Istenem, ezt nem hiszem el, komolyan. "Újabb csúcskísérletre készül a magyar Himalája-expedíció". Miért nem lehetne ezeket csak úgy simán, itthon, még az indulás előtt kivégezni? Annyi stresszt, útiköltséget, energiát, felesleges komplikációt megspórolhatnánk. Esetleg elküldeni az M7-esre sövényt nyírni vagy a Rendőrpalota ablakait pucolni, akkor legalább hasznára válhatnának a társadalomnak. De így? Ezek képesek kétes hírű cégeket, alapítványokat sponzorként megnyerni, hogy aztán milliókat tapsoljanak el a hülye hobbijukra, amikor 1-2 megszállotton kívül SENKIT nem érdekel az egész, de most tényleg. Bizonyára nem pénzmosás, á nem! Szerinted ki adna ilyesmire akár egy fillért is? Összekalapozzák a pénzt, az életüket kockáztatják, hagyják a társukat odaveszni, ottfelejtik a lábukat, még egyet, aztán lebarnulva, fele csapattal mosolyogva jönnek haza, hogy igen, megcsinálták. És visszamegy Fekete Lovagként is, mert "neki ez az élete". Miért mászta meg a Mount Everestet? Mert ott volt, óriási..! Aztán ha baja esik, fizessen az állam meg az adófizetők.

Nagyon szépen kérlek Benneteket, kedves extrémsportoló embertársaim, hogy ha már a halállal szeretnétek játszani, akkor azt a nyilvánosság teljes mellőzésével végezzétek, hogy sivár kis életem hétköznapjaiban igazi hírértékű hírekről, igazi sporteseményekről olvasgathassak. Mi abban a sportteljesítmény, hogy odarepültök, majd az ötvenkilós, milliárdos felszereléseteket utánatok cipeli valami szerencsétlen serpa - majd takaríthatja a szemetet meg a hullákat, amiket a magatokfajta unatkozó euroatlanti a nagy hőstétemény közepette ottfelejt évről évre? Semmivel nem vagytok különbek, mint Torrente felügyelő, aki "a rét mindenkié" felkiáltással kimegy a város mellé pisztollyal lövöldözni!

És ha bajba kerültök, hát akkor ti kerültök bajba. Ahogy a doni kozákok legmélyebb basszusa fogalmazott: ha betöröd az orrod, hát a magadét töröd be. Ugráljatok, másszatok sziklát, búvárkodjatok, de nagyon szépen kérlek, ne az én és adófizető polgártársaim véres verejtékkel megkeresett forintjaiból hívjátok ki a mentőket a puszta meg a téli berek közepére, hogy megmentsen benneteket.

Egyik haveroméknak a Testvérhegyen van házuk, és már az agyukra megy a sok kertek fölött szálldosó, oda beeső paplanernyős. Ott óbégatnak, dobálóznak a fejük fölött egész álló nap, még télen is. Aztán lesz nagy sírás-rívás, ha rátekeredik a kis méregdrága játékszerük a csipkebokorra, vagy éppen eltörik a kis siklóernyős kis ügyes lábuk. Én azt mondanám: oké, most az egyszer kiküldtünk egy rohamkocsit, de aztán kapod a számlát, amit nem a tébé fog állni. Nem vagyunk mi gazdag ország, hogy mások idétlen hóbortját finanszírozzuk.

De persze ez kell. Motorozgatás, ralizgatás (másik kedvencem!), ernyőzés, bázisugrás, tandemugrás, búvárkodás, hídról ugrálás, repülés, vadvízi evezés, sziklamászás, óceáni kenuzás, szörfözés, vitorlázás 15 évesen. Ezek nem éreznek semmi felelősséget a családjuk, a szeretteik iránt - ha már a félelemérzet hiányzik belőlük?

Biztosítási csalók vagytok, ennyi. Inkább mennétek gyúrni, focizni, vízilabdázni, jégkorongozni, vagy bármi. Ezek sportok, a Nemzetnek is örömet szereztek vele. Amiket ti csináltok, az viszont a Jóisten türelmének próbára tétele. Majd aztán a végső elszámolásnál pironkodhattok...