Kösz, hácsé. Egyebet nem is szólok, szívemből jön az iromány. Az okoskodó, kötözködő, vitázni szerető emberektől mentsen meg az ég. Bár a klasszikus blogolás már nagyon gagyi. Én már csak twittelni szoktam. Regisztrállak, jó? De, jó lesz az. Hát azért nem ugyanaz, mint a fészbukk. Nagyon is másabb. De most ezt csak azért mondod, hogy rámhagyd. Tényleg másabb, mert...

Valahonnan ismered, de a neve nem ugrik be. Csak a beceneve: Pörkölt. Olyan házibuliban, rendezvényen esélyes összefutni vele, ahol a társaság összetételéről csak sejtésed van. Megtalál, odaül melléd, és meggyőz. Legalábbis azt hiszi. Bár nem is érdekli, mit hiszel, csak nyomja az egyetlen létező véleményt mindenről. A sajátját. Az elején egész udvarias vagy, még talán őszinte, és alapfokon érdeklődő is, de hamar alábbhagy benned a szimpátia. Két perc elteltével tőmondatokban válaszolva várod a végét. Hogy eltakarodjon oda, ahonnan érkezett.

Csőkutyus. Te tetted be ezt a számot? Jujaj. Más nincs? Dehogy hallgatok én ilyet. Ez szar. Gépzenét soha. DJ? Az meg ki? Mindjárt mutatok én neked jó zenéket. Ezt hallgasd. Tam páwámámm, báww ram pám, dzs-cs-zs dzs-cs-zs - kemény, mi? Mi az, hogy nem tetszik? Nyálgép vagy? Nyugi, csak húzlak. Poénból. De tényleg nem értesz hozzá. Majd ha olyan zenei képzettséggel, rálátással rendelkezel, mint amilyennel én, akkor rájössz, hogy mekkora zenét mutattam neked. Filmekkel hogy állsz? Van most pár jó akcióm. Mi? Az a kedvenced? Az olyat le sem köpöm, arra sem méltó. Trágya. Jézus Krisztus szuperszar. Én ilyen vagyok. ami a szívemen, az a számon. Ha télapó lennék, akkor azt mondanám, ami a szívemen, az a szánom. Hehe. Vicceket szereted? Tudok pár ütőset, beszarsz, behugyozol. Később mesélek, nem úszod meg. De majd írok én ki neked filmeket, csak adjál üres DVD-ket. Egy húszat legalább. Ezresért írok neked nagy filmeket. Darabjáért, persze. Haveri ár. Nem szart, amit nézel otthon. Te sörözöl? Évek óta nem iszom sört. Proli ital. Csak hugyoztat. Borokhoz értesz? Attól, hogy drágát veszel, még kurvára nem. Mutasd. Ezt hoztad? Na, ez szar, kibasztál érte az ablakon kétezret, és ihatatlan. Nyugodtan öntsd ki a lefolyóba, oda való. Gyere, mutatok egy honlapot, itt vannak a jó borok. Politikáról mi a véleményed? Olyan nincs, hogy középen vagy, ne kábíts. Aha, aha. Szerintem téged manipulálnak a kereskedelmi adók. Nem jól látod a lényeget. Ajánlok majd pár honlapot, meg blogot, ahonnan tudsz tájékozódni. Baj van a szemléleteddel, nem vagy elég nyitott. Bocs, én így látom. Figyelj, most megmondom, hogy pár év és itthon bazmeg (és itt mond valami meghökkentő baromságot).

Nyaralni készültök? Szoktatok? Az király, aha. Ne már, Görögország? Pf. Azt hittem, repültök valamerre. Olyan utakat tudok, beszarsz, nem ilyen buzi, szervezett pénzlehúzós tökvakarást, hanem kalandot. Dél-Amerika. Töredékéért. Szállás nincs, de a parton meg tudjátok húzni magatokat. No para. Vannak kint ismerőseim, ha kell, tudok adni címeket. Élmény lesz. Én még nem voltam kint, de egy pesti haveromék kimentek, állat volt állítólag. Egy hétig szívtak meg ittak. Nem füvezel? Mer? Ne má. Olyan távlatokat nyit meg az agyadban, hogy csak lesel. Megborulsz, a jó értelemben, vágod. Még nem késő rákattanni. Kurvára nem szoksz rá, és ez még nem tett tönkre családokat. Gyereket akartok? Vagy titok? Viccelsz. Menj már. Mennyi vagy? 32? Gyerekfejed van. És élni mikor akarsz? Ráérsz majd negyven felett, ha láttál már valamit a világból. Akkor trinyózzál a bábun.

Uh, ne bassz, ő a feleséged? Héló. Ő a Kriszta, ismertem, majdnem lyuksógorok vagyunk, geci. Jól van, csak ugrattalak. (Megbök úgy, hogy kilöttyen az italod.) Jó bőr, ha meg nem sértelek.

Hova jártok amúgy? Aha, tudom, ott is voltam párszor. Még akkor, amikor a Belovszki Misiék üzemeltették. Figyu, sokkal jobb helyek vannak, bocs, de az mostanában egy lehúzós, villantós sznobgyűjtőhely. Kikkel jártok? De ő ilyen kőgazdag izé. Még azt add be, hogy van agya is, mert akkor tökön szúrom magamat. Akkor ti nem szórakoztatok jót mostanában. Micsoda? Az a buli, hogy vigyorogtok a pultnál egy horpadt energiaitalt szorongatva? Egyszer lejöhetnétek hozzánk, körbevinnélek. Dehogy. Egyáltalán nem. Hidd el nekem, hogy van olyan színvonal, mint a környéketeken. Sőt. Az az igazi élet, pörgés van, nem punnyadás.

Na, ez az, ez nekem is tetszik. Te kapcsoltál oda? Király, adj egy ötöst. Faszom, erről beszéltem. Nem nekik szurkolsz? Akkor kinek? Micsoda? Azoknak? Lúzerek, az elődöntőbe sincs esélyük bejutni. Te kurvára le vagy maradva, bocs. Nincs harag? Okéka.

Síelni jártok? Dik. Oda? Minek olyan messzire? Közelebb nincs jó pálya? Azt hitted, mi? Pénzelverde, sznoboskodás. De menjetek csak, ti tudjátok. Mozogni itthon is lehet, nem kell azért százezreket kibaszni. Fogadjunk, még sícuccra is eltoltál egy valag pénzt. Jól van már, csak oltlak. Te tudod, de szerintem már eleve lejárt dolog. Én anno Zakopanéba jártam busszal, haverokkal. Masszív banda volt. Azok voltak a kemény kiképzések. Piáltunk, persze. Olyan részeg voltam egy hétig, hogy a zoknimat nem tudtam felhúzni, nemhogy a sílécet. Örök emlék, bár nem sokra emlékszem. Ott nem ilyen sportos majomkodás volt, hanem szigorú csapatás. Fogadjunk, nem is volt részed ilyenekben.

Már mentek? Figyu, dobj egy mélcímet, szoktam kapni ilyen lapozgatós okosságokat, pinák, ilyenek. Autók, ha érdekel. Felveszlek a címlistámba, osztán lövöm neked is. Nyugi, semmi vírus, értek kicsit hozzá. Ne már, fríméles vagy? Figyu, faragok neked egy komolyabb fiókot, csak adj egy mobilszámot, csörgetlek, ha megvan.

 

Nem szabadulsz. Bejelöl a facebookon, az iwiwen, a twitteren, mindenhol, ahol megtalál. És mondja, írja, sulykolja az ellenvéleményt. Innentől örökre.