A hideg és/vagy tengertelen országok különleges vonzódása a mediterrán, latin kultúrához teljesen érthető. Valahol, messze Délen meleg van, süt a nap, állítólag dolgozni se kell annyit, a gázszámla alacsonyabb, a piacokon pedig harsány, vidám bokszosokkal lehet (kell!) alkudozni a licsire, papayára, cikóriára, polipra, kalamárira. Az emberek vidámak, gondtalanok és gondatlanok, nyitottak, barátságosan lapogtatják az odatévedt vándor hátát, a szerelemben pedig észveszejtőek, a végletekig odaadók, szenvedélyesek. Biztos élni is jobb lehet ott.

A San Remo-i dalfesztiválok csodálatos, meravigliose olasz slágereit a mai napig egy világ dúdolja: Könycsepp az arcodon (Lacrima sul viso), L'italiano, Solo noi, Come le viole (Mint a violák), L'arca di Noe (Kósza szél) - aztán voltak még ilyenek, mint a Ricchi e Poveri (Mamma Maria), Al Bano e Romina Power (Felicità, Sharazan), Volare, a franciából fordított Piange il telefono (Le téléphone pleure, Sír a telefon), Torneró, In ginocchio da te - a refrének elején a fesztiválokon megszokott tapssal -, és talán az utolsó klasszikusként ható italóhitek: a Laura non c'è Nektől és a Cose della vita Erostól. Erosznak már a neve is sexy.

Az olasz slágerek arra tökéletesek voltak, hogy a szerencsésebbek összekuporgatott jesolói nyaralásai után hetek alatt megtanulják a nyelvet önszorgalomból. A dalok szövegét érteni szintén nem túl nehéz az angolhoz képest tiszta, magyarosabb kiejtés és a könnyen érthető szövegek miatt.

Az átlagos italóhit 70-80%-át a hazugságok, ígérgetések: torneró/ritorneró/ritornerai (majd visszajövök/visszajössz), ti voglio bene-ti amo (szeretlek) - és persze az egyszerű bókok, hívószavak: nel occhi tuoi (a szemedben), le tue braccia (karjaidban), fiori (virágok) il mio cuore (a szívem) töltik ki. Pontosan annyi ez, amennyi a mai napig sikeres lehet a magyar és egyéb kislányok szívének gyors meghódításában (vö. bableveses kurva).

Az újlatin nyelvek, nemzetek és országaik hasonlóságán természetesen többen is elcsúsznak, ráadásul napjainkra a spanyol lett a fő favorit latinónyelv - ehhez jött az egzotikus brazil-portugál (capoeira, caipirinha), esetleg román (sunt eu, Picasso). A versenyhelyzet tehát egyre fokozódik, de ettől nem esünk kétségbe - mások se estek. Egyszerűen összegyúrták ezeket a román nyelveket (a nyelvészek bizony románnak nevezik a latin nyelvcsaládot), hiszen úgyis ugyanazt a hangulatot árasztják. Ezt két szép példán keresztül szeretnénk szemléltetni:

Tankcsapda - Rio

 

Aztán elrepülök Rióba (brazil)

Beszállok egy kabrióba

Élvezem a dolce vitát (olasz)

Este megkeresem Evitát (argentin)

A zsebem tele lesz lével

Passzolgatunk Pelével (brazil)

Néz majd a kokainbáró (kolumbiai)

Hogy lehet nálam az összes káró

Pedig az ő gorillája osztott

Én csak szivarozgatok csendben (kubai)

Azt hiszi, jól kifosztott

De én megbízok a szerecsenben

 

Geri Halliwell - Mi chico latino (spanyol)

Take me back to my sweet la vida (spanyol)

Find my love, my dolce vita (olasz)

Show me where I need to go (angol)

Donde esta, mi chico latino (spanyol)