Hazudnak a politikusok? Csupa ígérgetés a kampány, aztán utána kiderül, hogy nem erről volt szó? Több pénzt vártál, de nem kaptál lófaszt se? Hogy elkerüljük a csalódásokat, a megoldás csakis a politikai nyíltság lehet, legfőképpen a választási kampányban.

Hazánk mostanra egyértelmű gazdasági, társadalmi és morális válságba került. Az MMP szakértői kormányával megválasztása esetén a következőket vállalja: 

Rendbetesszük a gazdaságot - felelős gazdaságpolitikát!

Mivel az ország képtelen folyó kiadásaira a pénzt előteremteni, ezért azt folyamatosan megújuló kölcsönökkel (eufemisztikusan: állampapír-kibocsátásokkal, piaci finanszírozással) tudja csak megoldani úgy, hogy a lejáró összegeket újabb és újabb hitelekkel váltja ki, egyre magasabb kamatokon. Mi ezen a rendszeren alapvetően nem tudunk és nem is akarunk változtatni (szabadulás az adósrabszolgaságból vagy adósságspirálból az egy mítosz), de legalább a kamatokat le tudjuk talán csökkenteni, ehhez viszont súlyos áldozatokra van szükség mindenki részéről. Hogy visszanyerjük a minket markukban tartó pénzemberek bizalmát, maradéktalanul végrehajtjuk kéréseiket.

• Bevételek növelése: Saját forrású pénzre márpedig szükség van - azért termelünk is valamennyit, még ha nem is eleget. Honnan lehetne még többet leszívni? Természetesen az aktívaktól. Ki fizessen, ha nem ők, akik pénzt keresnek? Az szja mértékét visszaállítjuk a korábbi szintekre, mert a szociális igazságosságra is szükség van egyben. Az adójóváírást viszont nem tudjuk megígérni. Az áfa biztos, hogy kevesebb nem lesz, szükség esetén emelünk még rajta, max. 30%-ra. Azzal könnyebb számolni is. A közoktatást (beleértve a bölcsődéket, óvodákat is) fizetőssé tesszük, különös tekintettel a felsőoktatásra. Elég volt a 10 éven át hobbiegyetemistaként lébecoló semmittevőkből! Velük visszamenőlegesen kifizettetjük vagy ledolgoztatjuk a képzés költségét.
• Költségek csökkentése: Legnagyobb probléma a nyugdíjak kifizetésével van. Persze ezekhez Bajnaiékon kívül nem mert nyúlni senki, mivel ezen a rétegen áll vagy bukik az éppen aktuális kormány győzelme, de most muszáj lesz. A hajdani tisztek, párttitkárok, stb. magas nyugdíjait megfelezzük, a többiekét mértéktől függően 10-20%-kal csökkentjük. Meg kell érteni, hogy bár szeretjük őket, de nincs miből, kész-slussz. Több gyereket kellett volna csinálni, őket esetleg munkára nevelni. Most max. mi visszük hozzájuk a palacsintát hétvégente, vagy összeköltözünk velük. A közszférában kíméletlen leépítések jönnek: a közalkalmazottak számát legalább 50%-kal lecsökkentjük, mert ekkora államapparátust egyszerűen nem tudunk fenntartani. Ez vonatkozik a hivatalnokokra, a most kormányváltásért tüntető fegyveres szervezetekre (korkedvezményes nyugdíjról ne is álmodjatok) és az összes tömegközlekedési dögkútra is. Rengeteg szárnyvonalat bezárunk, a jegyek árát megemeljük, az utazási kedvezményeket egy s mindenkorra beszüntetjük. Nincs pénz, nincs, nincs, nincs.
• Multik, válságadók: Ezeket azonnal kivezetjük és bocsánatot kérünk. A multik nem fejőstehenek - ők megbíztak bennünk, idejönnek, munkát adnak az embereknek, ráadásul az egész EU mögöttük áll, velük meg ugye csak nem szeretnénk tengelyt akasztani? Kompenzációként további adómentességet biztosítunk számukra és újabb multinacionális vállalatokat csábítunk az országba.
• Magánnyugdíjpénztárak: Mindent visszacsinálunk, de a végrehajtás mikéntjéről még egyeztetünk az üzleti világgal. Amit ők mondanak, az lesz.
• Devizahitelek: Természetesen ez egy létező probléma, nem csak a lakosság szintjén. A problémát egy kolombuszi huszárvágással oldjuk meg: megbízható gazdaságpolitikánknak és az IMF-hitelnek köszönhetően a forint ismét elfogadható tartományokba fog visszacsorogni, így a havi törlesztőrészletek kifizetése se lesz többé akadály. Az össze többi megoldás egyszerűen populista robinhoodoskodás, lopás.

Rendbetesszük az egészségügyet!

• Bevételek növelése: Újra bevezetjük a vizitdíjat, de nem csak jelképes 300 Ft-tal - először olyan 3000 forinttal kalkulálunk. Hozzá kell szokni sajnos Kádár népének, hogy semmi sem jár automatikusan, nyugdíjasoknak meg pláne nem. Ezzel kiszűrjük a rendelőkbe trécselni járó hordákat meg a szimulánsokat, és végre az igazi betegekre tudunk összpontosítani. A vizitdíjnál hatékonyabb orvosságot még nem találtak fel!
• Költségek csökkentése: Előre szólunk: az egészségügyben dolgozóknak egy fillérrel se tudunk több fizetést biztosítani. Nincs miből, az emberek meg úgyis adják nekik zsebbe. Ez van sajnos, ehhez több száz évet kellene dolgozni, hogy változtatni tudjunk rajta. Menjenek külföldre, válasszanak jobban jövedelmező szakmát vagy tegyék a dolgukat, ahogy eddig is. Meg kell érteniük. Ugyanez vonatkozik a meglévő intézetekre: itt racionalizálás, azaz kíméletlen összevonások fognak következni.

Az összes többi (társadalom, közbiztonság, kultúra, egyéb):

Lényegtelen, majd közben kitalálunk valamit (nem ebből veszünk majd kenyeret a közértben, ugye), a pénzpiacok meg konkrétan leszarják, ki rendezi a Bánk bánt vagy éppen kit liszkáztak meg Kelet-Magyarországon. A nagyon aggályos ügyek tekintetében (médiatörvény, alaptörvény, stb.) természetesen maradéktalanul végrehajtjuk a nemzetközi szervezetek ajánlásait, semmi szükség a feszültségre meg a pofonfára. Csak a forint menjen már vissza! 

Bízva a magyar nép mostanra valóban profivá érlelődött közgazdasági és pénzügyi műveltségében, egészen biztosak vagyunk pártunk fényes győzelmében, hogy mindannyiunk közös vére, verejtéke és könnye árán tényleg újra egyenesbe jöhessen az ország!