Muddy újra, a tökéletes fesztiválajánló és a táncházas után - és még ezeknél is lehetett jobbat csinálni - itt van.

A modoros magyar rocklegenda

Hogy állt össze a zenekar, hogyan ismerkedtetek meg?

A Feldmayer Tibi vörösmartys volt, mi meg ketten a Kovácsovics Zolival a Cserép utcai gimibe jártunk. Viszont a két iskolának közös volt a kémiaszertára, úgyhogy ott gyakoroltunk a kémcsövek között délutánonként. A Pavelka Gyurikát meg az utcáról ismertük, mert mindig egy ilyen bézs, műbőr gitártokot hordott a vállán. Egyszer aztán kiderült, hogy ő is nagy Ten Years After-rajongó, úgyhogy bevettük a bandába. A Radovai Feri meg úgy lett tag, hogy épp a Lacfi utcában a 176-os buszt vártuk, amikor odaállt mellénk egy ilyen prémnyakú motorosdzsekiben, amit csak nyugatról lehetett behozni. Elkezdtünk beszélgetni, aztán elmondta, hogy ő is zenélget, ráadásul a Csörsz utcai kultúrházban szervez ifjusági délutánokat, amik persze mindig nagy piálásokba torkolltak. Na, aztán a Feri megkérdezte tőlünk, hogy tudunk-e valamit a Radnóti Miklós Művelődési Otthonban rendezett buliról, mert állítólag szétverték a zsaruk a rajongók pofáját. Rögtön összehaverkodtunk, mert ugye nekünk is többször meggyűlt a bajunk az akkori hatalommal...

Hogyan szereztétek be a hangszereket? Ha jól tudom, ez abban abban az időben szintén nagyon nehéz volt.

A Tibi az első gitárját, azt a csodaszép fehér Jolána gitárt, amivel le van fotózva az Ifjúsági Parkban, Cseszkóban vette. Emlékszem, azért, hogy le ne bukjon a vámon, húsdarálónak álcázva hozta be, apró darabokra szétszedve. Az erősítőt meg a mikrofonokat meg a Picó Tomi faterja szerezte NDK-ból. A Tomi amúgy is budai gyerek volt, úgyhogy neki sose volt gondja az ilyesmikkel. A muterja is a rádióban dolgozott, szóval sokszor hozott "von haus" egy kis ezt, meg azt. Az első demót is ott vettük föl a rádió egyik stúdiójában. Úgy szólt, mint a szar, mert egy beszédmikrofont kaptunk csak, de legalább volt valami anyagunk, amivel lehetett kopogtatni a Hungarotonhoz.

Ez volt az a felvétel, amit később Erdős Péter visszadobott?

Fogalmazzunk úgy, hogy nem nagyon voltunk vele jóban... Mivel lemezt nem adhattunk ki, otthon többszörösítettük másolt kazettákon az anyagot, és ingyen osztogattuk a koncerteken a rajongóknak. Ráadásul persze a Villamos együttessel (ex-Metró) tervezett közös ORI turnét is lefújták, úgyhogy egy időre pihenőt kellett fújni.

Ez még az előtt volt, hogy a Radovai Ferinek volt az a legendás esete Vidámparkban?

Nem, azután. Ez akkor volt, amikor elkezdtük a saját klubunkat. Az egykori Münnich Ferenc és a Hámán Kató utca sarkán volt egy apró, pici kis klubocska, ahol se ablak, se ajtó, meg még azóta sincs melegvíz szerintem. Öt évet nyomtunk le ott. Várjál csak, hogy is hívták... Mindjárt... Máglya Klub, megvan. Na, mi oda költöztünk be, és szórakoztattuk az ifjúságot. Becsületkassza volt, de annyi mindig összegyűlt, hogy az este végére kellően elfáradjunk... Ha érted, mire gondolok... Szóval kemény idők voltak.

És akkor a hatalom ismét közbeszólt...

Pont amikor befutott a klub, a Kovácsovics Zolit behívták katonának. Hát, mondanom se kell, teljesen kétségbe estünk… Az volt a óriási nagy szerencsénk, hogy a Feldmayer Tibi nagybátyjának az akkori osztályvezető a gyerekkori legjobb cimborája volt (együtt gomboztak a Széna téren), úgyhogy el tudta intézni, hogy a Zoli kijárhatott esténként a laktanyából. Akkor lett gyanús a dolog, amikor egyszer Kazincbarcikán játszottunk a Vegyész Klubban, és a koncert után behívták a Zolit. Egy kicsit elbeszélgettek a fiúval, de aztán elengedték… Megmondom neked őszintén, én azóta se néztem utána, de biztos vagyok benne, hogy ránk volt állítva valaki, hogy köpjön. Van is egy tippem, hogy kicsoda, de én már nem akarok ezzel foglalkozni.... Rég volt...

De aztán valahogy mégis csak elért titeket a siker. Hogy is volt ez?

Magam sem tudom hogyan, de mi lettünk a Uriah Heep előzenekara, amikor '78-ban felléptek a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán. A koncert után odajött hozzám a Mick Box, hogy teljesen lehidalt a műsortól, és hogy minket akar előzenekarnak a teljes észak-amerikai turnéra. Ment a tárgyalás, meg a menedzseri susmus a háttérben, meg szerintem le is nyúltak minket rendesen... Aztán az lett a vége az egésznek, hogy nem engedték ki a csapatot... Meg a Picó Tominak is akkor született meg a fia, úgyhogy itthon akart inkább maradni... Ha akkor kimehettünk volna, nem álltunk volna meg New Yorkig és a világhírig. Így viszont maradtak az hazai bulik.

Az egész országot végigturnéztuk. Akkor még lehetett játszani, tudod? Én nagyon sajnálom ezeket a mai gyerekeket, alig van hely, ahol felléphetnének. Mi annak idején minden nap játszottunk. Békéscsabán nagyon jó kis törzsgárda verődött össze, imádtak minket; Kaposváron a Főnixben kéthetente felléptünk. A Budai Parkszínpadon? Ott meg minden nap. Ráadásul olyan hangrendszerünk volt, hogy a Stoneson kívül egyedül mi használtunk ilyen cuccot egész Európában. Kreton márkájú nagyon frankó kis motyó volt. Valami csehszlovák fejlesztés, csak leállt vele a gyár, mert túl jóra sikerült. Úgyhogy mi mindenhová saját szerkóval mentünk. Egyedül Bács-Kiskunból voltunk kitiltva, mert a Radovai Feri lenyelte az egyik rajongó cicifixét a színpadon. Korábban ezzel sosem volt baj, mert nem a színpadon csinálta, de ezzel kicsit túllőtt a célon.

Ez vezetett a későbbi feloszláshoz?

Részben. Meg nyilván a sok utazás, buli, slepp, meg minden, ami ehhez a szakmához tartozik. A Pavelka Gyurka megunta a Ladák hátsóülését, úgyhogy kiment hajóra vendéglátózni… A Kovácsovics Zoli meg elég erősen elindult a vallás irányába, és a végén már inkább sámánkodott, mint gyakorolt. Ráadásul a Tomika is egy keményebb, az akkori metáltrendekhez jobban igazodó, masszív zenében gondolkozott, mi viszont a dallamosabb, lírikus vonalat akartuk megtartani.

Az utolsó koncertet végül az Ifiparkban adtuk, de sajnos akkor már nagyon kijöttek a Feldmayer Tibi alkoholproblémái. Már nem játszott jól. Átadtuk a helyet a fiataloknak.

Jövőre lesz 40 éves a banda. Lehet, hogy ismét felhúrozzuk a gitárt. Meglátjuk. Egy jubileumi búcsúbuli talán beleférne, bár mostanában ez is olyan divatos lett... De a miénk legalább nem a pénzről szólna.

Kovácsovics Zoli - ének
Feldmayer Tibi - gitár
Radovai Feri - gitár
Pavelka Gyurka - basszusgitár
Picó Tomi - dob

Köszönet K.G. barátomnak az ihletért és a segítségért.