Hey folks! Üdvözlünk benneteket a Modorosblog történetének egyik legnagyobb és legfontosabb eseményén. Odaát, a Nagy Vízen Túl világfordító események zajlanak, Amerika választ. Ez a megkerülhetetlenül döntő fontosságú esemény pedig a mi kis aprócska, icipici magyar életecskénket is annyival befolyásolja, hogy kötelességünknek éreztük igényesen és nagy terjedelemben beszámolni róla.

Magyar emberként egyszerűen nem lehet, hogy ne érdekelne bárkit is, főleg ha nem akarja önként magára tapasztani azt a bizonyos beszűkült, szűklátókörű, provinciális jelzőt. Világra nyitott, felvilágosult, érdeklődő open-minded emberkeként egyszerűen kutyakötelességünk átvirrasztani a mai éjszakát!

Jobbomon máris itt van országos cimborám, Modor Tibi, az angolszász kultúrkör felkent, szakavatott ismerője.

- Hey! What's up dude? Mit vársz a mai napra?

- Hey fellas! Én is szeretettel üdvözlök mindenkit. Szoros párharcot, nem földcsuszamlás-szerű, ámde magabiztos demokrata győzelmet. Four more years az Elnök Úrnak.

Hosszú éjszakának nézünk elébe, hiszen az utolsó hawaii szavazókör eredményeit is mindenképpen meg szeretnénk várni, így a szükséges kísérők sorából Tibi máris tör egy hamisítatlan prémiummárkás Bud lite-ot, míg Kurtz ezredes Millerre cseréli addigi Dreherét. Magáról a szisztémáról annyit, hogy ez egy ilyen igazi békebeli dolog, ahol a nép szava, a nép véleménye dönt. Jóval egyszerűbb és demokratikusabb az autoriter magyar rendszernél. Kevesebb adminisztráció, több demokrácia. Nincsen előzetes regisztráció, nem szavazhatnak külföldről holmi idegenek, és nincs halálbüntetés sem! Tanulhatnánk, átvehetnénk dolgokat tőlük!

- Tiborom, az előzetes várakozásokkal ellentétben a 'Skins nem tudta kétvállra fektetni a Pantherst. Az ismert legenda értelmében így Romneynak áll a zászló. Mit szól ehhez a váratlan fejleményhez?

- Valóban durva, hogy egy 1-6-os mérlegű csapat Washingtonban ennyire magabiztosan győzzön, azt az egyetlen árva tédét is csak a végén bírták begyötörni Shannyék. Huge boost lehet ez az elenfántosok HQ-jának. Cam Newton nekem kicsit ellenszenves a viselkedésével, de most kifejezetten éretten játszott, nem vállalta túl magát. Jó volt a futójáték, a pass rush pedig kihúzta az indiánok méregfogát.

- Obamának mindenesetre elég fenyegető, hogy Robert Griffin III passzolt TD nélkül zárt, engem nagyon érdekelne, milyen hatással lesz ez a hagyományosan billegő államokra.

Amíg Tibor a micro felé veszi az irányt, hogy egy kis popcornnal kedveskedjen az estéhez, nézzünk szét a színes dekok közt. Van itt minden, amire egy magyarnak az amerikai választások éjszakáján szüksége van! Mókás "Star Spangled Banner" textilcilinder, kék-fehér-piros konfettik és szerpentinek, a sarokban pedig ott várja idejét a két elmaradhatatlan plüssfigura, a hatalmas, bumfordi elefánt, és az öniróniától sem mentes csacsi. Tibor közben egy óriás, négygallonos papírvödörrel tér vissza, amit még a rosszemlékű 2000-es Al Gore kampány idején zsákmányolt. Orrunkat megcsapja a frissen kipattogzott csöves magocskák vajas-sós illata. Még egy kis jelly-bellyt is hozott kísérőnek.

- Ha nem udvariatlanság a kérdés, te hogyan lettél demokrata szimpatizáns? (Clintont, Al Gore-t meg Kerryt még megértem, de egy félig kenyai muszlim négernek hogy a picsába tapsolhatsz ennyire, ha tényleg megértettél valamit az amerikai kultúrából, te idióta!)

- Tulajdonképpen családi vonal miatt szimpatizálok inkább ezzel az oldallal, (aha, ezt a szöveget már ismerjük,  feszületre szaró leninfiúk, körömtépő ávósók, liberális rendszerváltók) de tisztelem Obama munkásságát, és azt az új színt, amit az amerikai politikába hozott. Miért, te nem? (rasszista pöcs vagy, akit odaát már mindenki kiközösítene?)

- Őszintén szólva én inkább a konzervatív értékrendet vallom. (leszarom az amerikaiak egészségbiztosításait, engem az fogott meg, hogy csomó déli államban több kisebbségit végeznek ki, mint fehért!)

Miközben nyárson pirított marshmallowt majszolgatunk, izgatottan várjuk az első híreket, eredményeket. Florida fele már végzett, a közvélemény-kutatók szerint Obama nyer, New Yorkot még mindig jobban foglalkoztatja a Sandy utáni romeltakarítás, mint az election. Itt éjfélig úgysem lesz semmi. Tibi gyorsan kever két Cosmo-t, és fecsizünk egy kicsit magunkról. A koktélcherryt szopogatva egyetértünk abban, hogy nem könnyű a modern blogger élete, kismillió kihívásnak kell megfelelnie az élet minden frontján. Hosszú még az este, úgyhogy gyorsan jó hosszúra főzzük a megszokott sima eszpresszót, és néhány clubszendvics társaságában olvasgatjuk a különböző intézetek esélylatolgatásait.

- Te Tibi! Ha egyszer Magyarországon is ilyen elektoriális rendszer lesz, ugye Orbán Viktor Miniszterelnök Úr tisztelhetne benned annyira szolgalelkű és narancsvak rajongót, hogy mindig minden esetben ész és ellenkezés nélkül választanád meg Őt a pozícióra?

Megcsillannak a már kissé fásult, jégkék szemek!

- Sure thing, bro!

Erről van itt szó, akkor találkozunk három hét múlva, a thanksgivinges pulykavacsin!