Vissza a Gyökerekhez.

1. Az utolsó darab keksz: lélektani dolog, de az valahogy sehol, soha nem kell senkinek. Zabál végig gátlástalanul a közösből, de azért az egészet csak nem eszi meg. Maradjon másnak is! Nehogy neki kelljen elpakolni. Nehogy észrevegyék, hogy ő zabálta fel az egészet. Képesek órákig kerülgetni és inkább nem megenni a szemetjüket.

2. A tejföl-ketchup, stb. legalját otthagyó, a maradékot inkább a hűtőbe visszatevő: ld. előző pont
3. Az üres befőttesüvegeket otthagyó: megveszi, behozza, feleszi (mézet, levest otthonról, kicsiny falujából, bármit). De sajnos az üveget elmosni, visszavinni nehéz dolog, meg hát mire használná. Kidobni azért úgy mégiscsak fáj az embernek, jön az ötlet: hagyjuk ott! Biztos örül majd neki valamelyik kolléga! Ugyanez műanyag nápolyis vödrökkel, bonbonos díszdobozokkal, szatyrokkal, teletálas dobozkákkal. + érdekes adat: a céges konyha valószínűleg egy műanyagdoboz-átalakító reaktor, mert a sajátjaid örökre elvesznek, viszont a gazdátlanok csak gyűlnek és gyűlnek (vö. páratlan zoknik a mosógépből).
4. A gyűjtögető rágcsáló: polcok hátsó traktusában elrejtegeti a szikkadt kenyérkét, bögrécskét, szatyrot, telefontöltőt.
5. A széket maga után nem visszatoló
6. A széket visszatoló, de azt nem emelő (zajos paraszt)
7. Az asztalt maga után le nem törlő paraszt (morzsák, pohárkarika, foltok, pöttyök)
8. A te kajádat nézegető, elemezgető, róla debil kérdéseket feltevő (belekóstolás valószínűleg ennél is pofátlanabb, de olyan szerencsére nálunk nem jellemző)
9. A tele szájjal beszélő (kiirthatatlan, mocskos, alpári szokás)
10. Az evőeszközöket használni képtelen: kést bal, villát jobb kézbe; tésztát, rizsát kanállal (!); igazi suttyóknál beleszúrja a villát a tányérnyi rántotthúsba, majd mint a kutya, ráborul arccal, és LERÁGJA róla, tépi-marcangolja körbe-körbe. Undorító, okádék csótány.
11. A szalvétát nem használó bunkó: kombinálva a tele szájjal beszélővel, aki le se nyeli a mocskos moslékját, ráiszik valamit, és azzal segíti le a maradékot - zsíros szájához emeli a közös üvegpoharat, azon opálos foltot hagyva, az italba visszaeregetve a kis meglágyult morzsákat (kalózkák).
12. Az eszcájggal csörgő-zörgő, csikorgó
13. A tányért szájához emelő, abból a levest szürcsögve kiivó
14. Az evőeszközt minden falatnál a fogain végighúzó beteg állat (szúrnék alufóliás körzőhegyet az amalgámos tömésébe)
15. A folyton zabáló (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna - néha kávé + ropi + keksz)
16. A folyton büdöset zabáló (ebédszünet után is folyton rádszuszog, büfögve csuklik - a nehéz kajától megizzad, fújtat, leveti a szemüvegét, törülgeti a verejtékét)
17. A mosogatógépet sose használó: nézed, ahogy a szemölcsös, keléses ujjaival, gombás-fekete körmökkel áttörölgeti a közös poharakat a hideg víz alatt gyorsan, majd büszkén visszateszi a csurgatóra: ugyan, kérlek - mi a seregbe megtanultuk! Ne pazaroljuk a vizet!
18. Kávégép: ahogy a nyomtató is MINDEN sürgős alkalommal papír híján van, majd azt begyűri és amúgy is rossz fiókból húzná - ugyanígy a kávéautomatából mindig pont kifogyott a víz, a kávé és megtelt a zacctartály. Ha mindezt pótoltad és kitakarítottad, akkor általában rendszerhiba és zsírosodást jelez.
19. Az alkalomra sütit sütő/hozó: biztosra megy, és megünnepelteti magát (szülinap, utolsó nap). Valamiért úgy gondolja, hogy a világnak egy újabb kiló cukros-lisztes szarra van szüksége az amúgy is üres kalóriák után, és tukmálja rád az édes szarjait, mert sütni kell. Az eredmény amúgy mocskosul ragadós, papírkosárkába belenőtt muffin, ropogós kristálycukorral. Vajon akár egy pizzát miért nem süt senki, nem beszélve rendes ételekről (pl. pörkölt)? Elmondom: mert ügyetlen gyökér mind.
20. Bónusz: Aki az asztalánál és/vagy mítingen eszik: bár nincs a konyhában sajnos, mégis ide kívánkozik a féreg.

Jó étvágyat!