A kiadós szakmai vitát előidéző kezdő testépítőn túllépve egy másik karakteres arcot fedezünk fel ma: azt, aki valamikor gyúrt.

A szigorú diétának, párhónapos-éves munkájának köszönhetően valamikor tényleg szép (felső)testtel rendelkezett, ám úgy érzi, hogy amit egyszer megszerzett, az magától meg is marad. 

Két típusát különböztetem meg, tessék:

Az elhízott:

A túlsúlyosak eleve szeretnek arra hivatkozni, hogy nekik könnyebb lesz majd a testépítés, mert a háj könnyebben alakul át izommá. Ez persze eleve hülyeség, de ne vitatkozzunk velük, inkább adjunk nekik esélyt a bizonyításra.

A testépítést abbahagyók egyik fajtája az, aki szépen hízásnak indul.

Hozzászokott ahhoz, hogy edzés mellett korlátlanul zabálhatott, ihatott - a megterhelő gyakorlatok elmaradásával viszont nem változtat étkezési szokásain.

A mellizmokat, bicepszeket így már tényleg zsírpárnák váltják fel, de ő ezen nem ijed meg, még sokszor örül is férfiasabb, emberesebb megjelenésének. Úgy érzi, hogy bár már nem annyira fitt, de még mindig nagyon erős és tekintélyt parancsoló.

Mivel növekedésnek indult sörhasát úgyse tudná behúzni, ezért még rá is játszik: büszkén mutogatja kocsmázások közben a pocakját, lebegteti, játszik vele: ráadásul a barátnője is biztatja, hogy mennyire szereti ráhajtani a buksiját elalvás előtt.

Megmaradt izmait továbbra is szívesen ugráltatja: mellizmát ülve, bicepszét tömegközlekedési járművökön fogódzkodva, bárhova felcsimpaszkodva. Minden lehetőséget megragad arra, hogy alkarját a felkarjával derékszög-közeli állapotba emelhesse, és hozzá tüdejében a szükségesnél jóval több levegőt tároljon. Tipikus módszere bulikon a poharak, korsók görcsös markolászása, állandóan félig felemelt állapotban tartása.

Strandon első dolga, hogy beugrik (fejessel természetesen) a medencébe, és leúszik egy-két hosszt, amivel bedurrantja a melleit.

Fényképezések alkalmával - hogy ezzel is kisimítsa valamennyire úszógumiját - állandóan YMCA-sen emeli fel mindkét karját, így még a delták is jobban kirajzolódnak. Ő még mindig nagyon erős ember, nem kövér.

Családi összejöveteleken pár feles után szívesen válik meg felsőjétől, áll be focizni-bunyózni-birkózni a gyerekek ellen; a szőnyegporolón, faágakon nekiáll húzódzkodni. Szívesen vállalkozik szkanderpárbajokra, vegyes eredménnyel.

A leeresztett:

Neki az elhízottnál talán rosszabb dolga van. Eleve vékony testalkatú: meggyőzően kidolgozott izomzatát csak emberfölötti akaraterővel, kitartással és fehérjekészítményekkel tudta elérni.

Mivel kevesen tartják élvezetesnek és még kevesebben tudják napirendükbe beilleszteni az élethosszig tartó, folyamatos edzést, ezért fokozatosan leáll, és ezzel villámgyorsan elveszíti a kreatinnal, mesterséges aminosavakkal felturbózott izmokat.

Saját szemszögből kevésbé feltűnő bármilyen változás, saját, radikális tömegveszteségére sokszor csak ritkán látott ismerősei döbbentik rá. Az izmok eltűnésével felismerhető sokszor már fiatal korban is az időközben kinyúlt bőr lefittyedése.

Bár ő is próbálkozik az elhízotthoz hasonlóan izomcöcögtetéssel meg magamutogatással, hamarabb rádöbben gyengülésére.

Jó esetben mindkét forma újrakezdi néha az edzést, ezáltal is követve a feltöltés-szálkásítás ritmusát, kissé szabadon értelmezve...