-Halálbüntetés, death penalty, jebaty, Todesstrafe. A vita hazánkban is időről időre fellángol, főleg a köztudatot fokozottan izgató eseteknél.

Érvek pro és kontra. Valóban Csak Istennek állhat jogában elvenni egy másik ember életét? Hova soroljuk az eutanáziát? Esetleg mégis fogat fogért? Hivatkozhatunk-e a Bibliára, történelemre, a vallásokra, az alapvető emberi szokásjogokra és jogokra? No de kinek vannak jogai: csak a gyilkosnak - netalántán az áldozatnak, illetve az áldozat családjának is? Kötelessége-e a társadalomnak a saját pénzén tartani évekig, majd rehabilitálnia és visszafogadni az eltévedt báránykát? Érdemes-e kockáztatni egy újabb emberéletet mondván, mindenki érdemel még egy esélyt? Egyszerű demagógia és populizmus lenne adóforintokra és kirívó történetekre hivatkozni, de mit tegyünk a visszaesőkkel? Emberségesebb valakit tényleges életfogytiglanra ítélni, hagyni abban a tudatban, hogy soha, de soha nem láthatja újra a külvilágot - haláláig börtönben fog senyvedni? Megannyi kérdés, és annyi válasz.

De melyik a helyes? Van-e egyáltalán "helyes"?

Stúdiónkban a Karinthy-gyűrűs, új magyar hullámos generációs humorista-blogger, Modor Tibor, akiről vajmi kevesen tudják, hogy egy személyben a Magyar Népjóléti Szövetség vízivárosi képviselőjelöltje is. Azé a Magyar Népjóléti Szövetségé, ami nemrégiben tűzte zászlajára a halálbüntetés visszaállítását.

Kedves Tibor - ha nem veszi sértésnek, hogy így szólítom -, hosszú évekig csak fogadkozott, hogy egy művész soha, de soha ne politizáljon, mégis beadta a derekát.

Az Ön pártja nemrégiben hirdetett hajtóvadászatot az - idézem - "szabadkőműves, nemzetellenes halálbüntetésellenesség" ellen. A jelen politikai helyzetben, figyelemben tartva az emberjogi szervezetek, az ENSZ, és az EU irányelveit - mégis, pontosan hogy képzelik Magyarországon a halálbüntetés megvalósítását?

-Megöljük a gecibe.

-Értem. Köszönjük szépen, Tibor, hogy befáradt a stúdióba! Rövid reklám, majd következik a Civil kaszinó.