működik ez a hozzáállás, mert legalább a 95%-a ilyen a társadalomnak. Fordított felállásban jól megszívná az 5%."

Sajnos igen. Ebből szempontból az osztrák-magyar határ erősen vízválasztó, ami egészen kitart a kínai-japán tengeri határig. Ebben a viszonylatban minél keletebbre mész, annál kreténebb és bunkóbb embernek kell lenned, különben eltaposnak, átgázolnak, elnyomnak, felnégyelnek. És akkor csodálkoznak, hogy csak a selejtesek maradnak ebben a rántotthús-országban. :-/

vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2011.06.21. 09:40:14

@Alapvető élelmiszer: "ők is hibáznak a saját nyelvükön"

Ilyen nincs, az ember az anyanyelvén nem hibázik, nyelvbotlása lehet, de te nyilván nem erre gondoltál. Legfeljebb olyan lehet (és szerintem ezzel kevered), hogy a saját nyelvváltozata nem egyezik meg az anyanyelvi standarddal (amúgy senkié nem egyezik, de nyilván vannak fokozatok).

Akvyr 2011.06.29. 01:56:05

Hát, ez egy jó kis önelemzős poszt. A fele baromira igaz rám (maximalizmus, beszélgetés előre lepörgetése, apró kiszámolása, idegenekkel túlzott udvariasság), a másik fele meg abszolút nem (tisztaságmánia, lámpaláz, szemkontakt). Most akkor modoros vagyok?

HakapesziM 2011.06.29. 16:39:54

Más a mamlaszság, és más az udvariasság. Az udvarias embereket nagyon kedvelem, magam is törekszem arra, hogy így viselkedjek. Hiányzik mindennapjainkból valahogy. Sokszor nagyon hasznos bunkókkal szemben, nem tudnak reagálni az előzékeny hozzáállásra, egyszerűen nem találkoztak még ilyesmivel és leblokkolnak. És nem utolsósorban: ha felbőszítenek valamivel - mert azért előfordul - és kikelek magamból, rányomja a bélyegét a további napomra az eset. Viszont ha udvariasan tudok kezelni egy vitás helyzetet, jobb lesz a közérzetem.

Gumicsivá 2011.07.13. 22:51:21

nekem is van(nak) ilyen ismerőseim... de valljátok be, hogy ez a típus mélyen egy kicsit mindannyuinkban /kiv. pszichopaták/ ott motoszkál, és kellemetlen helyzetekben felszínre bukik - ugyanakkor ne legyetek velük irgalmasak, mert sosem változnak meg.
süti beállítások módosítása