Na, und habt Ihr die Festtage gut überstanden und seid alle gut ins neue Jahr gekommen?? ;-)

Vicces belegondolni, hogy eredetileg egy posztba szerettem volna sűríteni sztereotípiáimat mindenkiről -, de már a románoknál elcsúsztam, és úgy döntöttem, hogy inkább kap minden nép egy-egy külön bejegyzést.

Ismét van bőségesen anyag, hiszen a németekhez érkeztünk - akiket amúgy is elég nehéz egy nemzetként értékelni. Rögtön külön is venném a keletieket meg a nyugatiakat.

Az NDK-s:

Bár a fiatalabb korosztály több tagja már normálisan gondolkodó, európai ember benyomását is keltheti bennünk, a többgenerációs traumát senki nem heverhette ki teljesen. Az idősebbek nagyrészben a keleten még elkeserítőbb mértékű munkanélküliség okozta kényszerből mentek az Egyesült Királyságba és Írországba a számos, nyelvtudással rendelkező, olcsó munkaerőt foglalkoztató szolgáltatóközpontba.

Leegyszerűsítve: mivel a kontinensről a szigetországokba költöztetett, ott központosított, idegennyelv-tudást igénylő feladatköröket az angol anyanyelvű őslakosság kellő képzettség és tapasztalat híján képtelen ellátni, ezért a munkaerőt is importálni kényszerülnek.

A középkorú keletnémet folyton gyanakszik és sutyorog. Valaki a munkatársak közül biztos ellenség, valaki folyton aknamunkát végez szerinte. Természetesen nagyon diszkrét, neveket nem említ.

-Hallod, Zábolcs? Figyelj már egy kicsit. Azért szerinted ez jelent valamit, hogy este hét van, és már csak te meg én vagyunk itt? Ugye? Most nem azért mondom, annak idején is jöttek hozzánk a magyarok az éafuati (erfurti) meg a dhézdni (dresdeni) Robotronba dolgozni, hát a legkeményebb, legkitartóbb munkások voltak köztudottan, semmi kétség. Ezért vagy te is még mindig itt, meg ezért vagyok én is mindig itt, amíg a többiek már a pubban ülnek. Nem mondom, itthagyták rám is a szart, aztán most azt takarítom, az összes szaros számlát meg tikettet. Most persze anélkül, hogy neveket mondanék, úgyis tudjuk mindketten, hogy kikről van szó. Persze ez maradjon köztünk, Zábolcs. Ez egy nagyon érzékeny téma, érted.

A keletnémet sokszor magához kulturálisan közelebbinek tart egy lengyelt, magyart, de még egy oroszt is -, hajlandó minden rossz okozójaként a nyugatnémeteket megnevezni. Az NDK-s fiatal ideológiailag is a szélsőségekhez vonzódik: pár sör után kommunista vagy nemzetiszocialista lesz belőle (józanul természetesen pártatlan és visszafogott). Sokszor mindkét eszme szimpatikus lesz számára, azonnal felsorolja a két diktatúra hatalmas előnyeit a demokráciával szemben.

A húszas-harmincas éveiket taposók között számtalan idegen hangzású keresztnévvel találkozhatunk. Nem véletlenül különösen népszerűek az orosz/szláv eredetű nevek: Sascha, Jan, Tanja, Nadja, Natascha - a franciák nemkülönben: Yvonne, J(e)anet(te), Nadine, Nat(h)alie. Legviccesebb azonban az angol becenevek abszolút hivatalossá tétele: Mandy, Jenny, Ronny, Tim, Tom, Cindy, Bill. Ugye sokunknak beugrik korunk legmeghatározóbb bálványait tömörítő zenekar, a Tokio Hotel Tom és Bill Kaulitzcal? :-)

Az NSZK-s:

A keletnémethez hasonlóan itt is nagy eséllyel találkozhatunk olyannal, aki kényszerből, a kevés munkalehetőség miatt hagyta el Németországot - ők szintén inkább az idősebb korosztályhoz tartoznak.

A másik, szerencsésebb típus csak tapasztalatot gyűjteni megy a kiszemelt országba: angoltudását szeretné tökéletesíteni, ami persze rengeteg, szintén kivándorolt nemzettársa miatt nem fog összejönni. Szövődnek majd természetesen új ismeretségek, de legkevesebb esetben az őslakosokkal. Tipikus jelenség a lakóparki, silány minőségű ikerházak közös kibérlése, ami a helyi kocsmák felháborítóan magas árai és túlszabályozottsága miatt modoros soknemzetiségű házibulik, illetve barbecue-k szervezésében teljesedik ki.

Legaranyosabb a helyi kultúra rajongója. Beatles- vagy U2-fanatikus, Manchester United-szurkoló, skót népi hagyományokból írta a diplomamunkáját, esetleg él-hal az ír népzenéért. Szomorúan veszi majd gyorsan tudomásul, hogy a helyieket nagyon nem fogja az érdekelni, ami miatt ő idejött. Vigaszként Guinness, Ireland, Tartan Army feliratú ruhákban fog feszíteni a pubokban - ezzel is beilleszkedési törekvéseit kifejezve -, de soha fel nem ismerve, hogy ilyenre csak egy külföldi képes.

A nyugatnémet fiatal a világon egyedülálló nemzettudattal rendelkezik: ő bűnös nép fia. Képes büszkén kimutatni és vállalni őszinte örömét afelett, hogy a németek elvesztették a háborút, és személy szerint annak is jobban örült volna, ha az északi országrészt a dánokhoz csatolják, hiszen azok úgyis jobb fejek meg jobban élnek.

Németország minden aktuális társadalmi és gazdasági problémájáért a keletieket teszi felelőssé, gondosan kiszámolva, hogy az ő édesapjának hány tízezer márkájába került az újraegyesítés, tehát ich will die Mauer wieder haben (=húzzuk fel újra a Falat). A keletnémet ballaszt, másrészről pl. a török közösség érték és színes pezsgést hozott az elöregedő és belterjes német társadalomba.

A túlzott igyekvés a (politikai) korrektségre a mindennapi német közbeszédben is felfedezhető:

• Asiatisch-aussehend: ázsiai megjelenésű (de lehet persze, hogy nem az).
• Macht einen ungepflegten Eindruck: ápolatlan ember benyomását kelti (de semmiképpen sem büdös vagy ápolatlan).
• Das sehe ich nicht so: én ezt nem így látom (de attól még persze lehet, hogy igaz).
• Stark gebaut: erős testfelépítésű (de persze nem dagadt).
• Ein ganz eingenartiger Typ: egy különleges fickó (de semmiképp sem Freak vagy kretén)
• Klassischer Deutscher: klasszikus német (de semmiképp sem "nem bevándorló")
• Bratislava, Ljubljana, Sopron, Balaton: és szó se lehet az irredenta, igényt formáló Preßburg, Laibach, Ödenburg vagy Plattensee kifejezésekről.

A német úgy általánosságban mindezek tükrében a legszívesebben látott betelepülő nemzetek közé tartozik világszerte, hiszen szorgalmat, szakértelmet hoz magával, és szolgalelkűen asszimilálódik pár generáción belül, gyorsan átvéve a leleményesebb gyarmatosítók anyanyelvét. Nemcsak Észak- és Dél-Amerikáról vagy Ausztráliáról beszélek, de Közép-Kelet-Európa népeinek mai nemzeti büszkeségei (cseh sör, magyar építészet) is jórészt német mesterek keze munkáját dicsérik.

Also dann, in diesem Sinne wünsche ich Euch einen angenehmen Mittwoch noch ;-))