Remélem, érintettek is olvassák majd, mert nem sok szakmai alapja van a mai posztnak - viselkedéstani annál inkább!
Fedőnévnek köszönjük szépen:
A blogon található írások az informatikusokról nagyszerűek, van is átfedés az azokban leírtak és az én jellemzéseim között, de ezt a csoportot specifikus informatikai érdeklődéssel rendelkező emberek alkotják, szóval talán szolgálhatok újdonsággal vagy érdekes részletekkel.
Tehát akkor a Linuxosok:
A linuxosok többnyire férfiak, elvétve nők, de ezen nők valószínüleg valamely linuxos férfival társak, ritkább esetben zsenik, és nagyon fiúsan nőttek fel. Foglalkozásukat tekintve informatikusok, mérnöki diplomával, a biológiai tudományok kivételével bárminek lehetnek mérnökei.
A munkájukat egészen addig imádják, amíg nem hozza őket össze a sors a rossz főnökkel, rosszabb esetben a hülye júzerrel, de az ebből adódó frusztrációt még így is le tudják vezetni, ha néha félrevonulhatnak a szerverterembe, ahol kellemes transzközeli állapotba kerülhetnek a bántó gép- és légkondizajtól, a gépillattól, a blédcenterek (bladecenter) szembizsergető rendjétől, melyeken megtörik a fehér neonfény.
Hobbijuk elég sok van, de abból egyik sem származik az extrém kategóriából, bungee-jumpolni is max. kétszer próbáltak életükben és valahol a szívük mélyén örülnek, hogy túlélték. Egy szó mint száz, nem azok a tipikus adrenalin-junkie-k. Kikapcsolódásukhoz elegendő egy szép táj szép virágokkal, melyeken méhecske van, amit rögtön le is makrózhatnak, persze két méter távolságból mert a százezres kategóriájú fotógépükhöz vásárolt százezres kategóriájú teherhajókémény-méretű teleobjektív alkalmas a telemakrózásra. Remek fotókat készít a linuxos szabadidejében, ki is teszi műveit úgy a fészbúkra, mint a devianartra.
A linuxosok utazni is nagyon szeretnek. Hálisten van (a válság előtt volt) is miből. Ezek az utazások nem nyaralások, nincs opció tengerparton sütkérezésre, szállodai wellnessközpontban ejtőzésre. Persze ha van barátnő, azért egy szezonvégi Kanári-szigetek belefér, de nagyobb prioritása van az ennél még egzotikusabb úticéloknak. A lényeg, hogy legyen elég messze, legyen vagy dög meleg vagy dermesztő hideg. Oda nem megy a linuxos, ahol már járt valaki a közelebbi baráti körből, hiszen kétszer ugyanazt a fotósorozatot mindenki unna megnézni. Kedvelt úticélok között vannak a skandináv, a távolkeleti, és az afrikai országok. Amerika is ott van a listán persze, de oda már bárki kiruccanhat, ugye.
A linuxosok nem bezárkózós kockák, igenis élnek társasági életet. Hason-linuxosokkal szeretnek összejönni, bulit is rendeznek. A buli szó olvasatán mindenkinek eszébe jut pár klisé, alkohol, hangosabb zene, harsány beszélgetések és kimagasló jókedv. Na, pont ezek hiányoznak egy linuxos buliról. Van viszont frissen sült palacsinta, szép körbe berendezett ülőalkalmatosságok (hogy mindenki lásson mindenkit), fotónézegetés utazásokról, esetleg esküvőkről, a tetőponton pedig előkerül egy akusztikus gitár is. Már a buli kezdetekor kinyílnak a laptopok (lapitopi), mindenféle méretben, márkák között pedig van sláger, például a Compaq. Laikusként elképzelésem sincs, mi folyhat ilyenkor, talán meghitt, össznépi kernelfordítás...
Alternatív módja a társasági eseményeknek a bográcsozás, bár itt fennáll az a veszély, hogy mivel kültérről van szó és általában a meleg szezonokban van megrendezve, a linuxos le találja venni a ruháit, nem nagyon, csak kicsit, de az is pont elég. A linuxos nem szeret edzeni, de ezt most nem fejtem ki.
Talán nem nehéz kitalálni, hogy igazán mihez is ért a linuxos informatikus. De azért talán azt érdemes megjegyezni, hogy a linuxon kívül minden máshoz is. Így igaz, szakértője a gyereknevelésnek, a snookernek, a bográcsgulyás-főzésnek, a biológia tudományának, a lovaglásnak, az irodalomnak, a történelemnek és a blogírásnak. Apropó blogok. A linuxos olvassa az indexes slágerblogokat, valamint a képregényes blogot is és ugyan számára az ottani humor túl nyers és alpári, azért polót rendelt onnan. Más blogos pólója is van, fel is veszi őket a találkozások alkalmával, a célja ki tudja mi, talán jelzi, hogy például mekkora közérdekű-blog fanatik.
A linuxosnak kifinomult, sokszor modoros a humora, tulajdonképpen az egész személyisége; nem (alig) iszik, nem (alig) dohányzik, és még ha számára az élet egy nagy verseny, melyben versenytársai a barátai a cél pedig a minél magasabb státusz és minél jobb egzisztencia, azért a linuxos a légynek sem ártana. Azt hiszem.
Hogy a Linux teszi-e ezt a fent leírt embertípust ilyenné, vagy az eleve ilyenek találnak rá a Linuxra, nem tudom.
Valami szakmabéli homályosítson már fel.
Az utolsó 100 komment: