Sajnos az a nagy büdös helyzet, kedves ellenzéki politikusok, fotelközgazdászok, önjelölt szegényemberek, hogy elegem van belőletek. Elegem van abból, hogy nektek semmi se drága, amíg máséból kell osztogatni - és ismét az én kőkeményen megkeresett pénzemre ácsingóztok, hogy randa, göcsörtös szőrös-karmos ujjaitokkal már megint az én pénztárcámban turkáltok, majd onnan kilopjátok azt, ami szerintetek nekem már úgyse kell, hiszen nekem így is elég marad, és George Harrisonhoz hasonlóan köszönjem meg szépen, hogy nem viszitek el az egészet. 

Próbáltuk szép szóval, észérvekkel, finom dorgálással-fejmosással, de sajnos irigységetek, kapzsiságotok és megosztó, pofátlan uszításotok nem ismer határokat. Így hát "a legjobb védekezés a támadás" alapon egy újfajta Nemzeti Minimummal állok elibétek. Nincs kedvem tárgyalgatni, kérni, győzködni, azt a fals érzést kelteni Bennetek, hogy mi itt esetleg "jóljárunk" vagy "kapunk", hiszen minden leadózott jó magyar forint az az én pénzem volt - és nem, nem Tőletek vagy akárki mástól KAPOM, hanem a munkáltatótól. Aki bármit is KAP ebben az ellátási láncban, az max. ti lehettek. És nem szívesen adok, nehogy azt hidd. Schluss, Punkt um, si gata.

Szóval megmondom, hogy lesz.

Ha nem tetszik az egykulcsos adózás, ahol a 200 ezret kereső 32 ezret, az 1 milliót kereső pedig 160 ezret adózik - bruttóbérével egyenes arányban, akkor hát áttérünk a tényleg igazságos, ám kevésbé szolidáris flat taxre. Itt ellenben nem a százalék, hanem a befizetett összeg lesz egyenlő. Egyenlő teljesítményért egyenlő szolgáltatás, hát nem?

Most mi a helyzet? Feltételezzük, hogy mindenki adózik (ez persze korántsem igaz), de induljunk ki ebből. Vajon kihez fog a mentő gyorsabban kiérni? Ahhoz, aki havi 160 ezer, vagy aki havi 16 ezer forint személyijövedelem-adót fizet az állam kasszájába? A kettő közül melyik gyermekének fog az állam színvonalasabb oktatást, táplálóbb kosztot, kátyúmentesebb-fényesebb utcákat, csillogóbb villamosokat biztosítani? 

Elárulom: annak, aki havi 16 ezret, vagy semennyit nem fizet.

Miért? A válasz roppant egyszerű, és ezt most el is mondom Nektek.

Mert aki havi 160 ezer forintnyi SZJA-t csenget, az inkább elmegy a magánkórházba, a gyerkőcöket inkább íratja a valódi kéttannyelvű magániskolába, az úthibákat közös pénzből javíttatják, villamosokat pedig legfeljebb a Híradóban fog látni, hiszen inkább jár taxival szórakozni. Hiszen nincs szüksége az Állam által biztosított szolgáltatások nagy részére.

Mi történik? Itt van a folyton irigyelt, általatok kirablásra, dézsmára, felakasztásra ítélt Gazdag Ember, akinek tízszer annyi milpengőt köszönhettek, mint bárki másnak - nem jár neki gázártámogatás, szociális segély, és még a közjavakból is sokkalta kisebb arányban fog részesülni.

Igazságos ez így? Természetesen nem.

Amikor, Te, mélyen tisztelt, "nem-túl-kapitalista-és-teljesítményorientált", ellenben a szegényebb rétegeket Ellenem hergelő, ám valójában nem túl rosszul kereső (demagógia ON) Politikus Embertársam valaha társbérletben laktál, akkor hogy osztottátok fel a költségeket egymás között? Egyenlő arányban, hogy a szegény "többet" fizessen, mint az, akinek gazdagok a szülei? Esetleg a nagyobb életteret (direkt volt) igénybe vevő annyival többet, arányosan? Vagy akinek több volt az ösztöndíja, az állta a rosszabb tanulók boroskóláit, vodka-tengeralattjáróit is inkább, hiszen úgyis együtt sírunk, együtt nevetünk? Epedve várom válaszod, kedves Padlássöprő Uraság.

Egyszóval: ha Te úgy érzed, hogy már igazságtalanul, aránytalanul túl sok a pénzed, és abból is az eddig kettő helyett négyszer mennél évente Kubára nyaralni, és ez így tarthatatlan - akkor segíts azokon, akik szerinted rászorulnak és megérdemlik. Van Neked elég, adj abból, oszd szét, mint valami Assisi Szent Ferenc. Akár faterodé is lehet. De kérlek, ne az én pénzemet, ne az én béremet ígérgesd másoknak, mert csúnyán megharagszom. Megharagszom én, Kurtz Ezredes, Nyelvész Józsi - és Miniszterelnök Úr jóindulatával se érdemes visszaélni.

Megtisztelő figyelmedet ezúton is hálásan köszönöm.

Dr. Modor Tibor

2012. december 2.