Így tették tönkre a Corvint – Burger Benjámin írása

A Blaha csodája volt a letisztult vonalvezetésű, minimalista Corvin 

Kevés szomorúbb dolog történt mostanában, mint amivel az egyszerű járókelő találkozhat a Blaha Lujza téren. A tér csodálatos, szinte mesébe illő felújítása hihetetlenül jól sikerült. Az utcabútorok izgalmasak lettek, szinte egy zöld, ligetes erdőbe csöppenhet az ide látogató, a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai hihetetlen munkát végeztek. Csodájára jár a pesti polgár a „Blahának”.

Sajnálatos mód azonban mindezt beárnyékolja, hogy a téren álló Corvin áruházat ellenben sikerült teljesen tönkretenni. Pedig az egyik legizgalmasabb, legmenőbb épület volt a városban. Az egyszerű vonalvezetés, monolitikus hatás és mégis egyszerre minimalista stílus teljesen egyedi külsőt adott az áruháznak. Szomorú, hogy szinte alig maradt ilyen egyedi, letisztult és mégis rendkívül vagány, bátor építmény Budapesten.

/Készítette: Illustratedjc - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=31422600/

Régen még mertek nagyokat álmodni 

De miért történik mindez? Az eredeti épületet még 1926-ban adták át és a korabeli Budapest egyik legmodernebb áruházának számított. A második világháborúban bombatalálot kapott és kiégett, azonban ennél is súlyosabb károkat szenvedett 1956-ban. Hogy a jelenleg is barbár háborút viselő oroszok vagy a jobboldal által agyonidealizált pesti srácok voltak-e felelősek a pusztításért, nem tudjuk, de talán mindegy is. Mert az akkori építészek mertek egy váratlant húzni. Nem helyreállították a Corvin addigi tucathomlokzatát, hanem egyszerűen álmodtak egy merészet és az egészet elfedték egy gordiuszi alumíniumburkolattal, ami teljesen egyedi stílust kölcsönzött a megújult áruháznak.

Mindent túlélt, de a Fideszt már nem

A kilencvenes évek végén, kétezres évek elején ugyan szóba került az ikonikus alumíniumburkolat lebontása, de Budapest látképe és az általános jóízlés ekkor még megúszta ezt a merényletet. De aztán jött a Fidesz. A VIII. kerületi vezetés ugyanis elhatározta, hogy példát statuál az épületegyüttesen. Hogy miért történt mindez? Azért, mert fiatalok tömegei buliztak önfeledten a Corvin tetőn és a rezsimnek, hatalomnak mindig szúrja a szemét az ilyesmi? Vagy azért, mert a Corvinban székelt több független civil szervezet is, melyek egy normális országban az ország vezetését hivatottak ellenőrizni, itt mégis üldöztetésnek vannak kitéve? Vagy egyszerűen csak a két világháború közti korszak restaurálásának újabb szimbolikus erődemonstrációjáról van szó? Nem tudjuk, de talán mindegy is.

A fideszes Sára Botond ügyködése végül sikerre járt és a védtelen épület egyedül maradt a brutális NER-hengerrel szemben. 2018. május 23-án megkezdődött a modern szellem jelképének, valamint a városi ember izgalmas és összetett lelkének tükörképeként ékeskedő Corvin nyilvános megszégyenítése: nekiláttak az alumíniumburkolat eltávolításának, mondjuk ki: meggyilkolásának. A munkálatok az elmúlt héten fejezték be, az átadáson pedig a helyszínen parádéztak az ellenzéki politikusok is, ott volt Pikó András, VIII. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester is. Mind a ketten jelenlétükkel asszisztáltak ehhez, a modern kor egyik vívmányának eliminálásához.

Az építészszakma döbbenten áll

Gondolom mondanom sem kell, hogy az építészszakmával a felek semmilyen egyeztetést nem folytattak. Egyetlen valódi szakembert sem kérdeztek meg az ügyben. Erről már Magyar Jonatán, Ybl-díjas építész mesélt lapunknak:

„Döbbenten állunk az előtt, hogy miért a Corvin világszínvonalú, időtálló alumíniumborítása lett a mumus. Egy fontos kordokumentum tűnik el Budapestről, amely kiválóan illeszkedett, finoman reflektált környezetére.”

„Nem tudjuk megbecsülni értékeinket. A Corvin borítása az értő és az értetlen között tátongó űr gravitációjának foglya volt” – mondta Schuleck Dávid urbanista. Hozzátette: „A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat építészmestere már nem tudja megvédeni emblematikus alkotását, mely egyidejűleg tudott költői érzékenységet és némi brutalitást mutatni. Megismételhetetlen alkotás volt, a korszellem remekműve, amely most megsemmisült.”

Felvetődik továbbá a kérdés, hogy miért nem kapott a Corvin homlokzata műemléki védettséget, ugyanis az megmenthette volna ezt a „high-tech” megoldást. Sajnos azonban úgy látszik, erre senki sem gondolt, ezért elpusztult ez az értékes mű, mely a magyar és nemzetközi építészet egyik ékkövének számított.

A hatalom előbb levetkőztette, majd meggyalázta a Corvint

A Corvin története sajnos magában hordozza a kis magyar valóságot. Nincs szembetűnőbb példája annak, hogy hogy lesz egy modern, világszínvonalú, nívós épületből egy romantikus nemzeti cikornyás középszer, mint a Corvin. Szomorú, hogy egy ilyen unikális alkotás is a politika áldozatává válhat ma kis hazánkban. A hatalom ugyanis előbb levetkőztette, majd meggyalázta a Corvint.

Szeretném azt hinni, hogy többé nem történik ilyen, de emlékezzünk csak vissza, hogy a Corvin előtt ugyanígy tüntették el a „Spenótházat” a Roosevelt téren (igen, nekem mindig Roosevelt tér marad), a Vörösmarty téri irodaházat, vagy Pécsett a Magasházat. Sok mindent már nem tehetünk, de egyet talán mégis, ha téged is zavar, hogy egy újabb izgalmas, menő épülettel lett szegényebb Budapest, akkor írd alá a petíciót az alábbi linken:

peticiok.com/mentsukmegacorvint