-Lacesz!

-Bandesz! Ezer éve!

(szkanderes pacsikézfogás, három puszi)

-Na, még emlékszel a figurára, mekkora már. Hol is találtuk ki, Tőserdőn vagy Fadd-Domborin? 

-Fasz tudja már, szerintem Sóstón. 

-De milyen már, hogy ezt frankón mi találtuk ki, és egy évvel később mindenki ezt csinálta az egész országban!

-Azaz, Veszprémben meg Szegeden is láttam. Mindent mi találtunk ki, az "alap"-ot is. Aztán mára mindenhol azt hallom. Na de veled mi van? Még mindig ott tolod a Phadowonnál?

-Ott, ott. Már lassan négy éve - elég jól ment ez a kreditkontrollingos dolog, úgyhogy a múltkor előléptettek, kaptam egy saját csapatot nyolc fővel. EMEA-zóna, elég szépen nyomjuk egyelőre, bár sok a meló. Emeltek is egy kicsit, 20%-ot kaptam most, aztán majd meglátjuk.

-Na, gratulálok. Ugye, milyen jó, ha elismerik az ember munkáját? Hogy rágtam a füledet, hogy hagyd már ott azt a szar családi boltot, semmi értelme. Csak Faterod faszságait kellett hallgatnod egész nap: kihívás, fejlődési lehetőség semmi. Engem is előléptettek amúgy, bár engem menedzserré és harminc emberem dolgozik alattam. Az emelésem mennyi is volt, hát olyan 40% köbö. Plusz bónusz persze, az meg az éves fizetésem 50%-a, nem rossz, mi? Sulival hogy állsz, van még valami hátra?

-Nincs, megvan végre az a rohadt diploma. Levelezőn fejeztem be a Kodolányin, de most már végre nyugtom van. Nem is vágyom vissza egy jó ideig.

-Aha. Hát átérzem. Én is befejeztem nemrég, bár én már a maszterszt csináltam meg, tudod. Meg hát a BME-n és nem levelezőn, ugye. De nem rossz az se. Lakást sikerült azóta intézni?

-Ó, hogyne. Kösz a jótanácsokat - sikerült is fogni egy kis garzont a XIII-ban, nem messze a Béke tértől. Csontra felújítva, cirkó, alacsony rezsi - szuperül megvagyunk.

-Hát szóval mégis garzon lett a vége. Na mindegy, örülök, hogy megtelepedtetek végre. Az a lényeg, hogy ti szeressétek, hát nem? Mi is most költöztünk egy újba: a Törökvész úttól nem messze vettünk egy háromszobás, tetőteraszos kis csodát. A háló meg a nappali mellé van még egy ilyen dolgozó- és vendégszobaszerűség, de hát a terasz, az mindent visz. Nem is tudnék erkély nélküli lakásban élni már. Ablak, ááá. Ég és föld. Csajjal jól elvagytok?

-Remekül, köszi. Most kértem meg a kezét két hete Ibizán, persze igent mondott.

-Király! Mi is pont most estünk át a lánykérésen. Csak már egy hónapja, Mauritiuson.

-Gratulálok! És ez még nem minden. Képzeld el: jön a baba, már a harmadik hónapban vagyunk! Kislány lesz.

-Az igen! Nálunk is, mi meg a negyedikben. És ikrek. Na, de lépnem kell asszonnyal orvoshoz egyre. Hát akkor még egyszer gratulálok mindenhez, egy élmény volt.