Szasz Tibi!

A Homár dérynés posztja inspirált (belepillantva a levélbe, a panaszos "exclusiv stylusa" inkább a legalja - Tibi)

Üdv,

balage_81

A budai anyuka

Úgy is hívhatnám, hogy milliomosné. Tulajdonképpen az aranyásó idősebb, a projektet már sikeresen letudó megtestesítője. Harmincas, maximum negyvenes anyuka, egy vagy két gyerekkel, akik többnyire 10 évnél fiatalabbak. Természetesen nem dolgozik, arra ott a férje. Ezt normálisnak is veszi: ha már az Ottó igazgatóhelyettes a banknál, inkább nem megy vissza dolgozni (valójában soha nem is akart, csak megvárta, amíg apu befut, aztán leszült két kölyköt). Nem is lenne a típussal semmi baj, ha nem volna olyan átkozottul beképzelt és persze modoros :) Fellelhető a budai plázákban, elegánsabb közértekben meg az óvodák és iskolák környékén reggel 8-tól délután 5-ig. Egyik fő ismertetőjegye a fontoskodó, felsőbbrendű tekintet, illetve, hogy mindig úgy csinál, mintha rengeteg problémája lenne. Közben bámulatos technikával néz át szinte mindenkin, aki nem az ő - elnyert - kasztjából való.

Természetes élőhelye szigorúan a Hegyvidék-Rózsadomb-tengely. Itt éli családjával a felső tízezer gondtalan életét egy száz milla körüli családi házban, ritkábban egy méregdrága lakóparkban. Milliomosné kellően beképzelt (és buta) ahhoz, hogy azt higgye, férje nélküle semmire sem vitte volna. Ennél fogva a pénz közös - az egyébként sikeres és magabiztos menedzser férj otthon legjobb esetben is csak egyenrangú partner, de az állandó shoppingolást vagy a gyerek tök felesleges síruháját nem kifogásolhatja, az tudniillik elvesztett ütközet volna. A budai úrinő úgyis itt fogja meg aput a legjobban: az utódnak mindent meg kell adni, meg is van tehát a legjobb kifogás az örökös költekezésre - illetve ő sem marad otthon egész nap, mert valamit mindig venni kell a kölyköknek.

Egyébként jó kondiban tartja magát, az iskola után irány az edzőterem. A jobb fajta legalább erre figyel, a rosszabb el is hízik, még talán főzni sem hajlandó - oldják meg a szolgák. Apropó személyzet: felsőbbrendűségének tudata leginkább a bébiszitterrel való viszonyban látható. Lekezelő hangon beszél vele, jobb esetben csak lesajnálja, és leereszkedik hozzá. A hívatlan vendégekkel udvariatlan, átnéz rajtuk, a férje üzletfeleivel viszont bármikor bájolog - tudja, hogy ez a szerep része. De nem üti meg a szintjét például a saját személyi edzője és a konditeremben található többi ember sem. Egyébként ravasz nőszemély: azt mondani sem kell, hogy ha kiderülne az igazság, vagyis hogy apu szeretőt tart, hülyére perelné a szerencsétlent. Oké, az egyik alfaj tud róla, de a pénzért cserébe nem törődik vele, a másik meg simán olyan debil, hogy azt hiszi, az nem lehet, hogy valaki más kelljen az ő emberének. A legrosszabb, hogy tényleg van olyan manus, akinek nincs senkije, pedig pénze lenne rá.

A modoros milliomosnénak van még egy roppant idegesítő tulajdonsága: életveszélyesen vezet: tíz légzsákos svéd limuzinját ritkán használja, gyakorlata nincs, így simán lezúzza bárki autóját egy kisebb kereszteződésben vagy a bevásárlóközpont garázsában. A többit innentől a családi ügyvéd intézi, apuci meg bosszúsan legyint. Akkor elkerülhető a baleset, ha a másik autós kellően éber. Ilyenkor viszont kár is volna mutogatással vagy szóban elmagyarázni a szerencsétlennek, mit rontott el. Ahogy azt a szerző egy barátja nemrég kitűnő szociológiai érzékkel megfogalmazta: az ő világában át lehet menni az úton oldalra tekintés nélkül, hétköznap délelőttönként ugyanis a budai plázák környékén alig van más az utakon. Így nem csoda, hogy nem érti, ha az ember a jobbkézszabályról kezd magyarázni neki, meg egyébként is mindig igaza van, miért pont most ne lenne... A szerző a poszt végén jegyezné meg, semmi baja a gazdag nőkkel, annál jobban irritálja viszont némelyikük butasággal kevert önteltsége.

Zárásképpen pedig egy közelmúltbéli élmény, ami egy húszas éveiben járó aranyásó ismerőssel történt meg - egyúttal visszaadta a reményt, hogy pár férfi még észnél van: a hölggyel az általa kierőszakolt esküvő előtt egy ügyvéd jelenlétében, vaskos házassági szerződés révén közölte dörzsölt férje, hogy válás vagy egyéb családi konfliktus esetén egy büdös buznyákot sem kap. Milliomosné-jelölt nyelt egyet, és aláírta a papírt. Majd később rájött, hogy nagyon rácseszett, de akkor már nem volt visszaút, nem akart perelni. Tudta, hogy elbukná a jacuzzis házat és a korlátlan luxust. Az eset arra világít rá, hogy a férfitársadalom modoros, soviniszta tagjainak nem árt figyelniük, ha nehezen megszerzett javaikra veszély leselkedik. Egyúttal ékes példája annak, hogy az aranyásó női populáció létszámának és harácsolásának kordában tartása törvényileg lehetséges, evolúciós szempontból pedig üdvözlendő és kivitelezhető folyamat :)