Eleve úgy voltam ezzel, hogy aki állást keres, az szépen menjen el egy-két fejvadász céghez - túl nagy titánnak nem kell lenni: ha tudsz legalább angolul (magyar nem is kell, Magyarországon minek), mellette még el is végeztél valami értelmesebb iskolát, te fogsz válogatni az ajánlatok között. Ez, hogy itthon nincs munka, ez színtiszta hazugság: hacsak nincsenek olyan elvárásaid, hogy zürichi Google-szintű munkakörülményeket és fizetéseket szeretnél - itthon, végzettség, tudás, szorgalom és alázat nélkül.

De hát van most már úgyis ez az "ajánld-be-a-barátodat"-mozgalom kb. minden nemzetközi cégnél - ugye ezzel több eséllyel szerez a Bitumex leinformálható, megbízhatóbb arcokat, ráadásul az Adecco se húzza le őket annyira sok pénzzel - elég lesz majd a beajánló munkavállalónak csúsztatni egy keveset, ha még x időn belül beválnak és maradnak mind a ketten. Tehát elvileg mindenki jól járhatna: semmi nepotizmus, protekció meg kivételezés - a cég szerez egy megbízható embert, a beajánló kap egy kis zsebpénzt, az ajánlottnak meg lesz egy jó munkahelye.

A probléma persze az nem itt van, hanem ott, hogy a mai fiatalok (meg az idősebbek) többsége lusta, dolgozni nem hajlandó, áldozatvállalásra és a változásokat elviselni képtelen, link, kifogásokat kereső, követelődző, szar alak. Ez azt jelenti konkrétan, hogy a heti öt napi reggeli kelés és a pontos beérés 9-ig egy, számára már eleve teljesíthetetlen követelményrendszer.

Nézd, én már sok ember CV-jét leadtam, és az elején nem is bántam meg. Közeli, megbízható, jó ismerősöket vittem, akikkel aztán szépen feleztem a fejpénzen, ahogy azt szerintem illik. Na ezután kezdődtek a problémák. Beindult ugyanis a multikeringő, és szépen betalált minden ismerős ismerőse, meg annak a keresztlánya, kiskutyája. Én segítek, hogyne segítenék - jó ember kell. És nagyon muszáj oda az angol? Igen, nagyon muszáj. Végülis járt egy intenzív tanfolyamra, nem lehetne, hogy azt mondjuk, hogy tud? Sajnos nem. Hú, de rohadék vagy te, nem ő kéri: ÉN kérem, NEKEM legalább segíthetnél ennyivel.

Szóval ajánlok megint egy-két embert, de már kicsit kétkedve. Figyelj, a pénz az bruttó ennyi ezért az állásért, beszálló, junior pozíció, biztos érdekel így is? Persze, minden érdekel. És az se zavar, hogy a postát kell intézned meg fénymásolni pár hónapig? Dehogy zavar, bármit elvállalok, fél éve nincs melóm. És attól se félsz, ha mondjuk fel kell hívnod a vevőt Dortmundban? Dehogy zavar, a telefonálás szerintem alap, meg középfokúm van.

Oks, beajánlom. Megkérdezik: ismered te ezt az arcot? Hát, közvetlenül nem, de állítólag rendes gyerek. Na jól van, meghallgatjuk. Aztán lehet, hogy nem hívják fel vagy be, ő meg megint jön, kopogtat. Te, nem kerestek még mindig, pedig már egy hete várok. Nem tudnád megsürgetni a HR-t egy kicsit? Kajagondjaim vannak, hónap végén véletlenszám-generátorrral döntöm el, hogy melyik számlát nem fizetem be, cigin, bulin és pián kívül alig költök már valamire. Hát izé, dehogynem. Bár ha nem kerestek, akkor az lehet, hogy az azért van, mert most pont nem egy ilyen profilú embert akarnak idehozni, de mindegy. Megkeresed a HR-est nem hivatalosan. Felhívják, behívják. Jelölt meg se jelenik, késik, eltéved, megjelenik, elbeszélgetnek, hülye, okos, automatikusan tegez, a földet nézi, idióta módra, kolibriszárnyként verdes a szempilláival, akármi. Kimegy az ajánlat - pontosan azokkal a paraméterekkel, ahogy te felvázoltad neki. 

Visszautasítja. Kevés a pénz, túl majom munka, telefonálni kell meg aktákat rendezni heti egyszer, van egy jobb ajánlatom, ott lesz lakás-kocsi-laptop-telefon-utazgatás, kétszer ennyi pénz, költségtérítés, plusz főnökmasszázs. Jaj, de jó neked - azt hittem, fél éve nem találtál semmit, most meg hirtelen kettőt is? Egy művész vagy, anyukám.

Vagy mégis elfogadja, és ezentúl ennek az embernek a neve - bármit is tesz a cégnél - a tiéddel forr össze egy életre. Ez egy kibaszott nagy felelősség, és ezt a felelősséget nem lehet pár tízezer forinttal megfizetni. Bárcsak ne fogadta volna el. Ne, ne legyen hálás neked, mert te egy rohadék, nyerészkedő geci vagy, aki abból húz hasznot, hogy juniorokat hoz a céghez, és felveszi utánuk a pénzt. Egy emberkereskedő, rabszolgatartó féreg vagy. És alig adsz belőle valamit, csak a felét, azt is nettóban. És különben is, igazából semmi szükségem nem volt erre az ajánlásra, én magamtól is vagyok olyan ügyes, hogy megkaptam volna az állást, és most úgy csinál, mintha kizárólag neki lenne köszönhető, hogy bekerülhettem ide.

Hallod, Tibi! Ez az Armand a te haverod? Hát elég gáz, amit leművel mostanában... tudom, hogy nem tudhattad, meg hát a mi felelősségünk végül is, hogy kit veszünk fel, nem azért mondom.