Az autós-gyalogos együttélésért

2013/02/07. - írta: Modor Tibi

Van egy álmom.

Egy álmom; egy város: álmaim városa.

Egy város, ahol nincs versengés, szekértáborok, nincs harc, nincs anyázás, nincs sietés-rohanás, nincs mások ellehetetlenítése, üldözése - csak egymás kölcsönös tisztelete.

Egy igazi, élhető város - ahol mindenkinek egyformán helye van. Ahol nem egymás ellen, egymás kárára, a másik eltiprásával jutunk előnyökhöz - hanem ahol mindenki partner: egyenrangú fél. Az autós, a gyalogos, a kerékpáros, a buszvezető mind-mind partner.

Egy élhető város, ahol az autós többé nem közellenség, nem csupán egy fejőstehén, akit ott lehet megalázni, lehúzni, ahol érjük.

Ahol az autós társadalom is megkapja az őt megillető, megbecsült helyét a teljes halmazon belül.

De most tényleg. Valóban attól lesz jobb a gyalogos társadalomnak, ha mindenhonnan sávokat veszünk el, utakat szüntetünk meg, autós alagutakat tömünk be, felüljárókat bontunk le, villamost építünk, a helyére meg füvet és fát ültetünk? Jelzőlámpa a híd közepére, még több zebra? Valóban ez lenne a gyógyír mindenkinek a problémájára? Miért nem tiszteljük jobban őseinket és több évtizedes, áldozatos munkájukat? BAH-csomópont, Flórián tér, Nyugati, Róbert Károly körút, Keleti - tényleg ennyit ért volna az a rengeteg fáradság, pénz és idő, hogy most mindent visszacsináljunk a XIX. század nívójára?

Nézzétek meg: hány gyönyörű parkunk, ligetünk lehetne? Ott vannak, nem is kell őket létrehozni. Ennyi pénzből és feleennyi ráfordítással lehetne egy gyönyörű, sittmentes Budai-hegységünk őzikékkel meg nyuszikkal; egy bulandzsiuktól megtisztított, zöldellő Népligetünk; egy Városliget, ahol nem a kutyasétáltatók és a rongálók vannak többségben, ahol kiskacsák hápognak a kristálytiszta csónakázótóban, és nem pecázzák ki félmeztelen suttyógyerekek a turisták által bedobigált érméket; egy Május 9. park, ahol nem a nyugat-európai lézengő fiatalok, hanem vidám, magyar családok gyermekei másznak a helyreállított sellőszoborra; egy újra virágba boruló Nép- és Szúnyogsziget pizsgő-pezsgő csónakházakkal, társadalmi munkában épült üdülőkkel és csövesek nélkül - de nem, rohad az egész.

És ahelyett, hogy bárhol, bármit helyrehoznánk - mert adottságaink, elhanyagolt kincseink bőven lennének - mit csinálunk? A főváros legfontosabb útvonalait, mondhatnók: ütőereit messük keresztbe, többmillió közlekedő városlakó mindennapjait megkeserítve.

Nincs, ismétlem: NINCS még egy olyan milliós nagyságrendű város Európában, de még a világon se, ahol ezt meg merték volna lépni. Egy Bernben, egy Luganóban, egy Stratfordban még csak-csak elképzelhető, hogy akkor ezt itt akkor lezárjuk és gyalogos-villamoszónává nyilvánítjuk karácsonyi vásárral meg teraszos kávézókkal, de egy két és félmilliós metropoliszban, ahol egész Közép- és Kelet-Európa tranzitforgalma, a további milliónyi agglomerációs ingázó halad keresztül, bárminemű, használható elkerülő gyűrű nélkül? Egyik öreg német kollégám még annó mesélte, hogy amikor a román feleségével jártak az asszony családjához látogatni Nadlacon keresztül, a hosszú út igazi kihívása az Budapest keresztülszelése volt. Tízmilliók átkozták Budapestet és a magyarokat évtizedeken keresztül, olyannyira járhatatlan volt a város. Ezt akarjuk vissza?

Szép-szép a zöld gyep meg a kockalombú fák, de akkor velünk mi legyen? Aki mondjuk elhozná a srácokat szolfézsról a Nagymező utcából esténként, és az Alkotmány utcában lakik? Akinek a Móriczon van lakása, de elvinné a feleségét még egy utolsó előadásra a Nemzetibe? Aki kocogna egy jót a Margitszigeten, de legközelebb csak a Vizafogón talál parkolót, azt is egy vagyonért? Aki csak úgy elugrana az óbudai Auchanba egy csík cigiért Békásról? Aki elvinné a külföldi vendégeket egy kis városnézésre? Mutogassa neki a Nándorfejérvár utcát? Mi lesz a mentővel, ha rosszul leszel - hogy jusson el hozzád? Mennek majd villamoson? Ki szállítja a pékségekből a kenyeret a közértbe? Majd a Hajtás Pajtás megoldja?

Én még merek álmodni.

Merek álmodni egy élhető, ÉS zöld városról. Mert igen, legyen még liget meg park - csináljunk több zöldet!  Oké, aláírom. De igenis oldjuk meg, hogy emberi színvonalon eljuthassunk oda. A Margitszigeten méregdrága a parkolás, a BKV pedig egy használhatatlan agyrém, egy rossz vicc - pláne családdal.

Merek álmodni egy városról, ami egyszerűen működik. Ahol mielőtt betömnék a sávokat és lezárnák a fővárost, odaépítik a P&R-parkolót, és a bankár sem átall szépen leparkolni reggelente, és átszállni a Tube-ra. Mert ott a parkolás árát is tartalmazza a jegyár. Ott meg tudták oldani, nem csak alagutakat tömködnek meg zöldszigeteket emelnek az úttest közepére; és ahol a parkolás nem luxus, a gépkocsibirtoklás pedig nem egyenlő a hatalom felhatalmazásával a szabadrablásra.

Ahol nem fokozzák a légszennyezettséget további dugók mesterséges okozásával, ahol nem a beláthatatlan, virágos-szobros körforgalmakat meg a zebrákat erőltetik, hanem lenyűgöző, logikus gyalogosaluljáró- és autósfelüljáró-rendszereket emelnek temérdek sávval; járható alagutakat, kényelmes parkolóhelyeket létesítenek - ahol az útjelzések valóban elvezetnek A-ból B-be, és az iskolák, óvodák, fitnesztermek, őstermelői piacok előtt is gondoskodnak bőséges és kényelmes parkolóhelyekről.

Mert át kellene gondolni ezt a stratégiát - ezzel csak a fizetőképes vásárlókat ijesztjük el. Szerinted aki eddig autóval járt le a Kolosyhoz fodrászhoz, bevásárolni, kozmetikushoz, paplant venni - a Ferenciekre a Jégbüfébe, az Ibolya presszóba vagy akár a Váci utcába korzózni, az most egycsapásra átszáll a tömegközlekedésre, vagy lecsorog bringával a hegyről? Nem. Ez a réteg egyszerűen a város széle felé veszi majd az irányt valamelyik hiperbe - az újonnan, csinbummcirkusszal felavatott promenádok kongó üzleteinek búslakodó tulajdonosai pedig majd lehúzhatják a rolót. És akkor majd lehet gondolkozni, hogy hova tűntek a vendégek.

Nekik ki magyarázza majd meg? A tönkrement boltosnak, benzinkutasnak, parkolóház-tulajdonosnak?

Mert kutyát sétáltatni majd talán jó lesz. Élni, dolgozni, közlekedni nem.

De pár haver megint jól járt.

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása