Kedves Kolegínák és Kolegák!

Visszakanyarodunk az egyetemhez, de ezúttal nem dolgoztunk sokat a poszton. Egy kedves olvasónk volt oly bátyánk, hogy esszéjét szívélyesen megosztotta velünk, amit mi boldogan közlünk le, csorbítatlanul.

H. Á. teljes nevét nem merem közzétenni (írj, ha mehet), de rendkívül hálásak vagyunk az összeállításért, lassan mi is már tényleg csak egy kávét kérünk.

Sziasztok Modorosok!
Az alábbi agyszülemény a félévkezdő egyetemi órák rémségeit idézi. Természetesen ha a blog bármelyik egyetemi oktató olvasója magára ismer, az csak a véletlen játéka lehet.
üdv. egy egyetemi blogger: ELTEcon.blog.hu

---

 -Üdvözlet, megmondanák, hogy itt lesz-e a Kvantitatív elemzések a társadalomelméletben?

Pompás! Hát akkor mély tisztelettel köszöntöm a szép számban megjelent hallgató urakat és hölgyeket! Akivel már volt szerencsénk egymáshoz, annak emlékezetébe vésődhetett, hogy Zoltai Zalán professzort tisztelhetik bennem, a Társadalomelméleti tanszék felkent vezetőjét. Akivel pedig még nem találkoztunk, remélem, hogy lesz alkalmunk közelebbi ismeretségbe kerülni a félév során!

Ha megkérhetném Önöket, függesszék fel a bájcsevejt és a falatozást az elkövetkező nyolcvan percre, mert a mai alkalommal még adminisztratív teendőkre is időt kell szakítanunk. Leköteleztek!

Na, szóval, akkor, hogy miről lesz itten szó. Persze nyilván tisztában vannak vele, ha balsorsuk a Társadalomelméleti szakra sodorta Önöket. Tulajdonképpen mintegy felhasználva eddigi tudásukat, a gyakorlati életből vett esettanulmányokat fogunk górcső alá venni. Számos minden előkerül majd, ami vizsgálati tárgyát képezi a széles értelemben vett társadalomelméletnek, tehát nem a tartalma, hanem a szemlélete alapján definiálnám a kurzust. A legfontosabb, amit hangsúlyoznom kell, hogy részemről nagyfokú együttgondolkodást várok és remélek a félév során. Önök már végzős évfolyam tagjai, így de facto kollégáknak és kollegináknak is tekinthetném magukat. Azt feltételezem, hogy már birtokában vannak az alapvető ismereteknek, így nem a stúdium bebiflázása a cél, hanem hogy közösen tegyünk egy intellektuális utazást. Elmerülünk majd számos kérdéskör bugyrában, mélyére ásunk majd első ránézésre triviális gondolatok miértjének, kivesézünk majd számtalan partikularitást. Szóval azt fogjuk művelni, amiért szerencsés esetben egy esztendő múlva már jövedelem fogja ütni a markukat.
 
-Elnézést, professzor úr, a leírásban nem találtam meg a számonkérés formáját. Elmondaná ezt is?

-Hát persze, mindig kimegy a fejemből, hogy érdemjegyet is kell osztanom. Rugalmasan állok a dologhoz, bár jómagam előnyben részesítem az írásbeliséget.
 
-Akkor hogyan is valósul majd ez meg a gyakorlatban, professzor úr?

-Igen. A tavalyi év során egy házidolgozat volt az elvárás. Elnézést, megtenné kolléga, hogy résnyire megnyitja az ablakot? Elolvad az ember ebben a hőségben. Hálás köszönet.
 
-Milyen hosszúnak kell lennie a házi dolgozatnak?

-Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy nem az írásmű terjedelme a lényeg, a hangsúly itt elsősorban a tartalmon van. Engem nem hat meg, ha valaki ötven oldalnyi sablonos fogalmazványt ad le, viszont szívesen díjazok egy akár húsz oldalnyi, de önálló gondolatokkal tarkított irományt.
 
-Milyen szokott lenni a tárgy átlaga?

-Megvallom őszintén, jeles érdemjegyet nem könnyű nálam szerezni, azt csak olyan minőségi esszére adok, ami igazán elnyeri a tetszésemet.
 
-Nem lehetne-e, hogy professzor úr megfontolja a szóbeli javítás lehetőségét?

-Bár nem vagyok a szóbeliség híve, de rajtam nem múlik. Ha módomban áll, meg fogom fontolni a felvetést. Mindjárt fel is vésem magamnak, ide, a papírosomra.
 
-És mikorra kell leadni a házidolgozatot?

-Be kell, hogy valljam, mostanra nem készültem konkrét dátumokkal, de ebben a kérdéskörben természetesen a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat az irányadó, magam is annak hatalma alatt állok.
 
-Mi történik, ha valaki nem adja le a dolgozatát?

-Merem remélni, hogy ilyen nem fordul majd elő. Ha jól csalódom, mindösszesen egyszer fordult elő ilyen a praxisomban, és úgy szakmailag, mint emberileg nagyon megviselt.

-Professzor úr, kötelező bent lenni az órákon?

-Az óralátogatás mulasztását nem tudom szankcionálni, de a saját érdekükben melegen ajánlom. És ne feledjék, a rendszeres felkészülés elengedhetetlen. Anélkül nem fognak semmit érteni az előadásokból, akkor meg felesleges egymás idejét rabolnunk.
 
-Tanszékvezető úr, megmondaná, hogy hol juthatunk hozzá a felhasználandó irodalomhoz?

-Mivel nagyrészük mértékadó hazai és külföldi folyóiratokban került publikálásra, ezért az információs társadalom korában nem jelenthet problémát a hozzáférés interneten keresztül. Ha valamilyen okból ott nem járnak sikerrel, ajánlom figyelmükbe tanszékünk könyvtárát.
 
-Elképzelhetőnek tartja-e professzor úr, hogy TDK szülessen a témakörben?

-Nem tartom kizártnak, volt már rá precedens. Természetesen én nagyon lelkes lennék. Kifogytak a kérdésekből? Remélem, választ kaptak mindenre.
Akkor nosza, essünk neki!

Tibi dermedt csöndben ül, annyira le van taglózva. Csodálatos.