-Jancsi bácsi, beszarok, ezt nézd már meg. Hülye svédek odaírták a Viktor alá, hogy Ferenc Gyurcsany, Magyarország miniszterelnöke, mekkora blama már! Hülyék ezek? Ááááá... 

-Az igen! Láttam én is, jót röhögtünk. De most komolyra fordítva a szót: én ezen már meg se lepődöm, Ferikém. Vicces meg minden, de azért szomorú is egyben: ez egy nagyon komoly, súlyos üzenet Nyugatról. Üzenet, hogy nemkívánatos személyek vagyunk, hogy ennyik vagyunk.

Most lehet itt hisztizni meg lázadni, hogy Gyurcsány vagy Orbán - vagy Budapest vagy Bukarest, de sajnos az a nagy büdös helyzet, hogy ez rajtunk kívül abszolúte senkit nem érdekel. Nincs különbség köztük, egykutya. Nemhogy a világban, de E'rópában sem érdekel senkit. Megmutatták egyszerűen, hogy hol a helyünk. A süllyesztőben, a Balkánon, a "futottak még"-kategóriában, Makedóniával meg Koszovóval egy szinten. Voltnincs-bábállam, banántköztársaság.

-És a gumicsizmás sztori?

-Hát! Mert fáj az igazság? Magyarország egyszerűen súlytalan, mindenki rajtunk röhög. Azt se tudják, Magyarországot eszik-e vagy isszák. Futballunk már Mexikó óta egy vicc, dicső kormányaink meg nemkülönben. Most mi jut el a derék svédekig szerinted? Az kérlek, hogy ez egy rátarti, pöffeszkedő, búvalbaszott, szerencsétlen, rasszista nép. Büszke, de mire, könyörgöm? Mohács óta csak szopunk, bármiről is legyen szó.

Meg most őszintén. Mi Svédország fővárosa?

-Stockholm.

-Na most ezt te pont tudtad, de szerinted tudja még bárki? Volt egy kutatás valahol - olvastam, hogy megkérdeztek földrajz szakos egyetemistákat - nem ám bármilyen melósokat vagy egyszerű embereket -, és százból ÖT, azaz ÖT tudta csak a helyes választ arra, hogy hány oldala van egy négyszögnek, és hogy Magyarországnak mi a hivatalos nyelve. Itt tartunk, ilyen a nép, ilyen az oktatásunk. Most lehet szörnyűlködni meg hitetlenkedni, de ez az igazság.

Ez kérlek szépen, ugyanaz, hogy mondjuk, hogy az amerikaiak ilyen hülyék meg olyan hülyék. Hát lehet - aztán mégis jól elvannak, a világ legerősebb gazdasága. És szerinted itt hány ember tudná megmondani, hogy melyik államának mi a fővárosa? Ugyanaz. Addig ne várjuk el a világtól, hogy ismerjen minket, amíg mi sem ismerjük őket.

-Értem, Jancsi bácsi. Lassan iszol, beteg vagy?

-Dehogy, fiam. Csak nehéz megszokni a telek után újra itthon. Na most én jövök. Ugyanaz jó lesz?