El kell tudnunk választani egymástól a válogatottnak való szurkolást és a stadionépítési őrületet. Nem hagyhatjuk, hogy Orbán a focit is lenyúlja, ahogy tette azt a kokárdával vagy a Moszkva térrel meg a Várkert Bazárral.

Focilázban ég az egész ország. Bár senki sem számított arra, hogy a válogatott egyáltalán kijut az EB-re, most mindenki egy emberként örülhet, hogy ott van a csapat. Persze ne feledjük el, hogy mindez csak azért lehetséges, mert a korábbi gyakorlattól eltérően immár 24 csapatos lett az EB és így kis hazánk is odafért a nagy nemzetek mellé.

/Kép: origó/

Most mégis ott vagyunk és örüljünk ennek. Nagy siker, hogy legyőztük az osztrákokat. Igaz, hogy a sógoroknak nem adtak meg egy jogos tizenegyest és utána még 10 emberrel is több helyzetük volt, mint nekünk. De ilyen a foci, szokták mondani. És nekünk ezúttal szerencsénk volt. Főleg a második gól alkalmával, amikor Stíber lövése éppen hogy csak bevánszorgott a kapuba. Az nyer, aki több gólt lő – szokták mondani. És kivételesen ez most a magyar válogatott volt.

Izland ellen már persze más volt a helyzet. Látszott, hogy a játékosok jóval fáradtabbak voltak, mint a szigetországiak. De még így is összejött az egy-egy. Azért a lefelé menő folyamat kiviláglik a csapat játékán. Mégis leállt a Nagykörúton az élet, mintha győztünk volna. Ez az ország olyan régóta sikertelen, hogy egy döntetlent is ünnepelni kell. Orbán Viktor hetykén vágta oda az internet népének, hogy „most kell szerénynek lenni”. Kérdezem én, mire? Hogy egy döntetlenre futotta egy 300 ezres országgal szemben? Azért nézzük racionálisan a dolgokat.

Fel kell készülnünk azonban arra, ami most jön. Arra, hogy a politika rá fog telepedni a sportsikerre. Undorító módon megint a megosztás kerül majd előtérbe, ahelyett, hogy együtt örülnénk. Azt se gondoljuk, hogy attól, hogy a válogatott jól játszik, majd megjavul a magyar foci. Mert nem fog. Ezek a játékosok mind külföldön játszanak, akkor mitől javulna meg a régóta beteg magyar futball. A stadionok tovább fognak kongani az ürességtől. Ennek az egésznek csak az lesz a vége, hogy Orbán igazoltnak látja majd, hogy még több pénzt öljön bele adóforintjainkból hobbijába. Mialatt minden tönkremegy körülöttünk, ami még nem vérzett ki teljesen: az oktatás, az egészségügy és megszüntetik a segélyt is.

Ennek ellenére próbáljunk meg együtt örülni. Elvégre kis siker is siker.

/Köszönjük, Edward Blake/