Nemrég részletes beszámolót közöltünk Marika néni és a 3.c menzás ebédjéről, de azért ne feledkezzünk meg a nap többi étkezéséről sem - persze tudom, ti már  a hozzászólásokban szinte mindent elmondtatok :-))

Furcsa visszagondolni, hogy az alsó tagozatos gyereket bent naponta négyszer is megetették (reggeli-tízórai-ebéd-uzsonna), én már nehezen állnék vissza erre a ritmusra. Na de nézzük, miken nevelkedett a fiatalság úgy húsz évvel ezelőtt!

A reggeli

Az iskola és a személyzet szerencsére mindig szem előtt tartja a felcseperedő kisemberek fokozott energia- és táplálékigényét. Mi más lehetne szebb indítása egy dolgos, szorgos tanítási napnak, mint a kalóriagazdag reggeli?

• Meleg reggeli italok: mézes tej, tejeskávé, kakaó: mindnek tetején a hívogató, ráncos-bőrös föl - a tea pedig langyos, előre megcukrozott, merőkanállal műanyag kancsókba töltött finom lötty volt.
• Kellő szénhidrátmennyiség: briós, máskor vájlingokban előre bekevert mézes vaj, hogy legyen mit a kenyerekre, kalácsokra kenni.

A tízórai

Ha nem laktunk volna jól a reggelivel, vagy két óra múlva már korogna a gyomrunk, előkerülnek a táskákból az otthon csomagolt tízóraik.

Itt már mindenki próbált menőzni, amennyire lehetett: többen viszolyogva néztük, ahogy páran almaként harapták a szalvétába csomagolt, egész paradicsomot, egész hámozott narancsot.

Rendmániás szülők gyerekei külön uzsonnásdobozból varázsolták elő a levágott héjú kenyereket, a napi gyümölcs vagy édesség pedig párhuzamosan volt mellékészítve az oldalsó rekeszben, mellé szalvéta.

Hanyagabb szülők csimótái általában mindig valami büdöset kaptak, amik rendes csomagolás híján általában össze is kenték a könyveket, füzeteket.

-Bazmeg Pulsay, mi már megint ez a rohadt büdös, muterod megint hagymáskenyeret csomagolt?

-Nem, ez körözöttes kenyér fasírttal.

-Akkor vidd innen, bazmeg!

-A kurva, dagadt anyád, te tetves! (-utalva a tavalyi fejvizsgálatra)

-A tied, megöllek, te román! (-utalva Pulsayék erdélyi származására)

Csóringer gyerekek vajas-sajtos vagy lekváros kenyeret kaptak általában, amit csakis azért nem dobtak ki, mert lelkiismeret-furdalásuk lett volna a szülők iránt. Rutinnal hámozták ki a kenyérbe időközben beleázott szalvétadarabkákat és próbálták magukba gyömöszölni az élvezhetetlen szendvicset.

Gazdag, jaszkari gyerekek természetesen egyéni megoldásként az iskolabüfében szerezték be a napi melegszendvicset.

-Csókolom Erzsi néni, egy melegszendvicset kérek szépen kecsöppel és két deci kólát!

-Tessék, kisfiam, harmincnyolc forintot kérek szépen.

-Urbán, de hülye vagy, az nem kecsöp, hanem kecsap.

Az uzsonna

Ez a reggelihez képest már egy gazdagabb étkezés.

Mivel a délutáni napközi ideje alatt már zárva van az ebédlő, minden osztályból az uzsonnafelelős lemegy a konyhába, és felviszi a terembe a műanyag, duplafedeles kosárba összekészített uzsonnát.

Piroska fedeles kosarában taláhatunk:

• zsíroskenyeret lilahagymával
• zsömléket mackósajttal vagy kiflit joghurttal (külön élmény volt megfigyelni a kiflivel joghurtot tunkolgató osztálytársakat)
• szeletelt mortadellát vagy diákcsemegét
• tepertőkrémes kenyeret 

Az uzsonnáskosarat visszaszolgáltatás előtt az arra járó kései baglyok (más napközisek, edzésre igyekvők) szívesen dézsmálták meg.

Bónusz - A hidegcsomag:

Rövidebb tanulmányi kirándulások idejére az iskola volt szíves hidegcsomaggal gondoskodni a tanulók tápanyagellátásáról.

Ebéd gyanánt kaphattunk hát egy, legfeljebb két zsemlét porciózott dzsemmel  (gyümölcsízzel) vagy mézzel és margarinnal. Igen ízletes és laktató lakoma volt a megterhelő vándorlás közepette! :-))

Remélem, ma is kellemesen nosztalgiázott mindenki, várjuk a még ledöbbentőbb kiegészítéseket!