Legtöbbször mindenféle tudományos háttérmunkát mellőzve, a saját környezetemben szerzett tapasztalataimból merítek és ítélek - sokak szerint bizonyára elhamarkodottan. Folytatom ezt a kedves szokásomat ma is.

A marihuána mintha mostanában kevésbé lenne elterjedt, mint 5-10 éve (vagy csak öregszünk), de kitartó fogyasztói továbbra sem tágítanak. Ahogy nosferato cigis posztjában is megbizonyosodhattunk róla, minden más szenvedélybetegséghez hasonlóan itt is a legritkább esetben ismeri be a fogyasztó, hogy rá van szokva. A tényleges mennyiségnél lényegesen kevesebbet vall csak be - az elszívott grammok helyett pl. a vásároltat emlegeti, vagy egyenesen hazudik. 

-Te, most néha a csácsókkal cseterünk egyet-kettőt, békéssyesen elpippantjuk, nincs itt semmi paradicsumut gázoá, jól érezzük magunkat vala. Bármikor le tudnék állni vele, ha akarnék - de nem akarok, nem akarok állni, ha futnak a percek. Most heti 1-2 gé szerintem bőven belefér-elemér.

A következő lépcső a szer minden körülmény közötti védelme, főleg az alkohollal szemben, természetesen az alkoholt hozva ki erkölcsi vesztesként, minden baj eredőjeként. Persze előtte az erre specializált honlapokat, fórumokat figyelmesen végiglátogatjuk, és csak azt hisszük el, amit el akarunk hinni - ezáltal is igazolva saját magunkat. A lényeg: tanuljunk be minden ismert, a THC káros hatásait feltáró kutatási eredményre egy cáfolatot. Továbbá kötelező sikeres embereket felhozni ellenpéldaként. 

-Hülyeséget beszélsz, ombre. Szerinted hány millió ember hal meg évente az alkohol miatt? Hány család megy tönkre, hány ember él félelemben egy alkoholista családapa agressziója miatt? Ezzel szemben a könnyűdrogok bizonyítottan nyugató hatással vannak az emberre, kifejezetten lazának, békésnek érzi magát tőle az ember fia-lánya-borja. Rövid távú memória, igenző-nemzőképesség károsodna? Bullshit. Rengeteg kutatással, kútásással sikerült bebizonyítani már ennek az ellenkezőjét. Túladagolás, halálos mennyiség pedig egyszerűen nem is létezik. Számtalan értelmiségi, felsővezető, orvos, mérnök, jogász csókát ismerek, akik szintén rendszeresen szívnak, és hibátlanul ellátják a feladatukat, sikeresek a szakmájukban, társadalmi problémák niente.

Következő lépcső: a marihuána nemcsak, hogy alig ártalmas, egyenesen jót tesz.

-Számtalan jótékony hatása van a Zöldnek: étvágygerjesztő, nyugató, fájdalomcsillapító, nem véletlenül alkalmazzák haláli betegeknél is. Emellett szélesíti az ember látókörét, olyan dolgokra ébredsz rá, amire korábban soha.

Nem maradhat ki a könnyűdrogok védelme sem: szóval túladagolni nem lehet, függeni se lehet tőle, és hogy a keménydrogok előszobája lenne, szintén balgaság. A 90-es évek mindenki Apukája, Csiszár Jenő intelmei ugranak be elsőre:

-Óvszer a zsebben, és csak semmi SZLSZ (szintetikus lószar), rendicsek?

 

Vagyis: a "természet ajándéka" anyagból előállított hasis vagy marihuána teljesen rendben van.

Még egy fontos szempont: nem nevezzük nevén a gyereket - (marihuána, hasis) ezernyi fedőnevet aggatunk rá, kicsit azt a hatást keltve, mintha nem is azt fogyasztanánk: zöld, zöldség, vegeta, vicces cinnya, humoros cigi, okosság, móka-kacagás, csoki, trombita, tuba, dzsoja, dzsó, johanna, marcsa.

Egy külsős milyen tüneteket, viselkedésbeli elváltozásokat vehet észre függőgyanússá vált ismerősein, családtagjain?

Megbízhatatlanság, linkeskedés: aki előtte mindig állta a szavát, pontosan érkezett, elkezd először késni vagy lemondani a programokat, sőt, inkább nem is szól és el se jön, telefonját kikapcsolja, nem veszi fel, eltűnik, máshova megy. Teljesen jelentéktelen témákban is az egyre gyakoribb hazudozás, félrebeszélés, ködösítés jellemzi.

Viccesnek hitt beszédstílus: a vélt kreativitás megnövekedése kihat a fogyasztó mindennapi beszédére is: mindenből idétlen szóvicceket kreál, mondatait, mondanivalóját az érthetetlenségig kiforgatva - erre próbáltam az eddigiekben is példákat gyártani.

-Hallásra nem, viszont látásra!

-Na akkor van búcsúd eladó? Búcsút vennék.

 

Hasonló stílusban pl. Pandacsöki Boborjánék vagy a Rapülők sziporkáit tudom  még ajánlani - bármi is szülte ezeket a poénokat.

Kattogás: vagyis rákattanás bármilyen érzésre: álmokra, zenékre, filmekre - együttélés-lélegzés ezekkel, minden újraértelmezése, zenére relaxációs utazás. Aki megzavarja a kattogót/utazót élményében, halálos ellenséggé válhat. Ugyanez a lelki függőség másfelől rettegést, félelmet is szülhet - ilyenkor mókás szórakozás lehet beparáztatni az enyhén besztondult állapotban levőt.

Belsős (insider) nyelvezet, viccek: a közösen elszívott marihuánánál kialakult közösségi élmény, fuldokolva röhögés jelentéktelennek tűnő részleteken, a (kizárt) külső szemlélők teljes értetlenségével kísérve.

Szakemberkedés: a fent már kitárgyalt, betanult "pro" érvek mellett a már ismerős szakemberi allűröket is fel kell venni a laikusokkal szemben:

-Na és már behalkáztál a zöldségedtől, haverkám?

-Ne égesd már magad ilyen faszságokkal, Zsozsó, ha nem értesz hozzá. Kevered a szezont a faszommal. És inkább halász előd (halászd elő) azt a kis  vegetás zaccsert onnan a kesztyűtartóból. Dánkezer.

És persze a történet vége mi más is lehetne, mint hepiend - utólag (ill. tisztább időszakban) azért kritikusabb a Kenderbarát is:

-Lejöttem a cuccról, baszod, tiszta vagyok már két hete. Végre érzek ízeket, tiszta hepi vagyok meg szánsájn. Nem is hiányzik, de tényleg.

 

Dehogynem.