Seavas Olde, na, bisch scho wieda nume am Schaffe? (Servus Alter, na, bist du schon wieder nur am Arbeiten? - Szervusz Öregem, na, már megint csak munkálkodsz?)

A Magyarországon eredetileg svábnak hívott germán közösség - mint az közismert - csak egy elenyésző része származik ténylegesen a Svábföldről (ők főleg az Alföldön élnek, például Hajóson), vagyis a mai Württemberg tartomány területéről - leginkább bajorok, pfalziak telepedtek le a Kárpát-medencében.

Ma elsősorban nem róluk lesz szó, hanem azokról, akik az utóbbi időben ébredtek német öntudatra, általában indokolatlanul - korábban már érintőlegesen foglalkoztunk velük. Ahogy a 90-es évek elején mindenki megfeszített családfakutatásba kezdett, hogy remélt nemesi származását felderítse, úgy folytatódott a játék a nemzetiségi vonalon is.

Pár csoportot természetesen itt is megkülönböztethetünk.

Az Árja:

Az Árja - többnyire a családban egyedüliként - szőkének született, kék vagy zöld szemekkel.
Bár kerekded arcszerkezete leginkább csehszlovák filmsorozatokból lehet ismerős, az identitáskeresés rögös útján mégiscsak a német gyökereket próbálja felderíteni: ha van egy kis szerencséje, talál is valamelyik dédnagyszülőnél németes családnevet.

Ha nem talál, hát kreál. Képes túlbonyolított, képtelen családtörténeteket "rekonstruálni" annak érdekében, hogy elhiggye saját verzióját.

-Jójó, hát én Horgosi vagyok, amit Hrabecből magyarosítottunk, de azért nem ennyire egyszerű a helyzet.
Mint kiderítettem, dédnagymamám - hát ne is szépítsük a dolgot - egy kissé csapodár szobalány volt, és a Hrabec nagypapa tudta nélkül találkozgatott egy monarchiabeli katonatiszttel, akit Miskolczynak hívtak - aki persze eredeti néven Mildenberger volt. Nem mindegy azért. És úgy néz ki, hogy ő az igazi dédnagypapánk, Hrabec apó közben csak kocsmázni és verekedni tudott.Gondolkozom is rajta, hogy felveszem a Mildenberger családnevet, hiszen az lenne az igazi.

Túlkompenzálásra hajlamos, így a germanisztika szakos bölcsészek között nem kell sokáig keresgélnünk, hogy megismerkedjünk egy Árjával.

Németül valószínűleg kiemelkedően jól tud, így kárörvendően javítja ki igazi sváb iskolatársai nyelvtani és nyelvhelyességi hibáit.

Magyar beszédben is hajlamos olyan német ill. jiddis eredetű szavakat felvenni mindennapi szókincsébe, amiket korábban került, vagy még nem is ismert: eszcájg, kredenc, csikk (cigarettára), tusol, vircsaft, silbakol, patika, svindler.

És ha már nem lehet igazi német, a párválasztással próbálja ezt a születési rendellenességét kompenzálni, ami hölgyversenyzők esetében szinte tökéletes identitásváltást jelenthet: német családnév (válás után is megtartható) + félig német gyerekek, akiknek mindenféle játékos, divatos hangzású neveket (Timo, Kevin, Philippe, Tobias, Jennifer, Tanja, Natascha, Yvonne, Cornelia) adhat, hogy ezzel ellensúlyozhassa saját magán stigmaként viselt magyaros keresztnevét.

A német családnevű:

Na, őket mondjuk egy email alapján akár németnek is hihetik, főleg, ha jól tudnak (írnak) a célnyelven. Még csalókább lehet pluszban egy nemzetközi keresztnév is, persze ekezetek nelkul: Laura, Peter, Robert, Andrea, Oliver.

Személyes találkozáskor lehet csupán hirtelen meglepő a német családnevű délies hatású színösszetétele és drótos-gyapjas szerkezetű haja. Bár személyes beszélgetések során "őszintén, nyíltan" beszél a Bajorországból szekéren idezötykölődő, itt később bortermelésből, vendéglátásból élő őseiről, azért mindig marad bennünk egy kis kétkedés. Vajon igaz-e? Vajon mit kapott a többi ágról?

Aki tényleg sváb:

Azért ne hagyjuk ki az igaziakat sem. Családneve németes, megjelenése hihető. Németül sajnos nem tud, ezért német anyanyelvűekkel is angolul próbál kommunikálni. Általában halad a korral, és a gondtalan, zimmerferis 80-as évek igényei után inkább angolul tanul és beszél, esetleg még spanyolul, mert Dél-Amerikában szinte lehetetlen boldogulni nélküle.

Kiskorában - amennyiben  nemzetiségi iskolába járt - esetleg tagja volt valamilyen tánccsoportnak vagy énekkarnak, de ezután megrekedt a hagyományok ápolása.

Ha mégis beszél németül, az úgy hangzik, mint amikor megasztárjaink olvassák súgógépről a fonetikusan leírt angol szöveget. Jobban csak akkor tanul meg is, ha kimegy dolgozni. Nyelvész Jóska sokat tudna mesélni a németországi partnertelepüléseknek köszönhetően kint betanított munkásként elhelyezkedő komeszti arcokról, az üzem profiljától függően itthon villámgyorsan "megszerzett", megfelelő szakképesítésekről...

Haltet die Ohren steif und haut rein, pfiat Euch!