Hát szhervusz kedves Tiborom,

összedobtam ezt-azt a kollégistákról. Ha úgy látod, hogy megéri a biteket, akár posztolhatod is.

Névhez ennyit írj: Béla, de csak azért, mert közhelyes.

Alles gute!

A kollégista 

Kollégistának lenni életérzés. Az magyar társadalom nagy része kipróbálta magát ebben az egyszerre csodálatos és szar szerepben, többnyire a felsőoktatásban - az igazán kemények már középiskolában is (inkább ne is említsük azokat az ötödikeseket, akiket Anya és Apa 11-12 évesen besuvaszt a nyolcosztályos gimnázium kóterébe, mert mindent összevetve egy kiadós kerékbetörést érdemelnének). A most középkorú generációban egyfajta nosztalgia él az intézménnyel kapcsolatban, a nyolcvanas években-kilencvenes évek elején mindenki kollégista volt. Azonban az azóta eltelt időben megnőttek a jövedelmi különbségek, így teret nyert az albérlet vagy a saját lakás azoknak, akik igazán tele vannak.

Kezdjük a probléma gyökerétől és vizsgáljuk meg, hogy miért lesz valaki kollégista. Manapság egyértelműen anyagi okokból. Persze vannak olyanok is, akik a buli meg "ott van az élet" felkiáltással vetik bele magukat a diákotthonok bűzös mocsarába. Ez azonban ritka. De most komolyan, ki az, akinek eltökélt célja, hogy egy 6x3-as sárga linóleumpadlós, állandóan retkes ellenben büdös, jó eséllyel a város legforgalmasabb kereszteződése felett elhelyezkedő egy szoba + mosdókagylós szuterénben éldegéljen éveken keresztül?

Ugyanis, kedves barátaim, a kollégiumok döntő többsége megfelel ezeknek a feltételeknek. Az épületek régi laktanyák, elhagyott munkásszállók, amiket az állam vagy a város nagylelkűen rávert az egyetemekre. Férőhelyben nincs hiány, 1000 főig meg sem állnak, ha koleszról van szó. Nézzünk pár alfajt: 

Az örök kollégista 

Nagyon érdekes altípus az örök kollégista, aki hozzávetőlegesen 7-12 közötti évet tölt az intézményben, legjobb barátai minden évben az éppen aktuális gólyák - a vele együtt érkezők már családdal, egyterűvel és min. két gyerekkel rendelkeznek, azonban ő erős bástyaként védelmezi a hallgatói érdekeket a rendkívül hasznos KollBizben, amelynek rosszabb esetben a titkára is, számára a kollégium a CSALÁD, melynek tagjai egy erős közösséget alkotnak. Az örök kollégista férfi elég közel áll egy veszteshez, azonban ezt a kollégium berkein belüli hierarchiában elfoglalt pozíciója gyakran elhomályosítja. Az átlagos és annál csúnyább elsős lányok között óriási a népszerűsége - ez még a gólyatáborból ered, ahol főszervező volt - ennek folyományaképp korlátlan hatalmat gyakorolt az Adambräuk elosztása és a zeneszámok lejátszása felett. Talán túl is becsültem ezzel az Adambräuval, legyen inkább csak Pannon Ászok, vagy valami hasonló szutyok.

Általában valamilyen tanárképzést végez, még a régi rendszer szerint is csak elsős, a közösségi munka miatt sajnos nem jut idő tanulmányaira. Kapcsolati tőkéje a kollégiumon belül kiváló, puszipajtás az igazgatóval, sok elsős kezdetben azt hiszi, hogy ő az igazgató. Pedig nem. Extrém esetben még az Összegyetemi Kollégiumok Intergalaktikus Tanácsában is szenátor, amely az átlag halandó számára homályos eredetű és célú szervezet, azonban jelentős imidzsnövekményt biztosít tagjainak. Mindig van valamilyen speciális tulajdonsága, ami miatt saját szobát kap, pl.: ő a konditerem kulcsának őrzője, a könyvtár felügyelője vagy a GÉPTEREM ura. Valljuk be, az örök kollégista azért nagy életművész, de harminc felett már kirepül ő is, és összeszedve egy nála hat-hét évvel fiatalabb jóhiszemű nőstényt - családot alapít.

A turista 

A turisták első látásra az élet császárai. Minden második nap kötelező a buli, szigorúan az intézményben kezdődik a trinkelgetés, a már korábban körülhatárolt Pannon Ászok- Adambräu tengelyen, megfejelve egy üveg jófajta Dankó Pistával vagy Bikatoryval. Ezt überelni már csak a 203-asban vásárolt akciós bűnrossz iszapszentmotorosi egresből készült házi pálinkával lehet, melyet a díler a lift ajtaján hirdet letéphető telefon- vagy szobaszámmal. A turista azért érdemli ki ezt a titulust, mert csak rövid ideig élvezi az intézményi meleget. A középiskola negyedik évében február 15. felé közeledve látja, hogy nem lesz elég pontja semmilyen értelmes helyre, ezért bejelöl egy mérnöki szakot, amelyre bekerülni gyerekjáték. Bekerül tehát emberünk tegyük fel mérnök-informatikus BSc-re, a család büszke rá, már mindenki előtt ott lebeg egy Microsoft fejlesztőmérnöki állás a berlini régiós központban. A turista azonban semmivel nem foglalkozik, ő kompromisszumok nélkül élvezi az első két szemesztert, ha az isire kerül a szó elmondja, hogy azért jelentkezett ide, mert CoD 2 Multiban megyei másodikak lettek a haverokkal. Ezután eljön az igazság pillanata, mert kiderül, hogy több ujja van, mint kreditje, ezért átkerül költségesre, amit azonban finanszírozni nem tudván átnyergel valami felsőfokú szakképzésre vagy elmegy a gyárba'.

A balfasz 

A balfasz tulajdonképpen a középiskolás balfasz, csak bekerült a felsőoktatásba. Középsuliban rajta csattantak a tréfák, utálta a tesiórát, a végén már az osztályt is. A koleszba bekerülve már a gólyatáborban összehaverkodott hasonszőrű társaival és örömmel tapasztalta, hogy a gimnáziumok és szakközépiskolák rideg mindennapjai után végre itt nem baszogatják. Csak leszarják, de ezzel ő teljesen rendben elpirítgat, a szobában minimum még egy sorstársával él együtt, jellemző tulajdonsága, hogy fürdeni felöltözve megy, tescós szatyorban szállítva a csak a legeldugottabb szatócsboltban fellelhető tusfürdőjét és samponját. Ezt megfejelni csak egy fürdőszivacs használatával tudja. Alkohollal való kapcsolatában fordulópont a kollégium, mert itt kúr be először. Testvére egy van, legtöbbször egy húg. A kaját - ahogy a Fibri pólókat is - Anya csomagolja, gyakoriak a befőttesüvegbe lecsó és társai-kombinációk. Egy nagy előnye van, remek lakótárs, ugyanis nem matarészeg mindennap, a lehetőségekhez mérten rendet tart maga körül, nem okádik az ágyadba, mivel nincs sok ismerőse, így az ágyadan sem ül egyfolytában három haver.

A szakkolis  

A szakkolis egy érdekes kategória, ő ugyanis szinte kizárólag a számára fenntartott versenyistállóban, a szakkollégiumban lelhető fel. A szakkolis magát a kollégisták Carslbergjének tartja, szériatartozéka a HVG és a zakó. Ha lány, akkor csúnya és szemüveges. Vagy dagadt. Büszke rá, hogy a Budimpesti Ökonómus Világegyetem Szamuely Tibor Szakkollégiumának lakója, annyi előnye van, hogy alkoholfogyasztási kultúrája kifinomultabb mint az egyszeri koleszos barbároké. Elmondása szerint éjjel-nappal tanul, hiszen a Szamuelyben nem szarral gurigáznak. Ha közgazdasági vonalon mozog, biztosak lehetünk benne, hogy fogott már kezet Oszkó Péterrel és min. két éve tőzsdézik, ha bölcsész arc, akkor Varró Dániellel 2007-ben együtt baszott be Kapolcson. Igazi modoros féjsz, a nagy teperéssel egyszer még sokra viszi.