A Nemzeti Kormány az állam régi adósságát törleszti a nép felé. A világháború pusztítása után rémesen igénytelenül összegányolt Várnegyed végre megkaphatja a hozzá illő, finom, nemes külsőt.

Ez számtalan előnnyel jár majd. Egyrészt a budapestiek, valamint a vörös rongyokból lassan, de biztosan kikászálódó székesfővárosba érkező látogatók gyönyörű látványban részesülnek - másrészt az évtizedek óta első, valóban a Nemzet érdekeit képviselő kormány az őt megillető helyre költözhet majd. Fontos dolog persze a Magyar Nemzeti Galéria is, azonban az mégiscsak egy múzeum, múzeumban hát a helye. Ezzel szemben a palota az országot irányító király/kormányzó/miniszterelnök megérdemelt székhelye. Gyönyörű egységet alkothat majdan a nemzet erejét képviselő, királyi palotában székelő kormányfő, mellette, a Sándor-palotában a nemzet egységét kifejező államfő, valamint a palota másik szárnyában a nemzet tudását fémjelző Országos Széchényi Könyvtár (megfontolásra érdemesnek tartjuk utóbbi átnevezését Nemzeti Széchényi Könyvtárra). Miniszterelnök Úr nemzeti örökségünk iránti feltétlen elhivatottságát tekintve nem kétséges, hogy két cikluson belül gyönyörű külsővel születik újjá a Várnegyed, nemzeti királyaink dicső székhelye. Mindannyiunk örömére és büszkeségére.

Ez azonban természetesen pénzbe kerül. Azt gondolná az ember, hogy borzasztó sokba. Ez bizonyos szempontból igaz is, másrészt viszont egyáltalán nem vészes összegről van szó. Az átlagos MSZP-szavazó szemével persze a 100 milliárdos költség felfoghatatlan pénz, hiszen 10 milliárd vizes zsömlét lehetetlen elképzelni egy tescós polcra. Az elmúlt 8 év kormánykörei számára sokkal könnyebben megérthető összeg viszont azért lehet fura, mert nem ingatlanpanama-tételt képez, hanem a nemzet megszépülésére, lelki épülésére fordítják.

Ez a 100 milliárd forint sok pénz, viszont mindössze az éves költségvetés nagyjából 1%-át teszi ki. Tudjuk, hogy az oktatásügy és a nyugdíjak emésztik fel a költségvetés messze legnagyobb hányadát. Az oktatásügyről már Klebelsberg Kunó, a fényes emlékezetű egykori miniszter is kifejtette, hogy abban lakozik a nemzet igazi ereje, így abból nemhogy elvenni nem szabad, hanem még sokkal többre jogosult. Nem marad más, a Várnegyed felújítását a nyugdíjakból kellene állni. Természetesen igaz magyaroktól nem vonnánk el a nyugdíjat. Szerencsére dúskálunk az állam csecsét szopogató, kommunista/áruló/nemzetbomlasztó tevékenységet folytatott, illetve folytató nyugdíjasokban, akik egyúttal tekintélyes havi ellátmányban részesülnek. Tőlük elvonva a jogtalan juttatásaikat, igaz magyarokat nem érne semmiféle anyagi hátrány, miközben gyönyörű, régi-új köntösbe bújhatna Magyarország valódi központja.