Styxx barátunk visszatér - a posztot szigorúan belső használatra ajánlom, de arra bármikor.

MODOROS CROSSOVER

Kérges, Hűtlen Férj, Szárazbarát és Múzsája utazik a vonaton

- sok-sok intertextualitással, Esterházy watch & learn!:-) -

Cserzett bőrű, galambszürke hajszínű, vékony, szívós, kétnapos borostás, középkorú Kérges férfi ül a kupé egyik ablak melletti ülésén és Népsportot Nemzeti Sportot olvas, amikor belép a Hűtlen Férj. Ernyei Béla szabású, magát kortalannak érző, gyaníthatóan festett fekete hajú, negyvenes, de akár ötvenes pasi.

- Szabad? – kérdi és a választ meg sem várva, hanyag eleganciát mímelve feldobja a Samsonite "cabin size"-bőröndjét a kupé fém csomagtartójára. Másik kezében mobilja, vagyis pardon, egy Blackberry, éppen hívást bonyolít. Toalettje homokszínű Hugo Boss zakó–pasztellzöld Pierre Cardin ing-farmer-Guccicipő-kombóból áll.

- Ő mindent megtesz, én nagyon szeretem őt, de mióta gyerekek vannak, már hulla estére.

- Hidd el, mi egy külön koordinátarendszer vagyunk.

- El se hiszem, pár órán belül már újra kényeztethetjük egymást.

- Forró csók Kedves, hmm, oda is.

 

Kinyitja a laptopját, szitkozódik, hogy nincs wifi, majd két magazint vesz ki a laptop táskájából. Egy Portfóliót és egy CKM-et. A CKM-et kezdi lapozgatni, majd pár perc múlva csörög a mobilja. 

- Ne tudd meg, Laca. A céges kocsiba beépítették ezt a vállalati flottakövető GPS-t. Így most MÁV-val megyek tejfeles lángosozni, baszod. Egy numeráért még se kockáztathatom az állásom, meg ott van az a hülye picsa Aranka a kontrollingról, aki tuti leadná a drótot Asszonypajtásnak a görbe túrákról. Még jó, hogy a tréning time sheetre nincs rálátása.

- Kössz, neked is Öreg. Ha bárki kérdezi, szobatársak voltunk a tréningen.

- Muhaha, persze, hogy beszámolok.

- Marha, dehogy kamerázok, az a hülye Ricsi is így bukott le.

Pár perc további CKM-böngészés után bosszúsan veszi fel az ismét csörgő mobilját Blackberryét.

- Tudod Drágám, hogy legszívesebben Neked segédkeznék a nagytakarításban, meg a srácokat vinném edzésre. Ráadásul bevezették ezt a takarékossági policyt, hogy vonattal menjünk a Dale Carnegie-tréningre.

- Én is szeretlek, bocs, most kezdődik az eligazítás. Puszi a srácoknak is.

 

Szűk, divatos farmerben, bal vállán trendin lehúzott fekete pólóban betippen a kupéba Szárazbarát Múzsája, egy alacsony, százötven centis, de energikus huszonéves csaj. Közben telefonál.

- Oké, de a Patrick tényleg nagyon ügyes volt. Még a tésztát is ő maga csinálta - soha nem vettünk a boltban semmiféle pennét vagy spagettit. Fogta a lisztet, tojást, ott helyben összegyúrta, aztán szépen kiszaggatta meg kiszárította. Semmi durum-vacak. Senki nem tudott olyan jó tésztát csinálni, mint ő. Látom, te ilyen bolti tejszínnel dolgoztál. Kvázi ételgyár. A Patrick a tejterméket meg közvetlenül a piacról, őstermelőtől szerezte. Ismerték jól, mindig félrerakták neki a legjobb árut.

- Nem, egy egészet. Minden este. Tiszta izom volt az exbarátom, ilyen szíjas alkat. Próbált egy időben gyúrni is, de nem lett belőle sohasem olyan felfújt valami. Az nem is tetszett volna. Ami pölö rajtad van, az már nekem túl sok lenne. Az már nem természetes. Így volt jó, ahogy volt. Az ágyban is eszméletlen volt! Minden este legalább tízszer csináltuk, és hatalmas volt neki... amikor először megláttam, nagyon megijedtem. Nem is tudtam, hogy hogy fog ez belémférni, de azért megoldottuk, hihhi. És hat év alatt egyszer se fordult elő, hogy ne juttatott volna el a csúcsra! Soha!

- Hülye. Szóval tök jó, hogy leugrasz velem erre a wellnesshétvégére. Így szigorúan haveri alapon persze. Ja, ügyesen megvetted a neten a vonatjegyet. Akkor, ha jön a kaller, csak a megrendelési számot kell bediktáljam, amit áttoltál SMS-ben?

- Oksi, csörögj meg megint, ha felszállsz, tudod, kár is mondanod, úgyse tudom megjegyezni az állomásotok.

 

 Hűtlen Férj kopottas Alan Delon-mosollyal próbál a kiscsajnál bevágódni. Lovagiaskodva, lazán fél kézzel próbálja a lány poggyászát fellökni a csomagtartóra, majd néhány, kínos másodpercnyi mosolyszünet következik. A csomag ugyanis jóval nehezebb, mint azt a korengedményes bonviván gondolta, nem tudja feltolni. Kérges felnéz az újságjából. Lejött neki a szitu, feláll a székéről, és határozott mozdulattal feltolja a csomagot a tartóba. A Múzsa megköszöni, Kérges alig észrevehetően biccent, Hűtlen Férj pedig verbális jópofizással kompenzálja az elbaltázott első benyomást. Múzsa veszi a lapot. Mint kacsa a nokedlit, hangosan vihorászva- „Waoou”- zva nyeli a lejárt szavatosságú bókokat. Közben párszor csörög Múzsa mobilja. 

-Nem, csak Bazsival megyek wellnesezni. Tudod, milyen szerencsétlen kis hülye. Addig kunyerált, hogy megsajnáltam és ráálltam. Waoou, ha lesz valami egy cute strangerrel, course, hogy beszámolok.

 

 A beszélgetések kb. ebben a stílusban zajlanak és darabonként 5-20 percig tartanak. Az egy-egy teló beszélgetés közötti üresjáratban Hűtlen Férj nyomja a macsószöveget Szárazbarát Múzsájának. Időközben Kérges is fogad egy hívást.

- Tizennyolc húszkor.

- Rendben.

 

 Ennyi az egész beszélgetés. Kérges felhasználói szokásaira alapítva a mobilszolgáltatók a hangszolgáltatási ágazatból nem nagyon számíthatnak bevételnövekedésre.

Megérkeznek Szárazbarát megállójához, megcsörren Múzsa mobilja. Az egyeztetésnek megfelelően Szárazbarát hívja. Külön, polifonikus csengőhang van a nevéhez hozzárendelve. Becktől a Loser.

Pusziváltás Múzsa és Szárazbarát között, pár perc múlva az erőviszonyokat korábban sunyin felmérő Hűtlen Férj ugyanolyan gátlástalanul flörtöl Múzsával, mint Szárazbarát megérkezése előtt.

A kupéba benyit három fiatal srác. Gusztustalanul stírölik Múzsát, közben vigyorognak, viccesnek szánt, rásunázó magtartást tanúsítanak. Egyikük kihangosított mobiljáról dübörög a „Jön a Joci az 5-ös BMW-vel, de én megelőzöm az SL Mercivel és veretünk Budapest felé!” mulatós zene. Hűtlen Férj hirtelen elmélyül a Portfólióban. Se nem lát, se nem hall, észre sem veszi a balhéra készülő brigádot. Szárazbarát feláll:

-Bocs, fiúk, itt nincs hely, tele a kupé…

-Csicska, ül!

 

– fojtja belé a szót az új felszállók egyike, miközben egyik társa pillangókést, a másik viperát kap elő. Szárazbarát meghunyászkodva ül vissza.

Kérges felkel a helyéről. Farkasszemet néz az újfiúkkal és rezzenéstelen arccal, két kezével lassan az oldalsó zsebei felé nyúl. A fiúkban mindez atavisztikus emléket ébreszt. Mintha Clint Eastwood vagy Charles Bronson nyúlna a pisztolytáskáihoz valamelyik westernben, amit még az anyjuk pocakjából néztek VHS-en a putriban. 

-Jóvan, jóvan öreg, már itt se vagyunk. Renátou, húzzunk a gecibe, a következő vagonba!

 

A fiúk elhúznak, mint a vadludak. Kérges higgadt, lassú, akkurátus mozdulattal kiveszi egyik zsebéből a cigisdobozát, a másikból pedig a gyújtóját és Szárazbarát meg Múzsája köszönetét menetközben egy alig észrevehető biccentéssel viszonozva kimegy a folyosói ablakba rágyújtani.

Két biztos dolog van az életben: a halál és a Nekrológ blog. Ahogy a Halál, úgy a Nekrológ is eljön mindenkiért egyszer - ma értem. Beteg állat Hepciás :))