-Soha nem szerettem lányokkal barátkozni, inkább mentem focizni-bunyózni a fiúkkal, soha nem kötöttek le a Barbie-babák - inkább legóztam meg medzsóztam. A fiúk teljesen befogadtak, soha nem kezeltek lányként, igazából elő se jött soha ez a probléma, hogy én nem egy lennék közülük. Kikezdeni se próbáltak velem. 

-Kislányom, mikor növeszted már meg a kis hajadat, olyan szép kis arcod van... kár így elcsúfítani ezzel a kopasz fejjel!

A fiús lányt és számtalan típusát mindnyájan ismerjük. Rövid felnyírt, festett, zselézett haj, tetoválás, dohányzás, harsány-rekedtes hang - fiússágát helyenként eltúlzott sminkkel, vagánykodással, csúnya beszéddel és férfigyűlölő szövegekkel ellensúlyozza. De mik ők-kik ők valójában? Férfiakon uralkodni vágyó agresszív nők, gyermekkori lelki törések eredménye, esetleg művészek, leszbikusok, biszexuálisok? Sportosak, elhízottak, vagy egyszerűen csak rútak? Mégis inkább nagyon ritka szép arcú (majdnem)modellek, akiknek tényleg jól áll a rövid haj is? Erőszakos szubkultúrákért rajongók?

A fentiek közül bármelyik jellemző lehet, hiszen a fiús lányok halmaza is sokrétű - közös pont leginkább a hajviseletben és a viselkedésben található.

Praktikum? Múló divat? Könnyebb mosni, szárítani, fésülni? De nem, nem - hiszen ha minden más szépítkezési műveletbe annyi energiát fektetnek, akkor itt a kényelmi szempont csak mellébeszélés. Hajfestés, zselé, lakk, aprólékos smink, ruhák. Behatárolni nem könnyű őket, de valami - ahogy a copfos férfiaknál - itt se stimmel.

Rövid poszt, csupa kérdőjel. Válasz nincs. Talán majd a bőrszoknya megválaszolja.

/Kurtznak és Gudeának -ki másnak- köszönöm a dühítő anyagok egy részét/