Maradunk az oktatásnál: Tromb - ahogy fogalmazott - otthon kornyadozott, dögrováson volt, úgyhogy felelevenített ifjúkori emlékeit írásba is öntötte.

A középiskolai tanműhelyek kihalófélben lévő példánya a modorosság fáradhatatlan képviselője. Megjelenése, nyelvi leleménye egyaránt jellegzetes.

Ápolatlan, zsíros haját gondozott kis kefebajusszal, barkóval ellensúlyozza. Vastag keretes „SZTK”-szemüvege enyhén sötétített lencsével tuningolt. A hosszú, kék vagy barna köpeny mellényzsebében egy teljes mobil-iroda is elfér. A kölönféle ceruzák, töltőceruzák, színes- és töltőtollak mellett még marad hely egy tolómérőnek (szerinte subler) és egy „tudományos” számológépnek. A köpeny alatt viselt inget gondosan begyömöszöli szürke, műszálas szövetnadrágjába, de nyakkendőjével is hasonlóan bánik (a munkavédelem követelményeinek eleget téve). Elmaradhatatlan kiegészítő a számológépes kvarcóra is, hátha a tudományos elromlik. A képet a fehér, néha barna zokni, az elmaradhatatlan bőrszandál teszi teljessé. Az olcsó arcszesz illata, a büdös lehelet felár nélküli extrának számít.

Harsányan köszönti a tanulókat:

• Erőt, egészséget!

• Jó munkát!

• Pálinkás jó reggelt! (Ezt gyakorlatban is alkalmazza.)

A tanulókat soha nem a nevükön szólítja:

• Kollega

• Szaktárs

• Mester

• Májsztró, mejsztró

• Édes apám, kisapám (?)

A megszokott szakzsargon (subler, srófhúzó) mellett szívesen szívatja az újoncokat nem létező eszközök, szerszámok említésével:

• Kanyarfúró

• Üvegdomborító kalapács

• Olajleeresztő létra

• Reszelőzsír

• Dugattyú visszahúzó rugó

Az obszcén nyelvi lelemények a kedvencei:

• Hidraulikus vibrátorszopó automata

• Puncifikációs mikrobuzerátor

• Zsebbenheverő kézi here keverő

Szenvedélyesen löki félre az ügyetlenkedő nebulót, kikapva kezéből a szerszámot.

Minden alkalmat megragad, hogy bebizonyítsa mekkora szakember, ilyenkor a verbális alázás sem maradhat el:

„Édesapám, mit pöcsölsz itt? Nem lesz belőled más, csak fűszeres (a szakbarbár sajátos megfelelője). Hozassak neked reszelőzsírt, vagy egyszerűen csak büdös a munka? Tudod mit, menjél inkább az udvarra szegelni (lásd koporsószeg), addig én megmutatom a többi kollegának, hogyan is köll ezt csinálni. így ni, össze is állt, mint a gecis bugyi.”

Említést érdemel még a szakoktatók étkezési kultúrája. Az ebéd otthonról, aluminium ételhordóban hozott „jó kis hazai”. Ez többnyire 70% telített zsírsav 30% cupákkal hígítva, bőséges pirospaprikafűszerezéssel. Melegíteni tökéletes a bunsenégő vagy a lánghegesztő aparát. A menüt kapkodva, hangos csámcsogás kíséretében kell elfogyasztani, mert jómunkásember nem pazarolja az idejét nyamnyogással.
 

Jó munkát, erőt egészséget!

Ez igen. Ezekhez képest az általános iskolai technikatanárok sehol nincsenek, pedig róluk is lehetne mit írni!

Tromb, nagyon köszönjük - klasszis.