András küldte a mait - először meg másodszorra se nagyon találtam viccesnek, de aztán mintha ráéreztem volna. Most, így kb. tizedszerre már kifejezetten tetszik :-))

A velünk élő néger

Hadd jegyezzem meg előre, nekem alapjában véve semmi bajom a feketékkel, az azért nem egészen így megy, hogy a bőrszínük alapján ítélném meg az embereket, félreértés ne essék.

Egyik ismerősőm pasija néger, 8 éve költözött át Nigériából, itt végezte a Közgázt, Amerikában is tanult fél évet ösztöndíjjal. Komoly állása van, egy reklámügynökségnél dolgozik. Hát ha ránézel, elsőre megijedsz. Bazinagy kétméteres állat, a feje is elég marcona, de a zord külső érző szívet takar. Imádja a kisgyerekeket. Azt minden gyerkőc egyenesen imádja, amikor babakocsistól a feje fölé emeli őket, és jetfighterest játszanak. Amúgy desszantos volt, karatézik, de nem bánt senkit. A kocsijába mondjuk nem szívesen ülök bele, amilyen vadul vezet, az nekünk szokatlan itt a Tápióságban, de ő tudja, a csaja mindenesetre imád vele száguldozni. Akkor meg kézcsókom, nem ez a lényeg? Vagy mi a lényeg? Te Fruzsi, mit kuncorogsz te ott a sarokban? ÁÁÁ, azt nem tudom, bocsi, szaunába azért nem járok vele. Igen, persze, egy kigyúrt állat, de olyan szálkás. Benne van az az őserő.

Imádja a zenét, a ritmus egyszerűen a vérében van. A műszerfalon is állandóan veri a tamtamot. Na a kajára, arra finnyás, brokkoli, articsóka, pulyka, tudod, mint az amcsi filmekben. A piát azt meg abszolút nem bírja, hát azt a látványt nem feledem el, ahogy egy fél tál pacaltól meg 3 kisüstitől kifeküdt. Ott ölelgette a vécét az a nagy debella állat! Na humorérzéke az nincs, főleg ha a bőrszínével zrikálják, akkor képes otthagyni mindenkit, és hazamenni, olyan is volt már, hogy elsírta magát, amikor a szomszéd Józsi kicsit felöntött a garatra, és nyomta a szövegét.

Hát vicces egy figura, na.

 

 

A velünk élő cigány

Hadd jegyezzem meg, én alapjában véve nem utálom a cigányokat. Vannak köztük rendes emberek is.

Például a lányom osztálytársa, és az egész család. Muzsikusdinasztia, több generációra visszamenőleg. A fiatalok már nem ezt csinálják, rendes, normális állásuk van, a férj gipszkartonozik, az asszony önkormányzatnál dolgozik. De az náluk alap, hogy valamilyen hangszeren mindenki tud játszani. És nem is akárhogy. Hatéves korában beíratják a zeneiskolába a gyereket. Az az első. A Szandra, a lányom osztálytársa – amellett, hogy kitűnő tanuló, orvos akar lenni, valami csodálatosan hegedül. Pedig még csak 10 éves, de ellágyul az ember szíve, ahogy látja azt a csöpp kis barna lányt hangszerrel a kezében. Szülei azt akarják, hogy ő már többre vigye.

A legjobb ruhákban járatják a gyereket. És a szülők is rendesen kiöltöznek, szülői értekezleten apuka öltöny, anyuka kosztüm. Egy kortyot nem isznak. Egyszer beszéltem a Sanyival, azt mondta, hogy ő elég rossz példát látott a környezetében, ő nem akarja ezt az utat követni. A házuk tiszta, te, nem hiszed el, a mákos tésztát is meg lehet enni a padlóról. Sokszor ők szégyellik magukat, hogy cigányok, látva bizonyos fajtársaik mentalitását, és nem is rejtik véka alá a véleményüket. De kerülik a balhét, ők már ki akarnak maradni ebből, a Sanyinak állítólag fiatal korában voltak azért viselt dolgai, de kinőtte, és ebben sokat segített neki Iza, a felesége, ő egy igazi talpraesett asszony. Na a nyelve az kicsit fel van vágva, de imádnivaló. Már elmúlt harminc, de még mindig darázsdereka van, a miniszoknyát rá öntötték, te, ha lagzi van, és elkezdi ropni a táncot a mulatósra, úgy kell meglegyinteni a suhancokat, hogy héló, rossz helyen kopogtatsz. Na enni, azt imádnak, és a főztjük, te... És nem ám csak az asszony főz, a vasárnapi ebéd szigorúan az apuka feladata. Nyáron kint ebédel az egész család, pereputty az udvaron, bogrács, pörkölt, muzsika, ilyenkor néha eljön Sanyi édesapja a tangóharmonikával, és olyanor aztán megy a vircsaft hajnalig.

De hát ennyi azért belefér, nem? Végül is nem vagyunk egyformák.

 

A velünk élő zsidó

Hadd jegyezzem meg, nekem önmagában azzal, hogy valaki zsidó, semmi bajom.

Én például személyesen ismerek párat. Figyelj, egyik sem Rolls Royce-szal jár. Mindegyiknek a családja tehetős, de semmi különös. Csak amit évszázadok alatt felhalmoztak. Villa a Gellérthegyen, persze, meg balatoni nyaraló, satöbbi. De egyáltalán nem felvágósak. Az egyik pl. Škoda Fabiával jár. Azt mondja, így célszerű a mai viszonyok között. Hihetetlenül racionálisak. Szerintem ez mentette meg őket, ez a hihetetlen ésszerűség, ezek nem lacafacáznak. Egyszerűen tudnak élni. Mindig egy lépéssel előttünk vannak. Családi legenda, hogy az öreg Gansperger Manó már '18-ban megmonda, a jövő a villamosság. Évekig nyomorgott, volt egy kis szatócsboltja a Dohány utcában, de mellette egész éjjel berhelte azokat a tekercseket. 15 év múlva ő volt az Újházi Szilárd. Igen, az, a Ganz-Mávag alapítója, csak közben nevet változtatott.

Na, ha pénzről van szó, akkor kemények. Az egyiknek- hagy jegyezzem meg, a legcsóróbbnak – most pár éjjel-nappalija van Újlipótvárosban, de ott ha egyszer késel öt percet, repülsz. Az idő pénz. Na kocsmába ne menj velük. Ha nyolcan vannak, mindegyik külön fizet. Borravaló, hát az ritkán. Hát igen, ez elég tré, de fene tudja, végül is ki találta ki ezt az egész borravalózást? Az egyiknek a gyereke még csak hatéves, de már úgy bizniszel az üvegolyókkal, mint a Rotschild, minden nap 1-2 golyóval több van neki. Hogy mi? Hogy nekik kevesebb? Menj már a f...omba Feri, nem a golyóikat metélik le, te állat.

Figyelj, itt nem arról van szó, hogy ők meg akarnak lopni. Ja, ha hagyod magad.... Nem, csak arról, nekik más az értékrendjük. Náluk első a pénz. De legalább őszinték. Nézd meg a vallásukat, az is egyről szól, a túlélés. A többi csak mese. Persze, hogy betiltották a disznóhúst, mert abban a melegben megromlik. És mindig összetartanak, bárhol is élnek a világban. Nekünk, magyaroknak is ezt kéne eltanulnunk.

Szóval ugyan már, ma, a XXI. században ezt a kérdést úgy kezelni, hogy egyből irtsák ki mindegyiket, az azért kicsit erős.