-Imádok kirándulni, táncolni, jókat főzni, elmerengeni a világ dolgain, bámulni a felkelő napot - én, ha megkérdezem valakitől, hogy hogy van, azt nem formalitásból teszem, hanem tényleg érdekel. (...) A személyes találkozás többet mond ezer szónál.
Na itt álljunk meg, és képzeljünk el egy olyan szituációt, amikor a bevett szövegek helyett hihetőbbek, de fájdalmasabbak hangzanak el. Hiszen ki ne szeretné a kellemetlen, cukrászdás-kávézós, pohárforgatós (szubverbális üzenet!), unalmas hobbis-iskolás-munkahelyes monológok helyett az őszintét?
-Mindennél fontosabb számomra az őszinteség, a gerinc. Hogy a szemembe merjék mondani, hogy felvállalják a véleményüket. Talán ezt tartom a legfontosabbnak egy férfiban.
-Komolyan? Hát akkor vissza az egész, szóval pár szót magamról. Van diplomám, de csak a papír miatt csináltam, és levelezőn puskázgattam végig, a beadandókat általában egy az egyben átemeltem valami ismerőstől, aztán a leggagyibb szakirányt választottam. A lényeg az iskola neve meg a szak úgyis, a többit már nem nézi senki. Mindig gyűlöltem tanulni, és sajnos az eszem se vág úgy, ahogy kellene - már a makróra se jártam be, jegyzetelni felesleges lett volna, odafigyelni nem tudtam.
Meló? Nem nagyon szeretek melózni se, de azért a társaság jó, a pénz se rossz. Szerencsére elég hozzá jól tudni angolul, mert máshoz nagyon nem értek. Igaz, a többiek sem. Pár év múlva úgyis viszik Kínába az egész céget, nem mindegy? Bent pedig próbálok mindig évente váltani, így soha nem kell semmit megoldanom, a pénz is több, az elődeink hibáiért pedig nem mi felelünk.
Szóval mit várok egy párkapcsolattól? Hát őszintén szólva semmit. Az utolsó, amire vágynék, hogy tüchtig, egyszemélyes kis agglegénylakásomat bárkivel meg kelljen osztanom, az pedig nekem nem társ, aki folyamatosan belepofázik mindenbe, és cserébe nem tesz semmit. Persze a pénz jól jönne, mert elég magas a törlesztőm, de még csak az hiányzik, hogy utána bármilyen követeléssel lépjen fel velem szemben a csaj, érted. Jobb ez így. Na ja, hát a kúrelás az piszkosul hiányzik, de hát tegyük a szívünkre a kezünket: erre vágyik titkon mindenki, hát nem? Persze ezt felnőtt emberek módjára meg lehet beszélni előtte: szóval odavissza nyújtsunk megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatást, mindhárom bejárat kapjon zöld utat, kotonról szó se lehet - nekem szabad legyen más nővel is zsákolni, de te viszont legyél hűséges. Ez szerintem így fair, és reális elvárás ebben a mai világban. A férfiak ugyanis biológiailag erre vannak kódolva, nem tehetünk róla. Amúgy meg erősödik a verseny úgyis, az igények egyre magasabbak.
Van egy jó kis egzisztenciám: saját lakás, autó, biztos és jól fizető állás, stabil baráti kör - hasonlókat várok el jövendőbelimtől is, főleg, hogy legyen hova hazamennie utána. Kinek hiányzik, hogy ebből bárki jól járjon, és az én barátaimra higgye, hogy azok az övéi is? Meg a haverok női az ő barátnői, persze. Szánalom, szóval tudjon mit kezdeni magával. Családom is van saját, másé nem érdekel, köszi. Ha haza akarsz menni hétvégére, csak nyugodtan, de valószínűleg pont nem fogok ráérni.
Rossz szokások, gyengeségek? Számtalan. Reggelente szeretek a bögre felvizezett kávémmal beülni a slozettra, és nyitott ajtónál szarni egy hatalmasat, közben a laptopomon gyúrós-motivációs videókat nézek. Nem nagyon szeretem a házimunkát, főleg a vasalást - na ebben pl. besegíthetnél. Rendkívül perverz, önző és mizantróp személyiség vagyok, olyan 3 óra után kibaszottul idegesít minden ember a környezetemben. Addig viszont - becsületemre váljék - egész jól viselem őket - főleg, ha érdekem fűződik ehhez. Hétvégenként szeretek 70 órán keresztül ki se mozdulni a lakásból, ágyban enni, nem fürdeni... mi még. Ilyesmik.
Naszóval ez volnék én, kicsit őrült, kicsit különleges, de egy csupaszív ember. Mi a véleményed?
-Hát ez kicsit túl őszinte volt, én nem így gondoltam az őszinteséget. De mindegy, ennél jobbat úgyse találtam az utóbbi három évben. Jó lesz.
-Akkor fizetek is, de csak most, első alkalommal. És csak, ha megígéred, hogy kúrunk... Bocs, egy kétszázasod van még esetleg? Legközelebb azért ne a legdrágábbat válaszd, ha szabad kérnem. Én is megdolgozok a pénzemért.
Az utolsó 100 komment: