Hát akkor beszéljük meg ismét ezt a dolgot, mert az érdeklődés nem szűnik - részünkről sem. Sokadik rész.

Elsősorban lépjünk túl a szokásos alaptételeken:

• Félmillió: vagy igen, vagy nem - akár több is lehet az új állampolgárokkal együtt, mindegy.
• Kitűnő: na ez már inkább nem. Bár tökéletesen elfogult vagyok imádott nemzetemmel és hazámmal szemben, a munkamorál nálunk sem kiemelkedő: elképesztően sok a buta, nekemjár-, lusta, követelőző, elkényeztetett munkavállaló. Természetesen van kint kitűnő is, de nem ennyi. Hogy kiemelkedően szorgalmas és tehetséges nemzet lennénk, az sajnos csak egy mítosz - de elkeseredni ettől még nem kell. A származás hajlamosíthat, de nem determinál - ahogy a Laár-Szikora duó találóan hirdette napi horoszkóp-rovatában. 
• Menekülnek: aki ilyet mond vagy tényleg úgy érzi, hogy menekül, az beteg. Esetleg csak gonosz.
• Aki kimegy, hazaáruló: faszság. Én is kimentem sok-sok évre, és mégse vagyok hazaáruló. Józsi dettó. Közben hazajöttünk, aztán majd megint megyünk. És megint visszajövünk.

Na most, hogy a legfontosabbakat rendbe raktuk - lépjünk tovább, fejtsük ki bővebben.

Mottónk: ha itthon egy senki voltál, kint is senki leszel!

• Az országnak a halála a kivándorlás: Hamis. Épp ellenkezőleg: Magyarországnak jót tesz az emberek szabad mozgása Európában és a világban - Európának és a világnak is. Ide is rengetegen jönnek, mi is sokan megyünk - pénzt keresünk, nyelvet tanulunk, egy helyben ill. itthon nem megszerezhető tapasztalatot szerzünk és cserélünk, amit a pénzzel együtt hazahozunk. Vagy nem. Majd hozza más. A bezárkózott országok a történelem során mindig kurvára sikeresek voltak, ld. Dél-Afrika - egészen addig, amíg nem jött az az öreg, álmodozó busman. De hát az EU-nak nem ez lett volna az egyik fő célkitűzése?
• Az ország színe-java vándorol ki: Hamis. Minden rétegből bőven próbálkoznak külföldön: a hentestől a takarítón, bűnözőn át az orvosig, pénzügyesig vagy sportolóig. Természetesen annak a szemszögéből, aki úgy érzi, hogy ő az ország színe-java, úgy igaz. Önigazolás-féle.
• Aki egyszer kiment, az nem akar visszajönni: Hamis. A kintlévők többsége bevallottan vagy sem, de egyféle honvággyal, illetve megfelelési-beilleszkedési dilemmával küzd. Mi másért bizonygatná egy hangos részük az itthoniaknak minden fórumon, hogy neki ott mennyivel jobb, és hogy Magyarország mekkora szar hely? Aki meg úgy dönt, hogy kint marad, hátha egyszer még lobbizni is hajlandó lesz exhazája érdekében - ha tényleg egyáltalán olyan sokra viszi, hogy beleszólása lehet bármibe. Az írek erre képesek voltak.
• A kormány miatt menekülnek az emberek: Hamis. Ha mégis lenne ilyen ember, aki kifejezetten az 1990 után aktuálisan regnáló kormánypártok miatt dönt éppen a távozás mellett, azt csakis szánni tudom. Ez esetben 4+8 jó éve lehetett Magyarországon, máskor szenvedett vagy külföldön élt és négyévente váltott országot. Nagyon buta, kiszolgáltatott ember lehetsz, ha jóléted, boldogságod egy szabadon választott kormánytól vagy focicsapat eredményeitől függ. 2004-ben a kormány miatt menekültek az emberek Londonba és Dublinba, 2011-től meg német nyelvterületre. Mindkettő kísértetiesen egybeesik az adott munkaerőpiacok megnyitásának évével.
• Ausztriában négyszer annyit keresnek: Igaz. Persze nem minden esetben. Mikor volt ez amúgy másképp? Ha tényleg szeretnél négyszer ennyit keresni kint, akkor nem árt, ha jól tudsz németül és angolul, valamint képzett vagy. Ám akkor esetleg még itthon is jól megélhetnél. Magyarország abban a felemás helyzetben van, hogy a világ leggazdagabb kontinensére került, így a Top 10-t tekinti a jogos jussának.
• Ausztriában minden olcsóbb: Hamis. Hacsak nem jársz át Magyarországra étterembe, kocsmába, fodrászhoz, fogorvoshoz. Amennyiben kizárólag a Hoferből meg a Billából élsz, illetve nem Bécsben bérelsz lakást, akár jól is járhatsz.
• Németország kurva jó hely: Igaz. De nem azért, mert ott téged annyira megbecsülnek, hanem azért, mert kb. ugyanaz az egész, mint Magyarország - csak még magasabbak a jövedelmet terhelő adók, jobb a sör meg a foci, és több a külföldi. Mi több, pármilliónyi német szerint pont, hogy szar hely Németország, és ezért ők éppen az USA-ban, Ausztráliában vagy a Baleár-szigeteken basszák a rezet. Esetleg valami kihalt baranyai zsákfaluban, ami persze nemzethalál a németeknek - nekünk meg szintén, hiszen megesznek a külföldiek és elveszik a munkánkat, amit olyan szívesen elvégzünk meg megvan hozzá a tudásunk is.
• Itthon nincs munkalehetőség, kilátástalanság van: Hamis. A LinkedIn meg a Profession.hu állandóan tele vannak jobbnál jobban fizető lehetőségekkel; nem könnyű egy megbízható, nyelveket beszélő, dolgozni hajlandó diplomást találni. De elég csak egy szerelőt vagy mesterembert keresni, aki időre jön és rendes munkát végez.
• Itthon kevés az igazán jó munkalehetőség: Igaz. SSC-kből, alacsony hozzáadott-értékű, mégis jól fizetett munkából akad bőven. Szakmailag fejlődni, akármi is légy, na azt nem könnyű. Rossz hír: nem Bécsben meg Münchenben fogod a legjobb állásokat kapni, ha már itthon elérted a plafont.

Mit tegyél? 

Indulj el most - akárhova. A hely másodlagos - a lényeg az, hogy fejlődj. Első szempont a munkaadó, második a munkakör, harmadik a fizetés, negyedik a lokáció. A karriered egy folyamatos befektetés a jövődbe, tehát érdemes rövid távon áldozatot vállalni a hosszú távú eredmények érdekében.

Ha mégis maradsz, és továbbra is utálod az országot, a kormányt, az embereket, akkor nézz magadba. Kötelező volt pl. a magyartanári vagy az ügyvédi pályát választanod? Biztos, hogy neked kötelességed minden vasárnap szerzett rokonaidnál pakolnod-szerelned, hogy arra hivatkozz: nem hagyhatod itt őket? Biztos, hogy azzal segítesz a legjobban, ha neked kell mindent megcsinálnod - ahelyett, hogy esetleg pénzt küldesz? Biztos, hogy mindig más tehet arról, hogy neked szar?

A fejlődés elsősorban a munkád, tehát a karriered - és/vagy a tanulás lesz. Ha az neked perspektíva, hogy igénytelen, középszerű munkát végezz egy másik országban, némileg több pénzért, akkor meg fogod szívni. Verseny van, rabszolgát meg mindig találnak olcsóbban. Aki attól remeg, hogy "elveszik a munkáját", az valószínűleg képzetlen, ügyetlen, műveletlen. A folyamatosan fejlődő, sokoldalú munkavállalóra mindig szükség lesz, de aki semmihez nem ért (=egyvalamihez), az tényleg készülhet arra, hogy hamarosan indiaiak veszik át tőle a feladatait.

Mérlegelj! Csak a pénz miatt ne menj ki, legfeljebb határozott időre. A több pénzt, jobb életszínvonalat pótolja-e mindaz, ami itthon tartana? Hova akarsz eljutni, mi érdekel. Akarod-e, hogy a gyerekeid ott nőjenek fel. Vagy itt? Ha tényleg menekülsz, ki és mi ellen?

Ne legyél rabszolga. Légy magaddal szemben is igényes. Ha három hónapon túl is úgy érzed, hogy rutinból dolgozol, mozdulj - mert elkorcsosulsz.