- Na, isteni ez a kávé Mártikám, nem? Érezni, hogy itt helyben őrlik, legszívesebben otthon is ilyet innék, csak olyan drágák ezek a flancos gépek, a többi meg nem csinálja meg rendesen. Meg aztán Zsani, a lányom, nagy capuccinós, úgyhogy olyat kellene venni, ami tejhabot is tud, de azt a férjem nem hajlandó kifizetni. Úgyhogy a kapucínerezésnek lőttek. Kérsz egy cigit?
- Nem, kösz, nem élek vele. Leszoktam.
- Nem mondod!
- De bizony, ez is eljött. Egyik napról a másikra, úgy döntöttem, nem mérgezem magam tovább. Letettem, csak így. Eleinte nagyon nehéz volt, de most már 9 napja nem gyújtottam rá. Hidd el, sokkal boldogabb vagyok így, nem büdösek a ruháim, amikor hazamegyek, és a pénztárcám is megérzi, hogy nem szívom azt a rohadt bűzrudat.
- Hm, én azért rágyújtok. De megmondom őszintén, irigyellek. Persze ne kiabáljuk el, remélem, nem szoksz vissza. Biztos, hogy nem kérsz?
- Á, nem. Ez most már biztos, nagyon nem kívánom. Sőt, érdekes, korábban egy autóutat nem bírtam ki cigiszünet nélkül, most meg kifejezetten undorodom tőle. Mit szívsz amúgy? Látom 2mg kátrány, 0,2mg nikotin. Azért ilyen büdös. Én a vége felé már csak ezt az egymilligramosat szívtam. Tudod, a legfontosabb dolog az egészségünk. Nem mondom, kávé mellé jól esne, meg aztán étkezés után is húsz évig mindennap rágyújtottam, de ezekről le kell mondani, valamit valamiért. Hú, Zsanett, tudod egy kicsit másfelé fújni a füstöt? Pont rám jön.
- Bazmeg bocs, tényleg pont oda ment. Szépre száll a füst, érted. Na, bocsi, bocsi. Sok a füstje ennek, de azt az egymilligramosat én nem bírnám, olyan, mintha semmi nem volna benne. Meg aztán ez hozzátartozik a napomhoz, nem szívok sokat. Talán kettőt-hármat délelőtt, kicsit többet délután, aztán este, ha elmegyünk valahová, maximum fél dobozzal, ha nem megyünk, akkor csak 9 szálat. Igazából nem is vagyok rászokva, bármikor le tudnám tenni, csak a szertartás miatt esik jól. Én nem érzem, hogy abba kellene hagyni, valamiben meg kell halni, nem?
- De, persze, valamiben meg kell halni, de azért abban te is egyetértsz, hogy nem mindegy, hogy mikor! Azért aki tüdős, annak rendszerint nagyon csúnya halála van. Emiatt tervezzük, hogy Gábor is leszokik, csak még elszívja a maradékot a kartonból, mégsem szórhatjuk ki a pénzt az ablakon. Egyébként kiszámoltuk, hogy ő egy évben 365 x 615 Ft-ot költ cigire, az több, mint kétszázezer forint. Abból, amit ezen megspórolunk, simán elmegyünk nyaralni. Kicsit megint ide jön, nem baj?
- Fújom másfelé, várjál. De remélem, nem kezded te is ezt a passzív dohányos dumát lassan?
- Miért? Teljesen igazuk van. Te azt csinálsz a szervezeteddel, amit akarsz, de meg kell hagyni másnak is a választás lehetőségét. Állítólag a passzív dohányzás sokkal veszélyesebb, mint a rendes, mert a kifújt füstben már csak káros anyagok vannak. Elnézést, ez a kávé kicsit hideg, megmelegítené? És kérnék szépen mellé egy kis mézet! Köszönöm. Na, hol is tartottunk?
- A passzív dohányzásról magyaráztál, nemrég még te is csináltad. Ugyan ez még mindig csak találgatás, és nyilván növeli a betegségek kialakulásának kockázatát, senki nem bizonyította be, hogy rákot okozna. De ezért jó, hogy vannak nemdohányzó részek, akinek ezzel problémája van, az foglaljon oda.
- Jó, de milyenek már ezek, egyik sincsen rendesen elválasztva. Meg aztán aki dohányossal megy, az most vagy ebbe ül, vagy abba. Be kellene mindenhol tiltani ezt is, sok más dologgal együtt. De ha magadtól nem érted meg, hogy ez mennyire nem való, én nem segíthetek. - (Parancsoljon, a kávé.) - Á, köszönöm!
- Na, hú, de jól néz ki, jobb mint az enyém. El is nyomom, hogy tudd élvezni!
- Mit? Nem szívod el a végét?
- Á nem, ez már legalább a harmadik, mióta itt ülünk.
- Akkor legalább adj egy slukkot, aztán elnyomom én!
- Nem azt mondtad, hogy már...
- Jaaaj, de ez nem számít, így legalább tudom, miről mondtam le. Eh, eh, nézd, már köhögök tőle. De jó ez a cigi amúgy, mi ez? Annak ellenére, hogy 2mg-os, majdnem olyan jó, mint amit én szívtam. Mert jobbat szívtam, mint te, hiszen nemcsak nemcigizni tudok jobban, de cigizni is. Figyelj, nekem mennem kell. Adsz még egy szálat esetleg az útra, amíg várok a megállóban?
- Persze, vegyél csak nyugodtan. Öngyújtó nem kell?
- Á, az mindig van nálam, ilyen esetekre.
- Akkor jó. Mártikám, ugye tudod, hogy egy álszent faszszopó geci kis puttána vagy, akit legszívesebben lehánynék és bekennék véres szarral? - érdeklődött Zsani.
- Igen, tudom. Nincs tartásom, és okoskodom - állapította meg találóan Mártikám -, de én legalább le tudtam szokni. Fú adjál már tüzet mégis! Na csók.
- Na jó, akkor puszi! Majd gyertek el egyszer Gáborral, ha ő is leszokott. Addig lehordunk mindenféle kurvának a hátad mögött.
- Mindenképpen! Majd ütközünk!
Az utolsó 100 komment: