A magas fokú előtanulmányokról árulkodó trianoni poszt után ismét Jakováli Hasszán a fedélzeten.
A régivágású, szárszóista kocsmatörténész
Jellemzően MDF-es, népiesch vonalon indult el, ám idővel a gulyáskommunizmus alatti botlásait egyre erőteljesebb csurkizálódással igyekezett kompenzálni. A mai politikai térben egyre tanácstalanabbul mozog, jobbára a nem létező KDNP-vel szimpatizálna. Egy harmadik utas Don Quijote, aki a ………………..
Viszonylag olvasott, kultúrakedvelő ember, jellemzően Szabó Dezső-, Csoóri Sándor- és Németh László-rajongó - szellemi inspirációit és az ideológiai alapot innen veszi, de népszerű nála még Kányádi és Sütő András is. Kedvenc filmjei a Nyolcvan huszár, a Tízezer perc és talán a Szegénylegények (bár ez az elmúlt húsz évben ez egyre nagyobb dilemma lett neki). Nagyrészt a Duna TV-ből és a Magyar Fórumból informálódik, esetleg belenéz a Demokratába és a Spektrum történelmi műsoraiba. Igen: ő az, aki még ma is megveszi a Magyar Fórumot és kisszámú hallgatóságának tartott előadását az aktuális Csurka-vezércikk elemzésével kezdi. Zenében leginkább az Illés együttes a favorit (természetesen Bródy nélkül), kedvenc számai a Ha én rózsa volnék és a Miért hagytuk, hogy így legyen, de természetesen az István, a király a non plus ultra, no meg a jó öreg operettslágerek.
Inkább antikommunista, mint rasszista. Tsidózni csak a második-harmadik rövid után szokott néha (cigányozni még ritkábban) - amikor úgy igazán benne van a sűrűjében - de azt is halkan, óvatos körülírásokkal, miután átvizsgálta minden ott ivó ember pacekját. Ha ezzel mégis betalál valakit és az illető felveszi a kesztyűt, akkor zavarba jön és mentegetőzik, hogy neki Erzsébetvárosban is vannak barátai, meg különben is, kiskorában együtt játszott a faluban a vályogvető meg a teknővájó gyerekeivel, és Sára Sándor olyan szép dokumentumfilmet csinált a cigányokról, hogy mindig elsírja magát, ha megnézi. Mivel általában az idősebb korosztályhoz tartozik, erősen nosztalgikus alkat; főleg a jelenkor, abból is a közelmúlt története a szakterülete: „amikor én még kissrác voltam”. Kedvenc témái 1956, Lakitelek, Lech Walesa és a Szolidaritás, privatizáció, négyigenes népszavazás, Bős-Nagymaros és Ceausescu. Felmenői közül büszkén emleget falusi tanítókat, meghurcolt kulákokat, B-listázott Horthy-vitézeket és vármegyei tisztviselőket - sőt, kitelepített svábokat is.
Ő az egyik legnagyobb rajongója a pultoshölgynek, és nem csak azért bókol, mert pár napig csúzliba akar inni - hanem kitartó modorossággal udvarol neki még akkor is, ha Ráhelnek hívják, vagy van egy kis romungrica beütése. Természetesen nagy Erdély-rajongó, többször járt már arra, vagy nagyon vágyik oda: jellemzően Székelyföld az úticélja, túrájába Brassó, esetleg Segesvár még belefér, de Nagyszeben már nem játszik.
Jobb pillanataiban akár vitatkozni is lehet vele, de meggyőzni bármiről is természetesen lehetetlen. Általában fröccsöt iszik, ruházata nem kirívó, hasonlóan öltözködik, mint egy modoros vallásos, mert keresztény és még katolikusként is szimpatizál a reformátusokkal.
Szereti a lengyeleket, a németeket, a kunokat és a jászokat, István királyt, a Batthyány-kormány tagjait és Tildy Zoltánt. Roppantul utálja az oroszokat, a kis- és nagyantantot, Károlyit, Kun Bélát és a Rákosi-korszak minden ismert figuráját.
Az újhullámos hardcore kocsmatörténész
Futballhulligánként vagy polgárpukkasztó hobbináciként kezdte a karrierjét, ám mikor a globalista világtőke és a román vendégmunkások miatt elvesztette a munkahelyét, ez egyre komolyabbra kezdett fordulni nála. Antiszemitizmusa akkor teljesedett ki, amikor Magyarországon élő arabokkal kezdett el haverkodni. A magyar politikában természetesen a Jobbik a nyerő nála, de ha nagyon elszánt és paranoid, akkor csak a NYKP-HM jöhet szóba.
Jóval kevésbé olvasott, mint népiesch kollégája - ha mégis kezébe kerül valamilyen szakmai kézikönyv, akkor az csak Wass Albert, Badinyi Jós vagy Földi Pál munkája lehet, esetleg a Gede testvérek valamely kiadványa, horribile dictu Szálasi naplója, de azt még az igazi történészek sem tudják értelmezni. Információit főleg a Bombagyárról, a Kurucinfóról és a Metapediáról szerzi, szóba jöhetnek még Bayer Zsolt publicisztikái valamint az Echo TV műsorai is. Ebből kifolyólag forrásismeret- és forráskritika-kompetenciái a gyenge pontjai közé tartoznak. Természetesen a nemzeti rock elkötelezett híve, P-Mobil, Beatrice és mindenek fölött a Kárpátia, de súlyosabb esetben Magozott Cseresznye és Egészséges Fejbőr is megjelenhet a palettán. (Mivel be van oltva irónia ellen, ezért kedveli a Rammsteint és a Laibachot is.) A tananyag szemléltetése kedvéért minden apróját a zenegépbe dobja, és minimum egy órán keresztül megy a „Hol vagytok székelyek?”, és egyre csak „Ott, ahol zúg az a négy folyó” a vurlicerből, de ha számára gyanús alakok érkeznek a kocsmába, akkor beveti repertoárja brutálisabb részét is, és még jobban felhangosíttatja a gépet a pultossal. Természetesen főleg a második világháborús filmekért rajong, de Koltay Trianon-dokumentumfilmjét is nagy becsben tartja.
Inkább rasszista, mint antikommunista, hiszen vevő a balos demagógiára is. Általában már az első korty után elkezd zsidózni vagy cigányozni: így kezdi ventillálni érzéseit, melyeket a híradó, vagy a munkahelyén történtek hoztak elő belőle. Ha ezt valaki nehezményezi, akkor turbó fokozatra kapcsol fröcsögésben, kifejti borgőzös elméleteit, az illetőt meg ordenáré módon elhallgattatja és lehordja mindenféle bérencnek, meg aminek első blikkre lehet.
Kutatási területe főleg a népvándorlás kora, még az írott források nagy hiánya se riasztja vissza attól, hogy megcáfolhatatlan bizonyosságokat nyilatkoztasson ki. A magyar nép eredete kapcsán nagyon sok iskola alakult ki a kocsmatörténészek körében, így változatos előadásokat hallhatunk tőlük e témában. Az ókorból csak a sumerek és a parthusok érdeklik, a XX. századból pedig Trianon és előzményei, valamint a Horthy-korszak Gömbös Gyulától kezdve, meg persze a második világháború, de az alap. Ő is elmerült a genealógiában, a magyar celebek és ballib politikusok családfáján kívül a sajátját is kikutatta, felmenői közül büszkén emleget vagy talál ki hadifoglyokat, mártírokat, forradalmárokat, sőt csendőröket, ugyanakkor nagy igyekezettel tagadja le és titkolja román, örmény és kochanita őseit.
A történelem mellett nyelvészettel is foglalkozik, szereti etimológiailag elemezni a különböző nép- és városneveket, és ebben Anonymus illetve a tamana.hu módszereit követi. A jelentéstanhoz is ért, a magyar, román és zsidó szavaknál hajlamos az előadás témájának vagy pillanatnyi hangulatának megfelelően variálni a jelölő és a jelölt viszonyát: egy marosvásárhelyi magyar hirtelen román lesz, ha munkahelyről van szó; míg a magyar tudós, ha Amerikába emigrál, akkor zsidóvá válik; de ha Nobel-díjat kap, akkor megint magyar lesz.
Kedvenc úticéljai Dobogókő és újabban Szlovákia, de kutatói ösztöndíjjal legszívesebben Türkmenisztánba vagy Kazahsztánba menne Szaparmurat Nyijazov életét, vagy a magyar solymászat történetét tanulmányozni. Vitatkozni vele értelmetlen és roppant kockázatos. Általában fröccsöt vagy magyar sört iszik, és bár nagyon dicséri a pálinkát, inkább Hubertussal kíséri le, mert a különbözet a zene-, vagy a gyümigépbe megy. Vallásilag skizma volt az újhullámos kocsmatörténészek között, az autentikus irányzat természetesen táltoshívő - míg a lázadó iskolánál germán-viking, vagy mezopotámiai istenek jöhetnek szóba. Az igazán autentikusak ruházata Usztics Mátyáséra vagy Bulcsu vezérére hajaz, de egy tematikus póló meg egy tarsolylemez a minimum, a kreatívok kerítenek egy kefiját is hozzá. A türelmetlenebbek hétköznap munkásöltönyben jelennek meg az ivóban.
Szereti a belső-ázsiai törököket, a palesztinokat, a norvégokat (!), Koppányt, a Bárdossy-kormány tagjait és Ahmedinedzsádot, roppantul utálja Amerikát, Izraelt, a románokat, de itt a végtelenségig lehetne folytatni a sort. Kedvenc országai Irán, Törökország, Ujgurisztán és újabban Koszovó.
Részletek Turulkheőy-Thewrewk Kadisa professzor dialógusaiból:
-Mi voltunk a keresztény Európa védőbástyái, mi óvtuk meg őket a janicsároktól oszt mi volt a hála, Mátyást többet cseszegette a német császár, mint a török szultán.
-De az albánok, a románok és a szerbek is ezt mondják magukról…
-Haggyad má azt a szurtos balkáni csürhét, ilyenekkel emlegetsz minket egy lapon, mind áruló meg gyáva féreg, na talán a szerbekben van valami fantázia, azok legalább tudnak mulatni meg tökös csávók, nem hagyták magukat az amerikaiak ellen sem, bezzeg mi egyből besunnyogtunk a NATO-ba.
-Különben is össze kellett volna fogni a törökkel és jól legyakni a nagy nyugatot a búsba, turáni testéreink kétszer is szövetséget ajánlottak nekünk, el kellett volna fogadni, nem lemészároltatni magunkat.
-De akkor kiátkozta volna a magyar királyt a pápa…
-Pápa, ki az te, már akkor is Tel Avivból, izé Antwerpenből irányították
-Elméletemet alátámasztja, hogy ősi magyar kutyafajták nevei bizonyítottan mind sumer eredetűek, a pásztorkutyáké, a lovakat őrző kutyáké például...
-A sumerek nem is ismerték a lovat, pár évszázaddal később a kassuk vitték be Mezopotámiába.
-Ne nyomasd nekem itt ezt az agymosott eltés judeobolsevik liberális propagandát! Olvass inkább Badinyi Jóst!
-De ő nem is ismeri az ékírást!
-Mi a francnak kell azt ismerni, a rovásírás alapján simán el lehet olvasni
-A rovásírásunk az kazár eredetű, ők meg ugye tudod, hogy….
-Na most húzzá’ innen a búsba kishaver, mer úgy elrendezlek odakinn, hogy attó’ koldulsz, nem vagyok kíváncsi az elitista dumádra!
Az utolsó 100 komment: