Volt szerencsém a legutóbbi hétvégét több éve Budapesten élő és dolgozó külföldi barátaimmal végigmodoroskodni. Nem kifejezetten asszimiláns hozzáállásukon felbuzdulva gondoltam, adok pár tippet a többieknek, akik még esetleg ide vágyakoznak. (Ide? A Balkánra? Meghülyültél?)

A poszt stílusa bántóan modoros, cinikus és kioktató lesz, előre szólok.

1. Ne tanuljunk (meg) magyarul!

Teljesen fölösleges ennek a 13 millió embernek a kurvára nehéz nyelvét megtanulni, tudjunk sört kérni meg köszönni, de még az is túl sok. Legyünk az általunk több év alatt kemény munkával megtanult 10 szóra büszkék, a magyarok úgyis csak dicsérni fognak, az akcentusunkat meg édesnek fogják találni. Tanuljanak ők inkább, úgyis olyan kevesen beszélnek idegen nyelvet.

Azt a 2-3-4 évet, amit itt eltöltünk, sokkal tartalmasabban és szórakoztatóbban is el tudjuk majd tölteni, mint haszontalan dolgok bebiflázásával. Utána meg úgyis mihez kezdenénk vele?

A magyartudásunk iránt érdeklődő helyieknek nyávogjunk egy kicsit, hogy mivel mindenki angolul szól hozzánk a munkahelyen, így esélyünk sincs megtanulni. Ha angol anyanyelvűek vagyunk, akkor röhögve ismerjük be, hogy köztudottan az anglofon nem szokott megtanulni semmilyen másik nyelven, mert minek.

2. Beszéljünk mindenkihez angolul!

Ugye a magyarok alapból csak magyarul beszélnek, de mi szóljunk hozzájuk angolul. Ne kérdezzük meg előtte, hogy tudnak-e, csak vágjunk bele! Ha nem érti, úgyis makog majd valamit.

Ha esetleg németek lennénk, akkor is csak angolul próbálkozzunk! Ez a szerencsétlen nép annyit szenvedett a germán rabiga alatt, hogy még azt az érzést keltenénk bennük, hogy mi itt gyarmatra érkeztünk. Ha mégis németül válaszolnának, akkor is angolul feleljünk, nehogy már azt higgyék, hogy mi nem tudunk idegen nyelvet!

3. Válogassuk meg, hova járunk!

A jó külföldi olyan helyekre jár szórakozni, ahova a többi külföldi is. Magyarokkal felesleges keveredni. Ha britek vagy írek vagyunk, mindenképpen ejtsük útba az ír és angol kocsmákat, legalább hetente egyszer - mindig jólesik egy hideg Guinness, a Soproni is csak ott ízlik igazán. Nem beszélve a világhírű angol konyháról: paradicsomos bab és barnamártás nélkül az élet sosem lehet elég teljes.

Ha enni szeretnénk, akkor a szokásos Meki mellett olyan étterembe menjünk csak be, aminek nem emlékeztet az elnevezésre semmilyen magyar kifejezésre! Mivel a magyar konyha úgyis csak unalmas, panírozott, olajban sült műtárgyakból áll, maradjunk az odahaza is megszokott ízeknél. Ha mégis más nemzet specialitásaira vágyunk, akkor az is legyen inkább olasz, mongol vagy kínai.

4. Csak a Belvárosban lakjunk!

Igen, leginkább az V-VI. kerületet javaslom mindenkinek, hiszen ha kicsit kijjebb megyünk, ott már nagyon sok a magyar meg a cigány. Igaz, lehetne a Hegyvidékre is menni, de az unalmas - a legjobb szórakozóhelyek, éttermek pedig a Belvárosban vannak, mint az közismert.

5. Csak taxival közlekedjünk!

A saját autót feltörik, ellopják, a BKV meg mocskos.

A taxiban viszont az a jó, hogy még tájékozódni se kell hozzá: bármikor gyorsan, kényelmesen eljuthatunk vele a Király utcától a Nyugatiig.

6. Amennyiben magyar partnert keresünk:

Magyar barátot, barátnőt könnyedén szerezhetünk, kivételesen ajánljuk is őket.

A magyaroknak külföldivel járni ugyanis rangot jelent, és úgyis sokkal többre hajlandóak egy külföldivel, mint mondjuk a volt osztálytársukból lett szerelmükkel. A magyar partner házias, figyelmes, és ráadásul angolul fog veled beszélni, mert örülhet, hogy gyakorolhat valakivel.

A család miatt se kell aggódni: az alkohol a világ legbeszéltebb közvetítő nyelve:

Imre, az atlétás, pocakos, bajszos fater pedig pár pálinka után meg annyit mindenképpen megtanul majd, hogy "oké, oké".

Mindezek tükrében minden kedves letelepedni vágyónak sok-sok sikert kívánunk kishazánkban :-))