Professor Pizka - tudjátok, akinek minden posztról eszébe jut, hogy ő azt már megírta a Ráérünkön. Hát ezt is megírta. Már.

A számítógépcsináló ember (Geekus rusticus telepicus)

A számítógépcsináló ember úgy viszonyul az IT-supporthoz, ahogy a köcsögdudás Józsi bácsi a hollywoodi filmzenéhez. Ma már (legalábbis az én környezetemből) kihalt, ahogy az ember együtt nőnek fel a legújabb oprendszerekkel, de még azért rengeteg helyen megfigyelhető, én is nemrég lőttem az utolsót. Nem tudom, hogy örök, alkalmazkodóképes fajról beszélünk, vagy pedig majd egyszer eltűnik a föld színéről és csak Vágási Feri-videókból fogunk majd rá emlékezni.

Több fajtája is van. Az egyik a Vágási Feri által is megszemélyesíteni próbált kultúrember, aki onnan indult húsz éve, hogy a munkahelyére hoztak pár IBM XT-t és ő megtanulta kezelni. Innentől kezdve körülbelül öt háztömb-sugarú körben betagozódott a mesterember-kommandóba, a Hilti-fúróval fusizó Józsibá, a redőnybeállító Bélabá és társai közé. Mivel felesége ad a látszatra, a Vágási Ferin is megfigyelhető normális ing, pulóver, vasaltfarmer, barna bőrcipő-egyenruhába bújtatta, hogy Gruberék az 54/b 1. lph. 5. em. 56. ajt. alatt nehogy rosszat gondoljanak róla, illetve hogy adjanak egy Adyt vagy Bartókot. Mert bizony ellentétben a Szomszédok világával, ezek kemény maszekok voltak. Mivel az asszony angolórákat adott, idővel elköltöztek a telepről és most Vácdukán élnek egy kétszintesben. A telepről önkéntes kiszorulásukat egy másik tényező is segítette: felnőtt egy csomó csipás kölyök, aki "meg tudja csinálni a számítógépet" (értsd: kivenni a WinXP startupjából a Tökömtudja Toolbar 3.0-át, amely a pornót bámuló Ödönke miatt került oda a Nuri Azomi extreme bukkake.avi letöltése alkalmával).

A régi számítógépmajszterek vagy kikoptak ebből a szerepből, vagy pedig idővel olyan munkahelyre váltottak, ahol még rezervátumszerűen él annyi informatikai analfabéta (és van annyi státusz, hogy...) elfér egy hivatásos számítógépcsináló ember. Ha például az ember bíróságon van és berosál a jegyzőkönyvvezető számítógépe, akkor a superhero gomb "Informatikus Robihoz" van bekötve. Készüljünk a látványra. Amit látni fogunk: Recbak márkájú cipő (koszos), hosszú farmer alul felhajtva (sima blue jeans vagy dohányszín vászonnadrág) széles nadrágszíj, amely alkalmas lenne két 45-ös vagy egy rendes kétkezes broadsword megtartására. Kockás ing (Dimmu Borgir pólóban nem lehet dolgozni járni). A blackfoot indiánok egyesített törzsfőnöki totemje (jobboldali számítógépmajszter esetén turulmadár /elnézést: Turulmadár/ vagy csodaszarvas) bőrszíjon lóg a nyakában. Az elhárítandó informatikai probléma általában abból áll, hogy a tizennyolcszor megnyomott "mentés másként"-okozta fagyást úgy kell elhárítani, hogy a harminc oldal óta nem mentett irat ne szálljon el. Amíg a hölgyek jelen vannak, udvarias és jólnevelt, de jajj annak a férfinak, aki kettesben marad vele.

Más számítógépcsináló emberekhez hasonlóan ilyenkor robbanás van. Kirobbanhat:

• valami sárkányos-űrhajós-lövöldözős játék teljes világa az egyes fokozatú parasztoktól a plazmaágyúig
• valami rettenetes babona, a lúgosító mágnesfűteától a reikin át béltisztításig
• valami idióta űrhajósvallás-szekta tanai
• a katolikus/református/egyéb történelmi felekezet lelkitáborának tisztasága és jósága
• a természetes életmód és a darócba öltözés dícsérete (így), ideértve a gyerekek néptáncra járatását
• szélsőséges vérkomcsi tanok
• cigányozás
• szélsőséges Orbán-imádat
• szélsőséges Orbán-utálat
• hosszas előadások II. világháborús német fegyverekről vagy
• a zsidó világösszeesküvésről, idézetekkel a Cion bölcseiből
• Egyes típusok (ahol ezt valami életmód-szabály nem zárja ki) ferde pornófilmekkel egészítik ki a műsort.

A számítógépcsináló legvisszataszítóbb fajtája a lehúzós, amelyik megjelenik és elkezd varázsolni. Kihasználja, hogy az átlag ügyfele semmit se tud a számítógépről. Ilyenkor felszalad az AdAware, a SpyBot „nagyon spéci vírusirtó programok” illetve még mondjuk a Panda vagy pedig egy hackelt Kaspersky. Amíg ezek a programok lefutnak, addig hallgatjuk meg a fentebb felsorolt baromságokat.

Ha az ember, teszem azt, szeret primitív emberek kárára ökörködni, akkor ki kell találni dolgokat. Pl.: Tylman Susato, az amsterdami trance-deejay, a Dietrich Fischer Disco, ahol a legmenőbb basszusok mennek. Ha zsidózós az illető (ezt sose meri kifejteni igazán, mert ki tudja, ha vásárló bibsi, akkor ugrott a pénz). Szóval ilyenkor jön a Talmuddal meg a Kabbalával. Erre valami jiddis hangzású kamuval kell kontrázni. Példák: Eliezer ben Shelomo, the 6th Roshebb (ejtsd: róóhschééébb) of Rada, Menachem bar Listach és társai. Ezzel bennfentesebbnek lehet tűnni, mintha csak Herzl Tivadart ismernénk.

Lehet még ufó-leszállóhelyeket kitalálni, a legutóbbi ilyennek egy kis X-aktákkal hígított Dänikent adtam elő helyszínekkel, vallásokkal, még egy szent is volt, akit felsugároztak és aztán világosodott meg. Parádés szórakozás, csak javasolni tudom mindenkinek, akit balsorsa számítógépcsináló emberrel hoz össze.

A számítógépcsináló ember nem ad számlát. Erről egy laza negyedórás tirádát ad elő, hogy ugye ezeknek, meg Kolompárék szociális millióira ő egy fillért se. Ha kell számla, akkor majd vesz valami haverjától, akinek muszájból van egy evás káeftéje.

A számítógépcsináló ember rendszerint valamelyik vakvágány-technológia híve - ez attól van, hogy mindent megvesz, ami épp megjelenik frissen, és az új technológiai eszközök egy része folytatás nélkül elhal. Emberünknek ettől aztán van egy csomó SCSI-csatlakozós eszköze, HD-DVD olvasója. Ezek a cuccok természetesen „zavarmentesebb, sokkal igényesebb, drágább a gyártása, de ez az igazi”-tulajdonságúak. Erről ugye van a vicc, hogy az én feleségem diplomás, jótékonykodik, sokat keres, nyelveket beszél... ne folytasd, az enyém is ronda. Megpróbál rád is tukmálni pár ilyen ótvar cuccot, ellen kell állni.

A számítógépmajszter gyűlölködő énje akkor bukkan ki, amikor valami közepes cégről beszél, aki úgy döntött, hogy lepasszolja őt és a faszán összehangolt hálózatát, és befizet valami IT cég közepes vállalkozás-szolgáltatására, huszonöt munkaállomással, nyomtató- és mailszerverrel, licenszelt programokkal, és 24 órás szupporttal. Na, ezek aztán a kurvák kurvái, a patkányok patkányai, a sintérek sintérei. Eleve „telerakják a szarjaikkal” az irodákat. Ezek a „szarok” dobozba zárt gépek, a házon hologramos nenyúlkálj-matricával, és „olyan igénytelen kínai chipsettel, hogy beszarsz, integrált az egész, semmi teljesítmény”. Na igen, majszterünk korábban eladott nekik egy csomó geforce kártyát a pasziánszozáshoz...

A szupporttos telefonos majmok szart se tudnak, úgy tanítottak be nekik néhány eljárást (ebben speciel igaza van), folyton áll a munka, fel is hívta a Bandesz (aki korábban odavitte) hogy segítsen mert az írja ki a Winfos, hogy... segített, persze hogy segített, de tudod, mennyit kérnek ezért a szarért? Hat-száz-ez-ret! Ha-von-ta! (Persze, mivel a könyveléshez semmi esze nincs, nem tudja, hogy a hat kilóban a számítógépek bérleti díja is benne van, elmegy direkt költségbe, nem kell az amortizációval szórakozni).

Luddita sirámai végén talán beindul a gép. Fogcsikorgatva adsz neki zsebbe húszezret. Elmegy. Leülsz a gép elé, lelövöd az Adaware, a Spybot, az AVG, a Panda startup részeit, visszaállítod a nyomtatót, kilődözöd a feleslegesen megnyitott portokat, kinyomod a Google- és Yahoo-toolbart. Próbálod kideríteni, ki hívta ide, és lecseszed, hogy ha még egyszer...