Szlíper gyöngyszeme következik, hosszú és nagyon jó.
Szépjónapot Tibikém!
A modoros autós íráson felbuzdulva engedtessék meg nekem, hogy a modoros autóvásárlókat egy csokorba szedjem. Jómagam 4 évig dolgoztam autókereskedelemben, így az alant felsorolt vásárlótípusokat jól ismerem. Nem kevés kellemes/kellemetlen órákat szereztünk egymásnak.
„Az autóvásárlásnak ünnepnek, élménynek kell lennie a vevő számára!” verték belém a tréningeken és a mítingeken. Nos igyekeztem úgy állni a dologhoz, hogy tényleg azzá váljon.
Kezdjük az élet minden területén jelen lévő Öblösékkel!
Jellemzően valamilyen régi szocialista járművel, ami lehetőleg tetőcsomagtartós (Lada, Skoda120, Wartburg, Samara), esetleg a ’90-es évek elején kintről behozott, szebb napokat is megélt autóval rendelkezik. Ha az utóbbi a családi járgány, akkor általában vonóhorgos, hogy a telekre le tudja húzni az utánfutót. Majdnem biztos, hogy dízel, hiszen a kamionos Feritől szerzett mutyizott gázolajjal féláron furikázik. A gázolaj-átfejtés külön szertartás a garázsban. Minden szükséges eszközzel rendelkezik: nagy műanyagkannák, kétméteres tömlő golyóval a közepén.
Öblös unja már, hogy a családi szekérre állandóan 2havi fizetését kell költenie 2évente műszaki előtt. Irigykedve nézi vasárnaponként a szomszédot, ahogy az mossa az újrendszámos ezüst Astra G-t vagy a piros Ignist (Ignácot), hogy aztán a családdal elugorjanak a Tescoba vagy Zalakarosra.
Ő a falkavezér a családban, neki kell előállni minden új ötlettel és nagyobb beruházással a család előtt. A vasárnapi ebéd után a kanapén hátradőlve böfög egyet a Kőbányaitól. De most szokásától eltérően nem csak úgy röviden, hanem jó hosszan. A család jól tudja, hogy a hímoroszlán valami fontosat fog bejelenteni.
„Veszünk egy új autót. Megérdemeljük mi is”
Innét kezdve felgyorsulnak a történések. A feleségtől jönnek az ellenérvek, természetesen az öblös mindre tudja a megfelelő indokot és választ. Nincs mese, holnap úgyis délelőttös a család, elmennek a város szélén lévő kereskedésbe. Azért vasárnap délután még átpasztázza, kiporszívózza a régi kocsit, hogy minél többet kapjon érte beszámoláskor.
Reggel felveszi a vasalt ingét és a nadrágját, a közepesen vastag fuxot gondosan eligazítja mellkasán, arcszeszt paskol pirospozsgás arcára. Eddigre már a feleség Terike, és a két kölök is elkészül.Megállnak a városszéli autószalon előtt. Elhatározza, hogy határozott lesz és céltudatos.
„Nem hagyom, hogy a sok öltönyös értékesítő jól átb*sszon, mind a jutalékra hajt”
A szomszéd már jó előre elmagyarázta neki, hogy a csillagos eget is le kell alkudni, és hogy ajándékot is kérjen mindenképpen.
Ahogy belép a szalonba, az idegen közeg, a csillogás egy pillanatra blokkolja. Gyorsan leküzdi ezt az érzést. Muszáj a család előtt megőriznie a magabiztosságát és a tekintélyt. Egy perc múlva már úgy mászkál az autók között, mintha századszor járna itt. Szakértően nézegeti a kinyomtatott műszaki paramétereket és természetesen az ÁRAT. A család persze szorosan mögötte van. Nyitogatja-zárogatja a kocsiajtókat. Az értékesítő feláll az asztalától és megközelíti, ettől ő még szakértőbben nézegeti az autót. Közli az eladóval, hogy ő bizony komoly és potenciális vevő.
Leülnek a tárgyalóasztalhoz. Meg sem várja, hogy megkínálják kávéval, ő már kér is. Az értékesítővel egyből összetegeződik, még is csak könnyebben megy a vásárlás közvetlen hangnemben. A kávéját kihozó asszisztenscsajt leplezetlenül megbámulja és közli az eladóval, hogy „Jó kis pipi a kolléganőd”. Az asszony és a gyerekek még mindig az autónál vannak, beleülnek, próbálgatják az üléseket, nézegetik a csomagtartót.
Öblösünk felvázolja az igényeit:
„Egyhatos benzines kell mindenképpen”
„Ne legyen metálfényes, mert az kényesebb, legyen inkább piros”
„Nem kell bele villanyablak, mert elromlik én meg nem akarok belerohadni az 50fokos autóba!”
„Klíma legyen, de ne automata!”
Lázasan figyeli az értékesítőt, ahogy jegyzetel és készíti az árajánlatot, közben félhumorosan elenged még ilyeneket, hogy
„Ne nyomd ám rá nagyon a ceruzádat az árnál!”
„Sokleszaz”
„Mennyit engedsz a feléből?”
Elkészül az árajánlat, kinyomtatják. Az öblös leteszi a kávéját, és a széken hátrafordulva közli a családdal, hogy azonnal jöjjenek az asztalhoz, mert „Megvan az ára”
Terike leül öblös mellé. A kisebbik gyerek a szalonban elhelyezett játékautóra rápattanva örült szlalomozásba kezd a kiállított autók között.
„Zolika, ne száguldjál itt nekem, mert nyakon csaplak. Nem vagy Te Schumacher,! Nekimész még valami 5millás autónak!” – visszhangzik a szalon öblös hangjától.
A nagyobbik, kamasz fiú addig a sportosabb modellekbe és a kabriókba pattan, tekergeti a kormányt és eljátszik a „dolce vita” érzéssel.
Öblös elkéri nejétől az olvasószemüveget, amin még rajta van a tescós árcédula. Átfutja az árajánlatot, majd félhangos röfögős nevetésbe kezdve leteszi a papírt az asztalra.
„Ezt most komolyan gondoltad?”
„Én nem Mercédeszt akarok venni, mi az hogy 2,8 milla ez az gépsárkány?”
Közlik vele, hogy nyugodjon meg, ez az akció nélküli listaára a kocsinak.
„Na figyelj, nekem ne bűvészkedj itt a számokkal! Nem vagy Te Dévid Kopperfíld”
Egyre idegesebb lesz öblös. Mit fog mondani a szomszédnak, hogy nem alkudott a kocsiból és még egy nyamvadt téli gumi garnitúrát sem kapott hozzá ajándékba?
„Fussunk neki még egyszer!”
„Legyen ennyi az ár, de kérek még hozzá ajándékba téli gumit, gumiszőnyeget és JVC MP3-as lejátszót.”
Az értékesítő rutinosan fogadja a kérést, már szinte epekedve várta, hogy elhangozzon. Eddig minden a papírforma szerint megy, gondolja. A kinyomtatott árajánlatra kézzel még ráírja a plusz ajándékokat. Öblös kissé megkönnyebbülten felsóhajt magában, de éppen csak annyira, nehogy észrevegyék. .
„Szép a reklámtollad! Nekem adod? Neked még úgy is van itt egy csomó a bögrédben,”
Természetesen megkapja az újabb ajándékot, még ha csak egy toll is. Jobb kezével kivesz egy mentolos cukrot az előtte lévő tányérból. Jól haladunk, gondolja…de kéne még valami.
„Csapjunk hozzá még vonóhorgot, az nagyon kellene. Felfogja az ütést, ha hátulról belém csattannak!”
Kissé idegesen, de hozzáírják a kiegészítőt az ajánlatra
Innét ismét felgyorsulnak az események. Megegyeznek az árban és az átvétel időpontjában.
Aláírják a megrendelést. A személyes papírok másolásánál kiderül, hogy öblös keménykötésű, régi típusú személyi igazolványa 4 hónapja lejárt. A benne szereplő fotó hatalmas derültséget okoz az asszisztens csajok körében, mivel a kép erősen emlékeztet egy dél-amerikai kokainbáró és egy ’80-as évekbeli Bundesliga focista mutációjára.
A papírmunka után „barátként” válnak el az értékesítővel. Naponta telefonál az öblös, hogy mikor veheti át az autót.
Az átvétel napján aztán megjelenik az egész család. A bőr autóstáskából szépen címletezve leszámolja a pénzt a kasszánál. Az értékesítőt megajándékozza saját készítésű házi pálinkájával vagy 5literes kannában termelői bort csúsztat az asztal alá. Az új autóba átpakolja a régi autójából a virágszirmos pörgő illatosítót, a bólogató kutyát, a szőrmés kormányvédőt és a báránybőrt.
Az autóval természetesen ő jár ki a szalon ajtaján, kétszer le is fullasztja.
„Szoknom kell még a kuplungot”
Terike készít még néhány képet az új autóról az ajtóban.
Haza felé a gyerekekkel kiabál öblös, hogy ne rugdalják össze a küszöböt.
Következő modoros vásárlótípus a „Mindentudó katalógusbuzi”
Általában 30 és 50 év közötti férfi. Előfizetője legalább 3 autósmagazinnak. A TV-ben egyetlen autósműsort sem hagy ki. A neten megtalálható összes autósportál a kedvencei között szerepel. Rendszeresen fórumozik, kommentel.
Bő fél év összehasonlítgatás után leszűkül a választott autó két típusra. 2 hónapig tanulmányozza a gyári visszahívásokat. A műszaki paramétereket álmából felkelve is kívülről fújja. Természetesen a tesztvezetés nála a csúcspont. Hosszasan állítgatja az ülést, kormányt, tükröket, nyomkodja a gombokat. Kopogtatja a műszerfalat, mindenféle letisztult formáról beszél. Elindítja a motort. Kikapcsolja az autórádiót, szakértően hallgatja az utastérbe beszűrődő zajokat. Menet közben a kanyarokban a futóművet figyeli ide-oda rángatva a kormányt. A motor karakterisztikáját dicséri vagy szidja. Úgy beszél egy 3 milliós autóról, mintha egy 10milliós autót tesztelne. „A V6-os azért jobb, mert mélyről húz, mint a vízhordó lány”
3Km vezetés után úgy kezeli az autót, mintha mindig is azt használta volna. Egyre bátrabban veszi a kanyarokat, pörgeti a motort a piros tartományban. Az értékesítő 2 percenként felhívja a figyelmét a közlekedési szabályok betartására, ilyenkor visszavesz a tempóból.
Vezetés után kiszáll. Körbejárja a kocsit, simogatja az éleket. Szagolja a motorteret. Érdeklődik a szerviz intervallumokról, vásárlói visszajelzésekről. Természetesen nem dönt azonnal, hiszen a másik márkát is alaposan szemügyre kell vennie. Távozáskor elkér egy halom prospektust. 1 hét múlva visszatér. Közli, hogy megvette a másik márkát, mert ott kedvesebben bántak vele.
A harmadik típus a THM-mániás.
Nála nem is annyira az ár és a típus a döntő, hiszen az a fontos számára, hogy jó kondíciókkal kösse meg az üzletet. Legtöbbször 0%, esetleg 10% kezdőrészlet és 120 hónap futamidőre szeretne vásárolni. Minimum 4 bank ajánlatát összehasonlítja. Minden 3. mondatában szerepel a THM kifejezés, holott a pontos kiszámításával nincs tisztában. Táskájából előkerül a nagygombos, napelemes számológép. Azt számolgatja nagy igyekezettel, hogy a futamidő végén mennyivel többet fizet vissza a felvett hitel összegénél. Állandóan a Tesco ingyen hitelével példálózik. A számokat látva szitkozódó kijelentéseket tesz.
„Rablóbanda az összes bank.”
„Miattuk tart itt a gazdaság”
Részletesen el kell neki magyarázni a lízing és a hitel közötti különbséget. Az apró betűs részt órákig tanulmányozza. Próbálkozik hozott, külsős hitellel is, de rendszerint rájön, hogy azok kedvezőtlenebbek. A szükséges igazolásokat, iratokat egy nagy kartonmappában hozza, amire alkoholos filce otthon nagybetűvel rávéste: AUTÓHITEL PAPÍROK.
Ha úgy dönt, hogy belevág a vásárlásba, akkor végig izgulja a procedúrát. Telefonját állandóan kémleli, hogy mikor hívják a bankból adategyeztetésre. Munkahelyén jó előre tájékoztatja a bérügyet, hogy keresni fogják őket munkaviszony ellenőrzése miatt.
Félnaponta hívja a kereskedést, hogy „ Visszaszóltak-e már a bankból?” „Van-e elfogadó?”
Kedvező elbírálás után megkönnyebbül. Türelmesen várja az átadás napját. Azért biztos, ami biztos, naponta betelefonál a szalonba, hogy mikor viheti el az autóját.
5 hónap után rájön, hogy az árfolyam ingadozással nem számolt, de szó nélkül fizeti a csekkeket. Egészen 10 évig, amíg a vételár kétszeresét ki nem fizeti az addig 5Ft-ot nem érő autójára.
Ősanyáék autót vásárolnakFiatal házasok. 1-2 gyerekkel rendelkeznek, a 3-ikat épp most várják.
Anya és Apa a gyerkőcökkel együtt keresi fel a kereskedést. Apa kenguru erszényben a mellkasán cipeli a legkisebbet, a nagyobbik 3 év körüli gyermek, Anya kezét szorongatja. Amint belépnek a szalonba a kicsi már rohan a gyermeksarokba zsírkrétázni vagy a játékautóra huppan rá és heves lábtempókkal őrülten vágtázik a teremben.
Illedelmesek és jó modorúak. A legfőbb elvárásuk a választott autóval szemben „Biztonság, praktikusság és tágasság. Általában a kombikat és az egyterűeket részesítik előnyben. Kedvelik a világos metál színeket, mert „Már messziről látszanak az úton”.
Hozzák a 3 gyerekülést, belepróbálgatják az autóba. Apuka a műszaki paraméterek után érdeklődik. „Dízel kell, az nyomatékos és takarékos”
Rendszerint nem megfelelő számukra a készleten lévő típus, rengeteg légzsákot rendelnek bele. Szeretik a 7 személyes változatokat, amit lehet variálgatni. Az autóra úgy tekintenek, mint egy burokra, ami a magzatot védi. Nem vitatkoznak egymással, nagy az összhang. Apunak fontos, hogy a horgászbotjai is beférjenek, ezért tetőboxot is rendel. A kárpit színével kicsit vacillálnak. Anya meleg színt szeretne, mert az nyugtatja a piciket, Apa sötétet, mert azon kevésbé látszik meg, ha a kis Robika rábüfizi a sárga bébiételt.
Ha van rá lehetőség, egy hétvégére elkérik a tesztautót, hogy a mindennapokban is megtapasztalják minden apró részletét. Természetesen a tesztautónak világos színű a kárpitja, és a kis Robika annyira nyugodt lett ettől a színtől, hogy vissza is büfizi a fent említett bébiételt. Közösen megállapítják, hogy még is csak a fekete kárpit a célszerűbb.
Nagyjából egy hetet alszanak a vásárlásra, hiszen „Nem 2Ft-ról van szó”.
Az esetek nagy részében meg is vásárolják a kinézett négy keréken guruló anyaméhet.
A csaja előtt felvágó műmájerÉletkora 25 és 30 év közé tehető. Apja jól menő építőipari vállalkozásában „tevékenykedik”. 8-10 éves felsőkategóriás autóval jár (AudiA6, BMW, valamilyen cabrio).
Agyonszoláriumozott, közepesen kigyúrt, Retro koptatott farmert és Dolce Gabbana polót visel. Hátrazselézett hajában Oakley napszemüveget tűz.
A csaja 19 és 22 év körüli cicababa.
Azért tér be a kereskedésbe, hogy megerősítse életstílusát a csaja előtt. Természetesen vásárlási szándékkal nem rendelkezik, ezt jól leplezi az értékesítő és a barátnője előtt. Jellemzően a drága felsőkategóriás autók után érdeklődik. Elvárja, hogy körberajongják az alkalmazottak. Előszeretettel használja a „verda”, „cash” és a „sirály” szót.
Komoly tárgyalásokba kezd, ásványvizet és kávét kér. Kóstolgató megjegyzéseket tesz az értékesítő karórájára és öltözetére. Megkérdezi, hogy „Ki itt a góré?”. A szalonvezetőtől kikönyörög a hétvégére egy cabriót, amivel lehúz a csajával Siófokra. Hétfőn visszahozza üres tankkal. Fikázza az autót és közli, hogy majd még benéz valamikor. Természetesen újabb fél évig a szalon közelébe sem szagol. Majd kezdődik az egész előröl… Ezt kéthavonta eljátssza másik kereskedésben is.
Nyílt hétvége az autószalonbanEzt mindenki ismerheti a reklámokból. Ilyenkor szombat-vasárnap nyitva tartanak a kereskedések. Üdítővel, gyermekprogramokkal, kisebb ajándékokkal kedveskednek a betérőknek. És betérőből van bőven… :) A fent említett modoros típusok közül mindenki képviseli magát egyszerre. Ezen kívül 80% szimplán bámészkodó, nézegető, katalógust gyűjtő, tesztvezető. Egyes családok hétvégi programnak tartják, ahol a gyerekek jól kitombolhatják magukat a játszósarokban. Ezeket a családokat már szinte ismerősként üdvözli az értékesítő, hiszen az összes ilyen rendezvényen óramű pontossággal megjelennek. Az ingyen ropi és sósmogyoró 1 órán belül elfogy. A gyerekek sütis és lekváros kézzel csapkodják a kocsiajtókat, durrangatják a dekorációs lufikat. A leendő tesztvezetők türelmetlenül várják, hogy sorra kerüljenek. Az értékesítőknek rengeteg árajánlatot kell készíteniük, ami rosszabbik esetben már 5 perc múlva a szemetesben landol. Jobbik esetben a család gyerekei repülőt hajtogatnak belőle vagy filctollal telefirkálják.
Nyílt hétvégén szinte sosem történik üzletkötés, esetleg a komolyabb érdeklődök (1-2%), visszatérnek 1 hét múlva.
A fent említett típusokon kívül rengeteg egyedi eset van, hisz minden ember egy egyéniség! :)
Klasszikus, Szlíper, köszi még egyszer!
Az utolsó 100 komment: